Szerző: Csíki Sándor | 2013/10/16 | Chef, Molekuláris gasztronómia
MARTIN LERSCH kitartó és színvonalas munkával elismert helyet vívott ki a molekuláris gasztronómiával foglalkozó kutatók, tudósok között. Korábban már írtam arról, hogy Hervé This mit tart a 10 legfontosabb konyhai alapismeretnek. Meglepő, egyszerű és minden bizonnyal sokak által jól ismert elvek kerültek felsorolásra. A biotechnológiával (Borregaard) foglalkozó norvég Martin Lersch 10 legfontosabbnak tartott tanácsa a molekuláris gasztronómiához már jóval összetettebb, mint This alapelvei.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/13 | Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
AZ ELMÚLT KÉTSZÁZ esztendő gasztronómiatörténete eddig is azt bizonyította, hogy a kiemelkedő séfek legfontosabb jellemzője éppen az, hogy képesek sikeres és viszonylag tartós divatot teremteni, mint Carême, Soyer, Escoffier, Nignon, vagy éppen Fernand Point. A molekuláris gasztronómia legismertebb képviselői, Ferran Adriá, Heston Blumenthal, Pierre Gagniere, Homaru Cantu, Wylie Dufresne, Grant Achatz, Emmanuel Stroobant, Ettore Boccha és mások, mindeddig nem voltak képesek erre.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/12 | molekuláris mixológia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA történetében, s napjaink táplálkozással kapcsolatos egyéb trendjeiben is meghatározó, hogy a 19. századi iparosodással és népességnövekedéssel az élelmiszeripar és élelmiszer-tudomány is gyors fejlődésnek indult. Az élelmiszeriparban felhalmozódott elméleti és gyakorlati tudás és tapasztalat azonban csak az 1969-es fordulópontot követő évtizedekben jut el az éttermekig, amelyek, a kor lehetőségeihez képest, évszázadokkal korábbi színvonalat tükröznek vissza.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/11 | Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA „új” szemléletet is jelentett, azonban, mint lenni szokott, korántsem számított előzmény nélkülinek. A 15. században Martino da Como mester, az első, mai szemmel is modernnek számító szakácskönyv, a „Libro de arte coquinaria” szerzője, és a könyvet az ismertebb „De honesta voluptate et valetudine” megírásához nagymértékben átvevő Bartholomeo Sacchi (1421-1481), írói nevén Platina, még alig tesz különbséget az orvostudomány, a kémia és a főzés között.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/09 | Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA a természettudományok alkalmazása annak érdekében, hogy megértsük, hogy mi is történik a főzés során. Tudomány és technológia, évszázados múltra visszatekintő, de a 20. század legvégén erőre kapó, új szemléletű kísérletező megközelítés. A molekuláris gasztronómia (molecular gastronomy) történetében a Budapesten született Nicholas Kurti, azaz Kürti Miklós (1908-1998) oxfordi fizikus vívott ki világszerte elismert helyet. Kürti kimagasló eredményeket ért el az ultra-mély hőmérsékletű fizikában, milliomodokkal közelítve meg az abszolút zéró (-273,15 °C) hőmérsékletet. Számos kitüntetés gazdája.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!