SOMLÓI GALUSKA – Egy elterjedt legenda szerint, az ország legkedveltebb desszertje a somlói galuska a nászéjszakák borát termő Somló-hegyről, az állítólagos cukrász feleségének állítólagos szülőhelyéről kapta a nevét. A történet szép, de mégsem igaz. A névadó ugyanis, ez esetben, a Budapesttől alig huszonöt kilométerre, a Gödöllői-dombvidék peremén álló, az autópályáról is már messziről látható Somlyó-hegy. Somlyó (Somló) hegyből akad szép számmal a Kárpát-medencében, így aztán Fót mellé is
jutott egy. A többféle magassággal is emlegetett, valójában 288,5 m magas, fokozottan óvott Fóti-Somlyó fő nevezetessége az a nagyszámú lepkefaj, amelyek közül az egyik, a jégkorszak óta fennmaradt, és itt élő Zefír-plebejusboglárka.
Bár aligha hihető, hogy előképei ne lettek volna, de – a ma elterjedt nézet szerint – a piskótatésztával készülő, csokoládés, vaníliás desszert kitalálója a Gundel egykori főpincére, Gollerits Károly volt. A somlói galuska valódi szülőatyja és névadója azonban már nem Gollerits, hanem Szőcs József Béla cukrász, aki 1956-tól kezdődően tizenhárom esztendőn át volt a Gundel cukrászműhelyének üzemvezetője. A különlegességnek tartott somlói galuskát, Rákóczi János mesterszakács találmányával, a Rákóczi-túróssal együtt, az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon mutatták be.
Szőcs József Béla a Gundel cukrászműhelyét elhagyva, 1969-ben a szülőhelyén, Fót-Kisalagon, a Fóti-Somlyó hegy tövében nyitott „maszek” cukrászdát. Az eredeti, Szőcs-féle somlói galuskát a mester nyugalomba vonulása után már a lánya készítette. A somlói atyja, Szőcs József Béla, egyébként abban a Gerbeaud cukrászdában tanulta a szakmát, ahonnan a vasár- és ünnepnapok húsleveseit és rántott húsait kísérő klasszikus, a „zserbó” évtizedekkel korábban hódító útjára.
Az eredeti Somlói receptje
Az eredetinek tekinthető receptleírás háromféle, sima-, kakaós- és diós piskótát ír elő. Hozzávalók:
- A piskótákhoz (egyenként): 6 db tojás, 175 g kristálycukor, 175 g liszt, ½ citrom reszelt héja, só, vaj.
- Az öntethez: 200 g kristálycukor, 250 ml víz, 100 ml rum, ¼ rúd vanília, 1 citrom reszelt héja, 1 narancs reszelt héja
- A vaníliakrémhez: 500 ml tej, 4 db tojás sárgája, 40 g liszt, 15 g zselatin.
- A töltelékhez: 100 g dióbél, 50 g baracklekvár, 1 kiskanál kakaó, 80 g mazsola
- A csokoládéöntethez: 150 g étcsokoládé, 250 g cukor, 150 ml víz, 100 ml rum
- Tejszínhab: 400 ml tejszínből hab
Elkészítése:Háromféle, hagyományos-, diós- és csokoládés piskótát készítünk. A piskótákhoz a tojássárgáját különválasztjuk a tojásfehérjéből, majd a fehérjéből kemény habot verünk, a sárgáját pedig a cukorral keverjük habosra. A liszthez reszelt citromhéjat, a diós piskótához darált diót, a csokoládés piskótához kakaót keverünk, és óvatosan összeforgatjuk a lisztet és a tojássárgáját. A piskótatésztákat kivajazott sütőlapon vagy tortaformában 1-2 cm vastagságúra sütjük.
- Az alapöntethez szükséges hozzávalókat összekeverjük, összeforraljuk, majd lehűtjük.
- A csokoládéöntethez az összetört csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, vízzel és a rummal közel forrásig hevítjük, majd ezt is lehűtjük.
- A töltelékhez szükséges diót megdaráljuk, a mazsolát beáztatjuk.
Tálra helyezzük az egyik piskótalapot, meglocsoljuk az alapöntet harmadával, megkenjük a vaníliakrém felével, majd megszórjuk mazsolával és dióval. Ráhelyezzük a második piskótalapot, és ugyanúgy járunk el vele. A harmadik lapot is meglocsoljuk öntettel, és megkenjük a baracklekvárral. A tetejére kakaót szórunk, és a somlót egy éjszakára hűtőszekrénybe tesszük. Tálaláskor az elkészített somlói rétegekből kanállal „galuskákat” szaggatunk, tálra halmozzuk, csokoládéöntettel és tejszínhabbal díszítjük.
Jó lenne, ha legalább 1 (egy) étterem lenne, ahol az eredeti recept szerint elkészítik. Bár nemrég egy vidéki csárdában megvolt a 3 piskóta, aminek erősen megörültem.
A csokiöntetben egyébként rengeteg a cukor, ha figyelembe vesszük a csokoládé cukortartalmát is. A hozzáadottból a fele is bőven elég (lenne).
Világos! „Jó lenne, ha legalább 1 (egy) étterem lenne, ahol az eredeti recept szerint elkészítik. … A csokiöntetben egyébként rengeteg a cukor,… a fele is bőven elég (lenne).”
Akkor mégsem értem, most úgy, vagy nem úgy?
@Mackóúr: 🙂
Ezen az egy ponton örülnék, ha nem valósítanák meg az eredetit.
Viszont a többi szokásos eltérésre (porból készült max. kétféle – néha bolti – piskóta, vaníliakrém hidegen kikeverhető porból, flakonos „csoki”öntet, rumaroma, növényi hab) nem vágyom…
Szerintem a régi nagy klasszikus desszertek, ételek ésszerű modernizálása (nem újragondolása vagy átalakítása) egyenértékű az eredeti recepttel, hiszen a korral az ízlésünk is változik. Kalla Kálmán sem pont az eredeti recept szerinti Gundel palacsintát készítette a Gundelben. Mindkettő változatot elkészítettem többször és az eredeti valóban nem nevezhető éppen könnyed desszertnek, de brutálisan jó. Ez is hová süllyedt a legtöbb étteremben. A legdurvább az volt a mikor lágy csokipuding szerű trutyival volt leöntve a száraz diós töltelékkel bíró pirítatlan palacsinta, amely lángolt és ezen már a flakonos növényi tejszín sem tudott többet rontani. Ésszerűtlen leegyszerűsítésük ezen klasszikus desszerteknek, rossz minőségű ipari alapanyagokkal való elkészítésük viszont az eredeti étel megcsúfolása, nem lenne szabad azzal a névvel illetni, vendéglátó helyen eladni. Elég, ha egy külföldi vendég egyszer találkozik egy ilyennel, egy életre megjegyzi. 🙁 Általában csak főzök, de néhány éve a fentiek miatt kezdtem el sütni is.
A somlói galuska Szegedről származik 1946-ból. Kalánka cukrász és anyukám közös találmánya.
És mitől lett somlói?