A PEST-BUDA Étteremről már írtam korábban is. Éppen azon a napon jártam ott – persze nem egészen véletlenül – amikor a Pest-Buda kinyitotta ajtaját. Aztán eltelt néhány hét és a hivatalos, vendégsereggel teli megnyitóra is sor került. A hazai gasztronómiai élet számos (fő)szereplője hivatalos volt, s ment el a Zsidai család étteremavatójára, s kóstolta a Pest-Buda ételeit. Jó hangulatú összejövetel volt, amelyről cseppet megkésve, most számolok be.
A hangulatról beszéljenek a képek, az ételekről talán majd más alkalommal szólok bővebben.
Csíki Sándor♣
- „Papírkutya” is készített egy, illetve két hangulatos fotót a Pest-Buda Étteremről. Elküldte őket, én pedig megígértem, hogy felhasználom. Ígéretem betartva, íme az egyik:
Tegnapi ebéd utan borzasztó nagy csalódás az étterem. A húsleves tartalmatlan, vékony, a főtt marha száraz volt, a leveszöldségek jók épp ressek. A kenyérlángos kiváló. A paprikás Csirkés az ujra melegítés vagy mikrozas nagyot rontott, kiszáradt es a nokedli is száraz volt, a szoszt elfogyasztotta a hokezeles. Bár értem a koncepciót de pont az hiányzott belőle ami az étterem szlogenje: nagymama foztje szívvel lélekkel. Gasztronómiai faktor elégséges. Jo a koncepció de rossz a kivitelezés. Hangulat es kiszolgálás viszont jeles. Osszbenyomas: remek hely turistáknak de kulináris élvezetet keresők – felkapottsag es hype ellenére – keressenek más helyet. Modern hazai konyhában a Bodrogi étterem sokkal jobb választás (semmi közöm hozzájuk csak mint vendég )
Még egy megjegyzés: a hype ellenére, ez az étterem is sajnos iskolapéldája annak ami a mai magyar étterem kultúra egyik – még mindig meglevő – hiányossága : pénz es marketingemberek hoznak létre éttermeket ahelyett hogy bizonyítottan es következetesen jol főző szakácsok alapítananak es vinnének helyeket. Az hogy L. Zs. a kreatív séf jo, de nem áll ott es főz ő maga hogy a végtermék es őszinte legyen. Gasztro forradalom akkor lesz ha ezek a feltételek is teljesülnek es a szakács nevet adja a helynek. Addig Michelin csillag nagyon távoli es nemzetközi összehasonlításban felejttos. Elnézést a kemény szavakért
Kedves István!
Nagyszerű állapot az, amikor szakácsok is étterem tulajdonosokká válhatnak, ám ez a jelenség még nyugaton is többnyire tőkéstársakkal együtt valósul meg. Litauszki Zsolt nagyszerű és kreatív, ám nincs egyedül. Jó szakácsok állnak a tűzhelynél, akik ismerik a szakmát, így aztán lehet őszinte a végtermék akkor is, ha Zsolt éppen nincs ott. (Ha mégsem tetszik a teljesítmény, akkor a baj nem itt lehet.)
Az, hogy valaki a nevét adja egy produktum mellé, magam is fontosnak tartom, minden területen. Ez volt a múlt, és kézműves szinten ez a jelen, és a jövő is.
Köszönöm , hogy hozzászólt!