20110529 193119 9577 AIIAZ EURÓPAI UNIÓ mezőgazdasági minisztereinek informális tanácsülésére aligha kerülhetett volna jobb helyen sor, mint Debrecenben. A miniszteri delegációk vasárnap érkeztek a Liszt Ferenc repülőtérre, s innen indultak Debrecenbe. A délután során a delegációk tagjai a Debreceni Nagytemplomban már kulturális programon vettek részt, ahol a műsor előtt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondott köszöntőt. A nagy múltú templomban a Debrecen-Nagyerdei református gyülekezet orgonistája, Karaszon Dezső adott koncertet.

A koncert után a vendégeket fáktól takart, ápolt gyeppel körbevett Hajdúszoboszló közeli tanyára vitte a busz. A tanyán már befűtötték az udvaron álló kemencét, a konyhában készült a vöröskáposzta, főtt a bableves, kelt a tészta, tepsibe rendezetten sorakoztak a sütésre váró kacsacombok. Minden készen állt a vendégek fogadására.

Az érkezőket a tanya udvarán álló asztalra készített tölgyhordóba töltött házi pálinkával, a Zsindelyes Pálinkafőzde barack és vegyes pálinkájával, gyöngyöző Törley Francois Pinot noir rosé pezsgővel, narancslével és ásványvízzel, meleg tepertős pogácsával fogadta jókedvű házigazda. A közelben, árvalányhajas kalapban, ketten karikás ostort csattogtattak. Az üdvözlő italok elfogyasztása után a vendégek a házigazda invitálására rövid sétát tettek, s megnézték a tanya állatait, a szürkemarhákat, szamarakat, lovakat, racka juhokat, mangalicákat, libákat. A vacsorához negyvennégy főre terítettek a tanya hangulatos éttermi részén, ahol a búbos kemence is áll. A vacsorán jelen volt Debrecen polgármestere, Kósa Lajos is.

A vacsora borai és ételei

1) A bor: Vulcanus 2006 (Szatmári Pincészet, Szigliget)

  • Vulcanus a szürkebarát és budai zöld szőlőfajták keresztezéséből származtatott, 1957-ben nemesített magyar fajta. Dr.Király Ferenc szőlőnemesítő agrármérnök állította elő Badacsonyban. Évtizedek múltán, 2003-ban lett hivatalosan elismert, önálló fajta. Ritkaságnak számít még a Balaton-felvidéken is. A szigligeti Szatmári Pincészet bő kéthektárnyit telepített a pince előtti dűlőben. Szép és friss savak, a terroirt visszatükröző ásványos karakter jellemzik. A 2006-os Vulcanus minerális, nagy testű, magas alkoholtartalmú (15%) bor citrusos íz- és illat-jegyekkel, virgonc savakkal. Nagy formátumú fehérbor.

20110529 205855 9584 AII

A borhoz felszolgált előétel: Kemencében sült lángos kapros tejföllel és szalonnatepertővel. A kenyérlángos készítése a kenyérsütéshez társult hajdan. Elnevezései igen változatosak, melyek egy része (vakarcs, vakaró) arra utal, hogy a hozzávaló tésztához a dagasztó teknőben maradt tészta kivakarásával jutottak. Ezeken kívül más nevei is akadnak, mint a dübbencs, vagy pompos, esetleg a kanvarjú, vakvarjú. A Tiszántúlon a kenyértésztából is elvettek, hogy készítsenek másfajta ételeket. Ilyen a zsírral kent, hajtogatott, majd ismét zsírral kent réteges-leveles lepény is. A Kárpát-medencében sokfelé megjelenő kapros tejföl nagyszerű párt alkot a kemencében sült friss lángossal, ami valójában egy évezredes múltra visszatekintő kelt lepénykenyér. A kellemesen sós szalonna kellően nagy kockákra lett vágva és kíméletesen készült ahhoz, hogy tepertőnek is nevezhessük. Laktatóan ízletes és rusztikus előétel, kedvelt ízvilággal, melyhez a bor is nagyszerűen illett.

2) A leves: Csülkös bableves

Az Amerikából érkezett veteménybabot (Phaseolus vulgaris) Purkirchner György orvos hozta be először az országba a 16. század második felében (1560). Hosszú ideig különlegességnek számított, ezért drága is volt, majd a 17. század legvégétől gyors ütemben terjedt. A paszuly, az elmúlt századokban még köztes növényként, leginkább egy másik, újvilágban őshonos növény, a kukorica közé vetve fordult elő. A vacsora színhelyének szomszédságában ugyan kukoricaföldek vannak körben, ám babot már nem vetnek a sorok közé.

20110529 213527 9606 AII

Disznóöléskor a sertéscsülköt tartósították, sózták, füstölték, s eltették más időkre, akkorra, amikor az étel fényét is emelhette, magában főzve, méginkább, valamihez társítva. A szegények egyszerű, mindennapokra is, böjtre is jó sovány bablevesét a csülök már ünnepi étellé emelte, ahogy az egyszerű lángos is új fényben ragyog fel a kapros tejföltől és szalonnatepertőtől. A csülkös bableves ízletes, tartalmas leves, melynek szerte Európában akadnak rokonai.

3) A bor: Rhapsody 2006 (Kovács Nimród, Eger)

  • 30% merlot, 28% cabernet sauvignon, 22% cabernet franc és 20% kékfrankos házasítása. Nagyobbrészt magyar és francia barrique hordóban, egyharmad részben ászokhordóban készült. Bordeaux stílusa tükröződik vissza a borban. Rubintvörös színű, ízében erdei gyümölcsök, ribizli, szeder, kakaó és szegfűszeg. Tanninjai bársonyosak. Hosszú lecsengésű, harmonikus, szép bor.

20110529 215041 9627 AIIA Kemencében sült kacsacomb párolt vöröskáposztával és petrezselymes újburgonyával készült. A 19. század derekán a legtöbb kacsát a Tisza, Bodrog, Sajó, s néhány más folyó mentén nevelték legnagyobb számban, de a faluszéli kis patakok partján is sűrűn előfordult. A kacsák száma és jelentősége akkor is növekedett, amikor a 20. század első évtizedében a libaállomány csökkenésnek indult. A kacsa húsa iránti kereslet is nőtt, ám a magyar parasztság kacsát leginkább saját célra, ünnepi eledelnek tartott. A bor mellé fűszeres ételek javallottak, s az étel kellően teljesíti is ezt a kívánalmat. A vöröskáposzta telt, kellemes ízei, a kemencében sült, omlós húsú, ropogós bőrű kacsa, az újburgonya mellől elmaradhatatlan petrezselyem az étel legjobb tulajdonságait hozza előtérbe.

4) A bor: Áts cuvée 2008 (Royal Tokaji, Tokaj)

  • Késői szüretelésű szőlők,  furmint (70%), hárslevelű (15%) és sárgamuskotály (15%) házasítása. Fényesen aranyszínű, friss citrusos, banános illatú. Narancshéj, citrusos és földes aromák, trópusi gyümölcsök ízei keverednek. Mézes, édes bor, 134 g/l maradékcukor, s alacsonynak számító, tíz százalék körüli alkohol tartalommal, grépfrútos, vaníliás jeggyel az utóízében. Hosszú lecsengésű gyümölcsös, összetett desszertbor.

20110529 222254 9640 AIIA tanyán készült desszert kelt tésztából nyújtott, szaggatott túrós batyu karamellizált őszibarackkal. Dél-Európával összevetve, a középkorban hazánkban a túró volt az elterjedt, ami délen alig volt ismert, míg az arrafelé elterjedt sajt nálunk volt kevéssé ismert. A túró készítéséhez a tejet cserépedényben hagyták megaludni, majd szétválasztották fölére és sovány aludttejre. Az aludttejből melegítéssel készült a túró.  A túrót frissen fogyasztották, vagy tartósították. Tésztával a 17. század második felétől fogyasztják. Kelt tésztához kerülhet sós, vagy édes formában is, mindkét alakban kedvelt, klasszikusnak számító étel a magyar konyhában. A borral jól harmonizált,

A desszert után, a kávéval Szabolcsi almapálinka (Zsindelyes Pálinkafőzde) került felszolgálásra. A pálinka szabolcsi területekről származó jonatán, jonagold és idared fajtákból készült. Kisüsti lepárlóval desztillálták, tölgyfa hordókban érlelték, majd palackozták. Halványan fahéjas illatú, vaníliás, fás jegyekkel, amelyek mellett a pálinka almakompótos lágysága uralkodik.

Tájba, természetbe ágyazott helyszíne miatt is, ez a vacsora kiváltképpen alkalomhoz illő volt. A mezőgazdasági miniszterek ezen a tanyán az Alföld, a Debrecen környéki táj hangulatával, a tanya világával és az itt fogyasztott, hagyományosnak tekintett ételekkel ismerkedhettek. Élményteli vacsora volt,  melynek nem is lehetett volna jobb helyszínt találni. (A vacsora helyszíne a hajdúszoboszlói Tuba tanya volt. A tanyagazda: Rápolthy István)

image0012Csíki Sándor♣ eu2011.hu
Fotó: Kovács András

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.