A PÖRKÖLT SZAFTJA – Mitől sűrű, mennyi hagyma kell bele?

A PÖRKÖLT SZAFTJA – Mitől sűrű, mennyi hagyma kell bele?

Szerző: | 2018/06/20 | Fűszerek, Gasztronómia történet, magyar konyha

birkapörköltA PÖRKÖLT SZAFTJA – August Ellrich, aki a „Die Ungarn wie sie sind” (Berlin, 1831) című útleírásában a bárányból főzött „ördögi paprika leves”, a „diabolischen Paprika-Brühe” magyarázatául lábjegyzetben a következőket mondja: “A spanyol borsot, Capsicum annuum, Magyarországon paprikának nevezik és a magyarok legkedvesebb fűszere. Hihetetlen, milyen mennyiséget tesznek nemzeti ételeikbe.

(tovább…)

GULYÁSHÚS, PAPRIKÁS – Mégsem id. Marchal volt a fő tejfölöző?

Szerző: | 2018/02/01 | Gasztronómia történet, magyar konyha

PÖRKÖLT, GULYÁS, PAPRIKÁS – A következő receptek a “Magyar Gazdasszony Teendői a Közéletben, Házban és Konyhában. Kézi és Segédkönyv Nők és Hajadonok számára” című könyvből származnak, amelyet Medve Imre írt, szerkesztett Pesten, 1864-ben. A könyv azért felettébb érdekes, legalábbis számomra, mert népszerű ételeink receptjét adja, s nem mellesleg kicsit másképpen mutatja a gasztronómia-történetünknek ezt a szakaszát, mint azt én korábban gondoltam volna. S, hogy én miképpen is gondoltam? Az előzőekből kiderülhet, hogy „nem egészen így”. Néhány klasszikusnak tekinthető ételünk

(tovább…)

TOKÁNY, PÖRKÖLT, VETRECE, – Mi a különbség?

Szerző: | 2018/01/27 | Gasztronómia történet, magyar konyha

TOKÁNY, PÖRKÖLT, VETRECE – Egyre feltűnőbb, hogy milyen elképesztően keverednek, torzulnak a fogalmak, technológiák, receptek, s az erdélyi magyarság konyhája is miképpen egyszerűsödik, amihez persze az anyaország is hozzáteszi a magáét. A hajdan pirospaprikát még alig ismerő és az 50′-es évekig szinte nem is használó archaikus erdélyi magyar konyha egyik legnagyobb erőssége és szépsége – legalábbis nekem – éppen abban rejlett, hogy nem ismerte, de leginkább, nem is használta az anyaországban akkor már

(tovább…)

BOGRÁCS, KATLAN, ÜST, FAZÉK – Főzz a szabadban!

Szerző: | 2017/05/22 | magyar konyha

BOGRÁCSOZÁS – A tűz fölé állítható, vagy akasztható főzőedény leggyakoribb elnevezése: bogrács, katlan, üst, vagy fazék. Ezek az elnevezések aztán, az edény mérete, jellegzetes alakja, anyaga, vagy éppen rendeltetése szerint, tájegységenként is sokféleképpen változhatnak. Miközben a bográcsokban minden megfőzhető, megsüthető, ami egy konyhai tűzhelyen is, leginkább

(tovább…)