Szerző: Csíki Sándor | 2016/12/07 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
AMBRUS LAJOS – Zenész kéri tanácsomat szőlővásárlási (értsd: szőlőskert) ügyében. Balaton-felvidéki táj, kis birtok, kis pince, kis gyümölcsös. Olaszrizling szőlősorok. Mi legyen? Belevágjon? Érdemes-e? Mit kell tennie, mennyi munkaórával, miféle munkákkal jár? Kaphat-e segítséget? Egyáltalán: hogyan lehetséges családdal, gyermekekkel manapság kétlaki életet élni? Fővárosban, a „centrumban” – s kinn a periférián, a hegyen. Hát, vakarom a fejem – nehéz erre a válasz. (Persze lényegében előre sejthető, mit mondhatnék én neki.) Mindeközben jól tudom a leckét, nem ildomos élettanácsokat adni – noha a döntés a végére egyszerű aktussá válik: igen vagy nem.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/12/01 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
BORÁSZOK BORÁSZA 2017 – A Dr. Prónay Bence, Csapody Balázs és Gerendai Károly alkotta Vinum Praemium Alapítvány Kuratóriuma kibővített jelöltállító ülést tartott. Előzetesen felkérték a Borászok Borászait, Demeter Zoltánt (2007), dr. Lőrincz Györgyöt (2008), Szepsy Istvánt (2009), Légli Ottót (2010), Kaló Imrét (2011), Györgykovács Imrét (2012), Szentesi Józsefet (2013), Berecz Stéphanie-t (2014) és Bacsó Andrást (2016),
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/11/28 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
EGYHÁZASHETYE – Olvasom a különben színvonalas íráskészségű szerző megjegyzését, miszerint ő a borleírások esetében egyáltalán nem szereti a ’harmonikus’ kifejezést használni. És kifejti, hogy a bor íz- és illatjegyeit leíró jelzőként ezt inkább mellőzzük, mert „eléggé elcsépelt”. Elmerengtem én azon, hogy vannak szavak, kifejezések, melyeket valóban szellemi tunyaságból és renyheségből használunk; különösen azokat, amelyek a szótár összes jelentését
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/11/08 | Ambrus Lajos írásai
MAGYAR COWBOY – Anka Mojsza leginkább a Kulcs nevezetű korcsmában szokott üldögélni; a Németváros szélén; olykor az Arany Sas vendéglőben – az előbbiben tartott „irodát”, ahonnét üzleteit intézte. A másik túlzottan előkelő volt neki, nadrágos hely, bár annak rengeteg kocsibeállója lévén innét is adtak neki rendeléseket. Mojsza télen-nyáron bocskorban járt – vastag kendervászon nadrágjára egészen a térde alá volt felszíjazva bivalybőr bocskora. (A szomszédos Bihar hegyes vidékeiről szerezhette be, mert a partiumi lapályokon a bivaly már kiment a divatból.)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/10/27 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
KADARKA – Ami valaha volt, az mind valahogy megvan – ezt írja a Kadarka szőlőjéről és boráról szólva a költő Babits Mihály; „az életből semmisem veszhet el, mert az élet egészében egy, a maga történeti egységében, akárcsak egy ország”. De a Kadarka a kékszőlők leginkább elterjedt fajtája volt, amelyet az elmúlt ötven-száz év során mindenfelé ültetettek és sokszor silány, tanninszegény, kommersz tömegbor készült belőle, s emiatt majdnem ki is hullott az idő rostáján. Babits, mint szekszárdi rác kadarkatermelők leszármazottja, és mint a 20. század egyik legnagyobb magyar poétája a létezés egészéről azt
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!