Szerző: Csíki Sándor | 2008/12/22 | Recept, Történelem, ünnep
A HAL a karácsonyi asztal elmaradhatatlan fogása. Szimbólum. Évezredek óta használt jelkép. Kultúrák része. Egyiptomban Iziszt „Abesszínia Nagy Hala”néven is tisztelték és gyakran ábrázolják hallal a fején. Skandináviában Freya a szerelem és termékenység istennője tiszteletére halat fogyasztottak. A hét 6. napját – „Friday” – róla nevezték el, amint az ókori Rómában a péntek (dies Veneris) névadója egy másik szerelem istennő, Vénusz.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2008/12/20 | nemzetközi konyha, Történelem, ünnep
CHARLES DICKENS (1812-1870) egészen kivételes hatású író. „Az ember, aki felfedezte a karácsonyt” – írta róla a „London Sunday Telegraph”, ami ugyan csak részben igaz, ám az angolok és fél Európa megkopott karácsonyképét leginkább mégis az ő írásai színezték, formálták olyanra, amilyennek ma is ismerjük. Műveinek szellemisége hozzájárult annak a folyamatnak a lezáráshoz, melynek eredményeképpen a pogány orgiák közösségi ünnepéből intim családi ünnep lett. „… mindig azt mondták róla, hogy ha akad élő ember, aki tudja, hogyan kell a karácsonyt helyesen megtartani, akkor az ő.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2008/12/20 | Történelem, ünnep
A KARÁCSONYI énekek egyik legkorábbi darabja a 4. századból származik és Poitiers-i Szent Hilarius (300-367) írta. Az a Szent Hilarius, aki az újbor védőszentjének, a Pannóniában született Szent Mártonnak is tanítómestere volt. A nép körében elterjedt és továbbélő öröménekek azonban csak közel egy évezred múlva, a 13. század elején, Giovanni di Bernadone, vagy ahogy a világ jobban ismeri, Assisi Szent Ferenc révén kerültek be templomokba. Mindig voltak, akik a templomban nem szívesen hallgatták az örömdalokat, és voltak korszakok, amikor tiltották is őket, de szerencsére
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2008/11/26 | Történelem, ünnep
MESSZEHATÓHANGÚ Διώνυσος, azaz Dionüszosz, római nevén Bacchus, jeles antik isten a szőlőhegyek környékén, és azon túl is szerte Európában, Ázsiában, Afrikában, mindenfele, amerre járt, és arra is, amerre nem. Szent növényei a szőlő és a borostyán, amiből felénk is akad bőven, míg szent állatai a párduc és a tigris, amiből már jóval kevesebb jut. Igazi szerelme és két gyermeke anyja Aphrodité, ám ő mégis a krétai Minósz király lányát, Ariadnét veszi feleségül.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!