Szerző: Csíki Sándor | 2011/02/15 | Arab konyha, magyar konyha, Recept
A ROZMARINGOS BÁRÁNY egyike a legjobb ételeknek. Gyorsan elkészül, ízletes, elrontani sem könnyen lehet, látványos, könnyű, s még sok szépet el lehetne róla mondani. Serpenyőben sütjük, frissen szedett rozmaring ágakkal együtt, s ha elkészült, akár fűszervajat is olvaszthatunk rá, de ez el is maradhat. 5-10 percet pihentetni se felejtsük el, mielőtt a frissen készített kuszkusz mellé tálaljuk, s a pecsenyelével megöntözzük. A kuszkusz készítéséhez használjunk húslevest.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/02/06 | magyar konyha, ünnep, Vélemény
A MAGYAR BOR AKADÉMIA „célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.” Idén, a korábbi szokásoknak megfelelően február elején újra elérkezett az idő, hogy Az év bortermelője cím egy gálaebéd keretén belül átadásra kerüljön az előző esztendő (2010) díjazottjának. Az idei gálaebédet Légli Ottó tiszteletére rendezték.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/01/30 | magyar konyha, Történelem, ünnep
AMÍG A 19. SZÁZADOT a paraszti konyha öntörvényű, s befelé forduló fejlődése, addig a 19. század végét, s a 20. század első felét a paraszti és polgári konyha egymásra találásaként írhatjuk le. Amíg a városi polgárság már a 19. század első felében integrálni kezdte a divatossá váló paraszti paprikás ételeket (gulyás/ pörkölt/ paprikás), addig a polgári konyha ételei csak jelentős késéssel bukkannak fel az ünnepi ételek között, így a lakodalmakban is. Az egymásra hatás az ország különböző részein különböző mértékű, ahogy a parasztság kiegyezés utáni polgárosodása is.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/01/29 | magyar konyha, Történelem, ünnep
A LAKODALMAK ételeit is leíró vőfélykönyvek idestova bő kétszáz esztendőre visszamenőleg adnak információt az ételekről, s a feltálalás sorrendjéről. A versek kezdetben inkább követték, később azonban már – amikorra a divatból szokás lett – szabályozták és meghatározták a lakodalom menetét. A vőfélykönyvek és a vőfélyek így a hagyományok és a hagyományos ünnepi lakodalmi ételek megőrzésének egyik kulcselemét adják. A versanyag ugyan koronként és tájanként eltérő, de egy-egy vőfélykönyv a generációk hosszú során át szolgált a lakodalmakban.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/01/28 | magyar konyha, Történelem, ünnep
AZ ÜNNEPEK és az ételek organikusan összekapcsolódtak: az étel az ünnepek központi eleme lett, ahogy gyakran már egy bőséges étkezés is ünnep lehetett. Az ünnepek ünnepi ételeket kívánnak: ritkán fogyasztott, sokra értékelt, és/vagy kultikus szempontból jelentéshordozó alapanyagokkal, speciális diétával, vagy éppen ritkán élvezett bőséggel. Az európai népek körében erre a nemesség, az arisztokrácia is nyújtott mintát, miközben egy-két példától eltekintve a nemesi konyha láthatólag alig-alig érintette meg a konzervatívnak jellemzett magyar paraszti konyhát, amely nem ritkán csak egy évszázadnyi idő elteltével integrált újításnak számító nemesi, polgári konyhai elemeket.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/01/27 | magyar konyha, Történelem, Trend
ÜNNEPI ÉTELEINK egy mára már elveszett nép hagyatékai. Az elmúlt bő száz esztendőben elveszett a parasztság, s a parasztsággal együtt odaveszett a „nép” is. A földhöz kötődők életét a gazdasági munkák ritmusa szabja meg. Életüket a hagyományokhoz, étkezési szokásaikhoz, és étkezési rendjeikhez való ragaszkodás jellemzi. Ebben a rendben az ünnepek kiemelkedő események. Keresztelők, lakodalmak, névnapok, búcsúk, torok, egyházi ünnepek nyújtottak lehetőséget a közösségszervező együttlétre – az ünnepi étkezések ezerarcú rítusára. A népi kultúra megteremtője, egyben őrzője és továbbadója a nép maga. A nép pedig évezredeken át a szántó-vető,
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!