Szerző: Csíki Sándor | 2026/02/05 | bor, borász
A VÖRÖS ASZÚ – Ha az időjárás nagy kegyesen megengedte, készült sokfelé – a Szerémségben, Tokaj-hegyalján, Ruszton, Sopronban, Somlyón, Móron, Badacsonyban, Egerben, Villányban, Szekszárdon, de még Beregszászon, Nagyszőllősön, Csongrádon, Visontán, Pomázon, Szentendrén is. Bár sokfelé próbálkoztak vele, a vörös aszúra biztonsággal csak Arad-, és Tokaj-hegyalján számíthattak a szőlőbirtokosok. A purcsinból készített tokaji vörös aszú azonban kivétel volt inkább, s nem szabály. Ám lenn délen, a fekete kadarkából készült ménesi aszú már minden vörös aszúk „mintája”, rokona és boldog őse lett.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/01/09 | Ambrus Lajos írásai
JEGENYEFA – Hányszor terveztem már „jegenye-kör” létrehozását, mely zászlajára a Populus nigra ’italica’ újra felfedezését tűzné! Hogy telepítenénk nagy számban karcsú jegenyenyárfát! Éspedig mindenfelé; városban, falun, alföldön, domboldalakon, kert szélére, tanyaudvar köré éjszakai jelzőfáklyaként; de hosszan elnyúló, tekeredő fasorokban is, és utak szegélyezésére, mert a jegenyék egymás társaságában érzik magukat a legjobban.
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2019/11/07 | Ambrus Lajos írásai
A TABÁNI SZEDER – A savanyú, másképpen török, vagy bécsi, vagy borszeder (Morus nigra) rejtélyes fafaj. Írtam róla korábban, mert már akkor is bizonyosnak látszott, hogy komoly a zavar körülte. Először is: szederfa vagy eperfa? Aztán: savanyú eperfa vagy édes eperfa? És most kézhez kapva Surányi Dezső sokfelé nyitó új könyvecskéjét, Kis magyar gyümölcsészet a címe, amit mindenkinek ajánlani tudok, látom, itt is kimarad a ziccer – mármint hogy végleg rendet rakjunk a nagy szederfa-kérdésben. Surányi Dezső különben nemcsak jeles tudós; számomra legemlékezetesebb
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/04/21 | Ambrus Lajos írásai
ŐSHONOS GYÜMÖLCSFAJTÁK –Színészbarátom arra kér, indítsunk rovatot egy színházi lapban Őshonos gyümölcsfajták a magyar drámairodalomban címmel. Zavarba ejtő a kérés: az őshonosságot, az összetétel első tagját akár még közmegegyezéssel értelmezhetnénk is, viszont magát az egész összetételt tekintve, nincs tudományos mércénk minden számításba jöhető fajok és fajtákat illetően. Homályos, bonyolult eredettörténetekről van szó. És a drámai művek szerző is figyelem nélkül hagyták
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/03/11 | Ambrus Lajos írásai
MEDVEHAGYMA – Egészen csábító érzés puha, enyhén illatos hagymaszőnyeggel takart összefüggő ligetfoltokra bukkanni az áttelelt erdőben: a medvehagyma húsvét táján bújik elő mindenfelé az erdei talajból. ’Medvehajma’ – mondta rá a népnyelv; korábban kígyóhagymának is hívták a tavaszi ébredés növényét, és tájnyelvi alakzatokban a sásihagyma, poszhagyma, vadfokhagyma, salamás, sajamás, cigányhagyma, poroshagyma, erdei fokhagyma, boszorkkányhagyma néven is szerepel.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!