RÉSZEG BARÁT – retro desszertek a régmúltból

RÉSZEG BARÁT – A Pesti Napló 1930. júniusi számában bukkantam a részeg barát elnevezésű desszertre. Egyszerű kis receptecske ez, egyszerű alapanyagokkal. Nem különösebben „korszerű”. Sőt! Azonban éreztünk egyfajta rokonságot a sokkal elegánsabban hangzó „French Toast” variációkkal, s már ezért sem hagyhattuk ki, hogy közreadjuk. Ehhez jött, hogy a hagyományos május elsejei Haller-terasz felvonulásra a Kígyósi Csárda desszert választékából hozott nekem H. Marci barátom mindenféle bundázott desszerteket. A választákban olyanok akadtak, mint a „Mákos-meggyes francia palacsinta ropogós mandulás „köntösben” sütve,

marcipános madártejben fürösztve”, és „Fahéjas morzsában bundázott tejbegríz, házi vörösboros szilvalekvárral és pirított mandulával”. Azt gondolom, hogy ahol ilyen laktató desszertek akadnak, ott az előételekkel, levesekkel, s akármilyen főételekkel már kár is a konyhán bíbelődni. Ilyesféle dolgok jutottak eszembe akkor is, amikor a „részeg barát” itt közreadott receptjével találkoztam.

• „Részeg barát” néven ma már számos másféle, az alábbiaknál jóval összetettebb receptet találhatunk, azonban ezek az 1930-as válság-verziók mindenképpen érdekesek lehetnek az ilyesféle retro ételeket kedvelők számára.

 

„Részeg barát” – retro receptek a harmincas évekből (1930)

„Vékonyra vágott zsemlyeszeleteket gyengén borra mártunk. Kettőt-kettőt megkenünk és összeragasztunk barack-, esetleg málnalekvárral. Tojásban, morzsában panírozzuk és forró vajban vagy zsírban hirtelen megsütjük. Tálaláskor megcukrozzuk.” (Pesti Napló, 1930 június) 

Az előbbi recept a későbbiekben, a hetvenes és kilencvenes években is újra és újra felbukkan a lapok „olvasóink küldték” rovatában. Dr. Tusnovits Aladárnénak a Magyar Uriasszonyok Lapja 1930 decemberi számába beküldött részeg barát receptje azonban az előzőnél némiképpen másabb.

„Friss kifliket veszünk, keresztben kettévágjuk, a közepét kifúrjuk és passzírozott kajszinlekvárral megtöltjük. A kifúrt darabot újból visszanyomjuk a kiflibe. Egy edénybe finom fehér bort öntünk, a kifliket belerakjuk, de vigyázzunk, ne nagyon ázzanak el, azután tojásban megforgatjuk és forró zsírban kisütjük. Utána vaníliás porcukorban jól meghempergetjük.” (Magyar Uriasszonyok Lapja, 1930 december)

Az Ínyesmester Szakácskönyvében szereplő részeg barát recept  mind a két előző verziót ötvözi, ami nem véletlen.

„Vékonyra vágott zsemlyeszeleteket gyengén borba mártunk. Kettőt-kettőt megkenünk és összeragasztunk barack-, esetleg málnalekvárral. Tojásban, morzsában panírozzuk és forró vajban vagy zsírban hirtelen megsütjük. Tálaláskor megcukrozzuk. Készíthetjük kettévágott kis vajas pékkiflikből is, melyeknek a héja legkülső rétegét le reszeljük, belsejüket pedig kissé kivájjuk. Tovább éppen úgy járunk el velük, mint a zsemlyeszeletekkel.”

Csíki Sándor♣