VÁLSÁGTORTA – A Nagy Gazdasági Világválság tortái, süteményei

VÁLSÁGTORTA  – Ahogy akad országtorta, évente ráadásul mindjárt kettő is, cukros és cukor nélküli, úgy a 1930-as évek nagy gazdasági világválságának (1929-1933) is voltak válságtortái és süteményei. Ezek a válságtorták a torták azon nagy családjába tartoznak, amelyet a Nagy Gazdasági Világválság alatt általánosan elterjedten sütöttek. A válság alatt a tej, tojás, vaj, cukor országonként eltérően ugyan, de hiányozhatott és hiányzott is a háztartásokból, s többnyire erősen meg is drágultak.  A válságtorta receptek eredete a 19. századig és a még korábbi időkig nyúlik vissza.

Válságok – forradalmak, háborúk, járványok

A forradalmak, háborúk, járványok, válságok idején, általánosságban a krízis időszakokban a legkisebb kényeztetés is nagy szerepet kap. A torták, sütemények hamar felértékelődnek egy olyan időszakban, amikor a hozzávalók hozzáférhetősége jelentősen megcsappan. A sütemények, torták a békebeli boldog idők emlékeit elevenítik fel. A szerepük ezért különösen ilyenkor válik kiemelkedővé. A szükség és a hiány pedig számos érdekes receptet szül.

• A háborúk megteremtették a “háborús sütiket”, amelyeket leginkább gyümölcsökből, magvakból készítettek, ha akadt, a búzalisztet pedig a frontra küldték. Az I. világháborút követő nagy válság újra próbára tette a háziasszonyok kreativitását.

Ezeknek az időszakoknak a kihívása abból áll, hogy a lehető legkevesebb alkotórészből, a lehető legkisebb költségráfordítással miképpen lehet ehető, sőt ízletes tortát készíteni. A jegyrendszer eleve beszűkítette a hozzávalók számát. A cukor helyett sok országban elterjed a melasz, és a gyümölcsök használata.

• Jellegzetesnek számított a főzött mazsola szirup, amit mazsola, víz és fűszerek összeforralásával állítottak elő, s amitől sok sütemény, torta meglehetősen nedves lett.

A fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, stb. használata is általánossá vált a tésztákban. Receptek tucatjai születtek ezekben az időkben és születnek ma is

Válságtorta – az 1930-as évekből

• Hozzávalók: 
• 1 csésze barna cukor (vagy kristálycukor),
• 2 csésze mazsola,
• 2 csésze víz,
• 3/4 margarin (vaj),
• 2 teáskanál sütőpor,
• 1 teáskanál só,
• 1 teáskanál őrölt fahéj,
• 1 teáskanál őrölt szerecsendió,
• 1 teáskanál őrölt szegfűszeg,
• 3 csésze liszt (lehet gluténmentes liszt is)

Elkészítése: 

1. Melegítsük elő a sütőt 175°C-ra.
2. Margarinnal (vajjal, olajjal) kenjünk ki egy tepsit, és lisztezzük be.
3. Egy szószos serpenyőben keverjük össze a cukrot, mazsolát, vizet és a zsiradékot.
4. Melegítsük fel, majd kevergetve 3 percig forraljuk, majd vegyük le a tűzről és hagyjuk lehűlni.
5. Egy edényben keverjük össze a lisztet, sütőport, sót, fahéjat, szerecsendiót, szegfűszeget.
6. Ha a mazsolás keverék lehűlt, adjuk a száraz keverékhez és jól dolgozzuk össze.
7. Tepsibe téve, 175°C-on, 35-40 percig süssük.
8. Könnyen kiszárad, ezért ügyeljünk a sütési időre és inkább többször ellenőrizzük.

TIPPEK

• Gyakori, hogy az előbbi receptben szereplő víz helyett és helyén erősre főzött kávé szerepel.
• Különféle magvak, mint dió, mogyoró is gazdagíthatják a tortánkat.
• A  mazsola mellett/helyett a datolya is felbukkan.
• Számos receptben fordul elő a reszelt alma (a fenti mennyiséghez 1 közepes méretű alma elegendő).
• A sütőpor mellett akadnak receptek, amelyekben a sütőpor és szódabikarbóna 1:1 teáskanál arányú keverékét használják. Különösen a savasabb, almás változatoknál.
• Akad recept, ahol a margarin, vaj, esetleg zsír helyett olaj szerepel.
• Csokoládé darabok is belekeverhetők, vagyis minden, ami jobbá teheti, és akad a háznál, miközben a tojás és a tej hiányzik belőle. A csokoládét nem csupán darabokban adagolhatjuk a tésztához, hanem keserű csokoládét le is reszelhetünk. Az előbbi recepthez 1/2-3/4 csésze reszelt csokoládét számíthatunk.
• A vaníliaízesítés ugyancsak gyakorinak számít.

Csíki Sándor♣