SUPERFOODS – Az angol „superfoods” (szuper élelmiszerek) a Japánból a 80’-as években elterjedt funkcionális élelmiszer (functional food) fogalom része. Ebbe a fogalmi kategóriába olyan élelmiszerek tartoznak, amelyek valamilyen hozzáadott egészségvédő, vagy betegség-megelőző tulajdonsággal, funkcióval rendelkeznek. A fogalom első felbukkanása a 2003-ban megjelent „SuperFoods Rx” című bestseller kiadványhoz kötődik. A ma is népszerű és megrendelhető kiadvány alcíme: „Tizennégy élelmiszer, amely
megváltoztatja az életed”. S, hogy melyik is ezt a tizennégy meglepően hétköznapi és hozzáférhető „superfood”? Dr. Steven Pratt szerint, a következők:
- Babfélék – csökkentik a túlsúlyt
- Áfonyafélék – csökkentik a kardiovaszkuláris megbetegedéseket
- Brokkoli – csökkenti a szürkehályog előfordulását és a születési rendellenességeket
- Zab – csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát
- Narancsfélék – segít megelőzni az agyvérzést
- Sütőtök – csökkenti számos rák előfordulásának kockázatát
- Vad lazac – csökkenti a szívbetegségek kockázatát
- Szója – csökkenti a koleszterinszintet
- Spenót – csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések és az időskori sárgafolt degeneráció esélyét
- Tea – segít a csontritkulás megelőzősében
- Paradicsom – növeli a bőr napsugárzás elleni védekező képességét
- Pulyka – az immunrendszert erősíti
- Dió – csökkenti a szívbetegség, a cukorbetegség és rák kialakulásának kockázatát
- Joghurt – elősegíti az erős csontozat kialakulását
Csodanövények
Az életmód magazinok, s általában a sajtó, jelentős teret engedett az olvasókat felettébb érdeklő, a hosszú, egészséges élet, a fiatalság ígéretével kecsegtető superfood népszerűsítésének, ezért a fogalom világszerte hamar elterjedt. A mítosz, természetesen itt is segíti a marketinget, így a távoli tájakon, őserdőkben, óceániai szigeteken, eldugott völgyzugolyokban elért „csodanövény-státusz” tovább erősítette a szuper élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök kívánatosságát. Ilyen például a koffeinben és vitaminokban gazdag guarana (Paullinia cupana) is, amit energiaitalokba és minden olyan termékbe beletesznek, amelyekkel a központi idegrendszer stimulálása a cél.
Guarana (Paullinia cupana)
A brazil trópusi esőerdőből származó növényből készített pépes italt az Amazonas mellett élő, alig tízezer főt számláló Sateré-Maué törzs már ősidőktől készíti és fogyasztja. Ők emberemlékezet óta csodanövényként emlegetik a guaranát, amiben a létező fiziológiás hatásokon túl, a növény termésének emberi szemre emlékeztető alakja is szerepet játszik. A törzsek ugyanis úgy tartják, hogy az erdőben járva, a növény figyelemmel kíséri, nézi őket. A guaranának számos hatást tulajdonítanak, mint, hogy növeli a szervezet energiáját, gyorsítja az anyagcserét, égeti a zsírt, méregtelenít, tisztít, csökkenti az étvágyat. Csupa olyan hívószó, ám egyes elemeiben felületes állítás, amelyre a nyugati világ emberének felcsillan a szeme, s nyomban megnyílik a pénztárcája. A cél pedig pontosan ez.
Szuper-gyümölcsök
A superfood kategóriába tartozó szuper-gyümölcsök fogalma szintén 2003 körül került a köztudatba. Kezdetben leginkább a belőlük készített leveket népszerűsítették, azonban 2007-től már a gyümölcsök többsége is reklámozott termék lett, akár magában, akár a feldolgozott „funkcionális” élelmiszerekhez adva, sőt, kozmetikumok összetevőjeként is. 2007-2008 táján legalább 10000 új termékben jelentek meg az egzotikus, többnyire jelentősebb antioxidáns potenciállal bíró szuper-gyümölcsök. A gerjesztett kereslet láttán az ipar (és a részvényesek) optimizmusa is az egekbe szökött, és hamarosan sokmilliárdos piacként kezdtek a superfood termékekre tekinteni.
Brazíliai açaí
A kezdeti lelkesedés azonban néhány éven belül alábbhagyott, s a piac eróziója már 2011-től megkezdődött. Ennek olyan népszerű szuper-gyümölcsök is áldozataivá váltak, mint az açaí, a goji (homoktövis), vagy éppen a gránátalma. A ritka és egzotikus óceániai noni, a kínai goji, a délkelet-ázsiai mangosztán, a dél-amerikai açaí, különösen 2005 és 2010 között voltak népszerűek. Helyüket azonban 2013-tól kezdődően már olyan újdonságok vették át, mint az afrikai baobab, vagy a számunkra sokkal közönségesebb, észak-európai erdei bogyók, gyümölcsök, amelyek nyomban az „Új Északi Diéta” részei lettek.
Baobab
„Csupa olyan hívószó, ám egyes elemeiben felületes állítás, amelyre a nyugati világ emberének felcsillan a szeme, s nyomban megnyílik a pénztárcája. A cél pedig pontosan ez.” – Az, hogy a cél pontosan ez, egy általánosítás. Helyesebb lenne a „véleményem szerint kifejezés.” – ez meg az én véleményem.
A goji és a homoktövis két különböző termés. Mivel zárójelben írta, úgy értelmezem, hogy ezt egyként kezeli.
Azt gondolom a szuperélelmiszerekről, hogy minden a természetben előforduló élelmiszer tartalmaz vitális anyagokat, ami táplálék a testünknek, ezért mindegyik kisebb-nagyobb mértékben szuperélelmiszer.
Az összegyűjtött listához pedig annyit fűznék, illetve hiányolom általánosságban a cikkekből, hogy ha a joghurtnak csonterősítő tulajdonságot tulajdonítunk, akkor fontos megjegyezni, hogy arról a joghurtól van szó, illetve arról a tejről, amelyik olyan tehéntől származik, amelyik a napon legel zöldet. Így K2-ben gazdag az alapanyag, az meg kell a calcium beépüléséhez. És nincs UHT, meg homogénezés.
A sütőtök is védi a bőrt a paradicsomhoz hasonlóan, mert mindegyik az A vitamin egy-egy előavitaminját tartalmazza, ami tényleg jó a bőrnek, de nem csak a bőrnek. A szemnek is.
Végül, de nem utolsó sorban viccesnek találom, hogy a pulyka erősíti az immunrendszert. 😀 Ha ha ha
Minden természetes körülmények között tartott állat húsa erősíti az immunrendszert, de inkább táplálja a testünket. A tenyésztett pulykát inkább találom ártalmasnak, mint immunerősítőnek. 🙂
Azt tartom helyesnek, ha azt fogyasztjuk, ami helyben terem, és ha évszaknak megfelelően táplálkozunk. A hosszú szállítással az élelemiszerek vitálisanyag tartalma sokat csökken, nem beszélve a termesztés körülményeiről.