SVÉDORSZÁG BORAI – Legalább a 1980′-as évek közepe óta tudott már, hogy az klímaváltozás hatására a szőlőtermesztés északi határai akár sok száz kilométerrel is északabbra helyeződhetnek Európában. A néhány évvel ezelőtt is még használatos, optimista feltételes mód helyére mára már az eddig komolyan nem vett bizonyosság lépett, és a

21. század elejére, a szőlőtermesztés északi határai sok száz kilométerrel északabbra helyeződtek át. Már áthelyeződtek, legfeljebb, a klímaváltozásra játszva, a helyiek még nem kaptak észbe és nem fogtak szőlőtelepítésbe, bortermelésbe, mint Champagne potenciális vetélytársai, a dél-angliai pezsgőtermelők, vagy a Rajnai rizling lehetséges új minőségét egykor tán megalkotó dél-svédországi borászok. Nem is olyan régen, még azt lehetett olvasni, hogy „2080-ra Észak-Angliáig húzódhat a szőlőtermesztés északi határa”, s hogy „Az OMSZ kutatásai szerint a szőlőtermelő régiók határai a száz évvel korábbihoz képest, 2050-ig 160-300 km-el tolódnak a pólusok felé.” Hát, ezen már túl vagyunk.

Svédország bortermelő területei

Nos, jól tudjuk, Svédország északabbra van, mint ahol a szőlő jószántából előfordulhatna. Nem is fordult elő. Akadnak ugyan vélemények, miszerint a kereszténység felvétele után, a középkor enyhébb klímájú időszakaiban, a kolostorokban megpróbálkoztak a szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, azonban ennek igen kevés nyoma, bizonyítéka van. kevesebb, mint az angol szőlőtermesztésnek. Persze, az üvegházakban, télikertekben régóta előfordult hobbi „szőlőtermesztés”, de ezeket ültetvényeknek aligha nevezhetnénk. Az angol, a dán, vagy a kanadai szőlőtermelés példáin is felbuzdulva a 20. század végén a svédek is próbálkozni kezdtek. Ebben az újabb hibridek, és részben újabb technikák is segítségükre voltak.

A szabadföldi szőlőtermesztés gondolata a 90′-es években erősödött meg Svédországban. Az első úttörők Dél-Svédországban, a Dániához közeli Scania (Skåne) tartományban jelentek meg és éppen a dán szőlőtermesztés bátorította őket arra, hogy ők is megpróbálkozzanak. Mindezek után meglepő, hogy a legelső két svéd borászat egy Flen nevű városka közelében, Södermanland megyében (Södermanlands län), Svédország délkeleti partvidékén és az ország legnapsütésesebb területén, Gotland-szigetén  alakult meg. Őket követően azonban már Scania is szerepet kapott.

Néhány svéd szőlészet, borászat

• Hällåkra Vingård – A 2003-ban alapított szőlőbirtok Malmőtől délkeletre, Scania tartományban fekszik és a 6,5 hektáros régi családi birtokon a szőlőültetvény nagyjából 20000 szőlőtőkének termését dolgozzák fel. Fő szőlőfajtái a Rondo és Solaris, de Pinot Noir, Leon Millot és Regent is van. Vörös, fehér, habzó és édes bort is készítenek. A boraik ára 200-300 SEK (6000-10000 HUF) között mozog.

• Åhus Vingård – A 2004-ben indult szőlőbirtok Åhus és Yngsjö között, a Helge folyó közelében fekszik. Tulajdonosai Ronny Persson és Per Persson. 2010-ben a Solaris borukkal elnyerték „A legjobb svéd bor” díjat. nagyjából 3000 tőke szőlőjük van, aminek a fele kék, a fele fehérfajta. A Solaris, Rondo és Leon Millot fajták a jellemzőek.

• Skillige Vingård/Domän Sånana – Az 1998-ban alapított szőlőbirtok Svédország délkeleti részén, egy középkori várkastély, Glimmingehus közelében fekszik. valamivel több, mint 1500 tőke szőlőjük van. A fajtaválaszték: Solaris, Orion, Orthega, Zalas Perle, Rondo, Bolero, Siramé és Pinot Noir.

• Köpingsbergs Vineyard – A szőlészet a Balti tenger közelében fekszik, s leginkább a pezsgőiről ismert Svédországban. Szőlőfajtái: Chardonnay, Seyval Blanc, Auxerrois, Orthega, Orion, Rondo és Leon Millot.

• Kullahalvöns Vingård – fiatal, kreatív borászat a Kulla félszigeten. Ők is a Solaris és Rondo fajtákat választották. 4 ha területen, 20000 szőlőtőkével dolgoznak.

• Gutevin (Gute Vingård Aktiebolag) – A Gotland szigetén lévő borászat 3 hektáron, 10000 tőkével gazdálkodik. Az első szüretük 2002ben volt, amikor 500 kg szőlőt szüreteltek. Egy jó évben 8000-10000 liter bort termelnek.

• S, hogy milyenek is a svéd borok, az a néhány ezer liter, amit évente termelnek? Saját bevallásuk szerint is még sokat kell fejlődniük, miközben azért azzal kalkulálnak, hogy a klímaváltozás révén tovább javulnak majd a szőlőtermesztés feltételei. Mindehhez járul, hogy Svédországban az alkohol árusítása állami monopólium, amelyet a „Systembolaget” gyakorol. Emiatt aztán az eladás is meglehetősen macerássá válik arrafelé, nem csak a termelés.

Csíki Sándor♣