VÉDŐSZENTEK – szállodások, vendéglősök, pincérek védőszentjei

VÉDŐSZENTEK – Az ünnepek és ételek, az ünnepek és szentek, a szentek és ételek mindig is szoros kapcsolatban álltak egymással, még akkor is, ha mindez ma már alig tudatosodik bennünk.  Tisztelve a hagyományt, ezúttal néhány szentet, s szentekhez kötődő ételt is az ünnepekhez kapcsolunk, a bacon védőszentjétől a sajtkészítőket óvó szentig, s persze a fűszeresek, őstermelők és méhészek védőszentjéig is.  Alaptézis, hogy jó alapanyagok nélkül nem készülhet igazán

jó étel, s ital sem. A sarki fűszereshez betérve, az Ótestamentum egyik sztárja Mihály arkangyal juthat eszünkbe. Ő a praktikus gondolkodású fűszeresek védőszentje is, már csak azért is, mert a fűszereseket megvédeni hivatott bűnüldöző szervekre is éppen Szent Mihály arkangyal vigyáz.

A sajtkészítők, az őstermelők és a méhészek védőszentje

A fűszereseknél is kapható érett sajtok készítőinek védőszentje egyben Írország védőszentje, Kildare-i Szent Brigit. A szentéletű, s jámbor szűz már gyermekkorában is csodákat művelt az őt megvásárló druida földbirtokos tehenészetében, amikor megszaporította a vajat. Ő a sajtkészítők, s általában a tejipari dolgozók és tejtermékek védőszentje. Az őstermelők némi irigységgel imádkozhatnak fő védőszentjükhöz, a madridi Szent Izidorhoz, már csak azért is, mert e jeles spanyol férfiú 438 csodatétele közül az egyikben, a szántást három angyal segítségével végezte. A méhészek ugyancsak rászorulhatnak egy hatékony védőszent segítségére, és Milánói Szent Ambrus éppen ilyen. A legenda szerint, egyszer, amikor Ambrus bölcsője kint ringott a házuk udvarán, egy méhraj zúgta körül. A méhek ellepték Ambrust, s még a szájába is bemásztak. Ezt látva, anyja így kiáltott föl, ,,Ha életben marad, nagy ember lesz belőle!” Ambrus életben maradt, s anyjának igaza lett: szentté avatták, s ma is imádkoznak hozzá.

A sütés-főzés védőszentje

Szent Lőrinc ugyan augusztusi szent, ám a főzés olyannyira jelentős szerepet tölt be ünnepeinknél, hogy sütés-főzés e jeles védőszentjét semmiképpen sem hagyhattuk ki. A szent sütéshez-főzéshez való kapcsolata meglehetősen sajátságos. Szent Ambrus beszámolója szerint, Szent Lőrincet nem másként, mint éppen roston (más források szerint, olajban) sütötték-főzték meg. Ez a halálnem a hívők számára teljességgel egyértelművé tette és kijelölte a szent további útját, védőszenti besorolását is. A mártíromság és a védőszenti feladatkör ilyetén összekapcsolódása kétségtelenül profán ugyan, de korántsem szokatlan, akadt ilyen más szentekkel is, mint ahogy ezen az oldalon is látható.

A bacon védőszentje

Az ünnepek során a jófajta baconra számos ételünknél szükség lehet. Védőszentje nem más, mint az Egyiptomban született Remete Szent Antal. Szent Antal valójában a hentesek védőszentje, ám a hentesek – ki tudja miért? – oly bőséggel el vannak látva szentekkel, hogy Antalból végül az ízletes baconra specializálódott szent lett. A remeteként élő szentet gyakorta ábrázolják sertéssel, mivel a sertészsírt gyógyító céllal is alkalmazta. Ha finom, füstös sertésszalonnára vágyunk, Szent Antalhoz imádkozzunk.

A kenyérsütés védőszentje

A Szent Antal védte szalonnához nem árt, ha kenyér is kerül az asztalra. A kenyérsütésnek legalább két védőszentje akad. Közülük az egyik nem más, mint a karácsonyi ünnepkor népszerű alakja, Szent Miklós, minden gyermek izgatottan várt Mikulása. A másik szent pedig az 1207 novemberében született, s a szegényeknek kenyeret osztó Árpád-házi Szent Erzsébet, a kevés magyar szent egyike. Ha az ünnepi kenyérsütéskor is biztosak akarunk lenni az eredményben, legjobb, ha Árpád-házi Szent Erzsébethez fohászkodunk.

A pincérek, pincérnők, vendéglősök és szállodások védőszentje

Persze, nem feltétlenül kell otthon maradnunk és főznünk az ünnepek alatt sem. Mehetünk akár étterembe, szállodába is, ahol azok állnak rendelkezésünkre, akik maguk is megérdemelnek egy remek védőszentet. Szent Márta különösen az étel felszolgálók védőszentje. Bibliai történeteiben Márta volt az, aki dolgozott, felszolgált vendégeknek, míg testvére, Mária, Jézust hallgatta.

Jézus süti

A szentekről és Jézusról is számos ételt neveztek el. Ilyen a Jézus süti, egy sokfelé népszerű mazsolás sütemény is. Hogy miért éppen ez a neve, ma már nem tudható, ám köze lehet hozzá, hogy éppen karácsony táján készítették, s készítik. Fő komponense a mazsola, amit, ha kedvünk van, tovább gazdagíthatunk édes datolyával, zamatos aszalt gyümölcsökkel.

• Hozzávalók: 1 cs. mazsola, ½ cs. olívaolaj, 1 ½ cs. víz, 1 cs. cukor, 1 ½ cs. liszt, 1 tk. szódabikarbóna, ½ tk. só, 1 tk. fahéj, 1 tojás, 1 tk. Szegfűszeg.
• Elkészítése: Keverjük össze a mazsolát, az olívaolajat és a vizet, majd a keveréket forraljuk fel. Ezután csökkentsük a hőt és lefedve, lassan pároljuk 5 percig, majd vegyük le a tűzről. Amíg a mazsola hűl, melegítsük elő a sütőt 175°C hőmérsékletre. Libazsírral kenjünk ki egy tepsit. Szitáljuk össze a száraz hozzávalókat, üssük a tojást a közepébe, öntsük hozzá a fennmaradt ½ csészényi vizet és az időközben lehűlt mazsolás folyadékot. A tésztát öntsük a tepsibe és süsük 35-40 percig. Vágjuk fel és tálaljuk.

(Az írás a hvg Gasztronómia és Utazás c. kiadványában, 2015-ben jelent meg nyomtatásban.)

Csíki Sándor♣