FAST-CASUAL RESTAURANT – egy sikeres éttermi típus

FAST-CASUAL ÉTTEREM – A „fast-casual” kifejezés meglehetősen újnak számít a hazai éttermi fogalomtárban és Amerikában is csak az 1980′-es évek végén, egyesek szerint az 1990′-es évek végén jelent meg. (Az évtizednyi eltérést az okozza, hogy többen is vitatkoznak róla, hogy ki, s mikor használta először a fogalmat.) Bármikorra is essen azonban a kezdet, tény, hogy a „fast casual” éttermek csupán az elmúlt esztendőkben, a 2000′-es évek kezdetétől kezdtek erőre kapni. A „fast-casual” éttermek a gyorséttermek

(fast-food) és a mérsékeltebb árfekvésű, lazább hangulatú vendéglők (casual dining) között helyezkednek el. A név is erre utal, e kettő összevonásából (fast-casual) jött létre.

A Technomic Information Services nevű, éttermi trendeket is vizsgáló és publikáló cég összefoglalása szerint, egy éttermet akkor nevezhetünk „fast casual” étteremnek, ha a felszolgálás nem teljes körű, vagy hiányzik (önkiszolgáló); ha az ételek átlagára 8-15 dollár között van (vagyis mérsékelt); ha az étel a vendég kívánsága szerint (made-to-order) készül, ám jóval komplexebb ízvilággal, mint az a gyorsétteremekben szokásos; ha a dekoráció előkelő, egyedülálló, vagy különösen kidolgozott; ha (többnyire) nem lehet autóból rendelni (nem „drive-thru„). A fast-casual éttermek jellemzője az is, hogy jóval kevesebb fagyasztott és feldolgozott élelmiszert használnak, mint a gyorséttermek.

• A fast-casual koncepcióval összefonódó fogalmak a frissesség, a helyi termékek előnyben részesítése és a fenntarthatóság eszméje, vagyis minden, ami manapság csak trendi és vállalható. A fast casual éttermek ételét gyakran emlegetik úgy is, hogy az a „felnőttek fast-foodja”. Izgalmas ízek, szokatlan kombinációk és fúziós szellem jellemzik. Úgy fest, hogy ez a nyugati világ jelenlegi legdinamikusabb, modern, globális, nagyvárosi, 21. századi éttermi típusa.

• Az alternatív vendéglátáshoz sorolható hazai gyorséttermi koncepciók közül sok akad, amely inkább „fast casual”, mint klasszikus fast-food, még ha a művelőik nem is tudnak róla.

Csíki Sándor♣