MANDULÁS PIZZA (Bartolomeo Scappi, 1570) – Mindaz, amit ma pizzaként ismerhetünk, korántsem egyenes vonalú fejlődés eredménye. A 16. század reneszánsz itáliai szakácsa, a pápa séfje, Bartolomeo Scappi, „Opera dell’arte del cucinare” (1570) című szakácskönyvében közel ezer ételleírás szerepel. Köztük, néhány mai szemmel meglepő „pizza” recept is.
Mandulás pizza – Bartolomeo Scappi receptje (1570)
Az „Opera dell’arte del cucinare” 121. receptje, a „nápolyiak által pizzánk nevezett torta elkészítése változatos összetevőkből”, a következő:
„Végy hat uncia [170g] hámozott milánói mandulát, négy uncia [113g] hámozott, beáztatott fenyőmagot, három uncia [85g] friss, magozott datolyát, három uncia [85g] szárított fügét, három uncia [85g] magozott muskotály mazsolát és mozsárban zúzd össze valamennyit. Adj hozzá nyolc friss, nyers tojássárgáját, hat uncia [170g] cukrot, egy uncia [28g] őrölt fahéjat, másfél uncia [43g] morzsolt, pézsma-ízesítésű nápolyi mostacciolit és négy uncia [113g] rózsavizet. Ha valamennyi összekeverődött, vedd a zsírozott tortaserpenyőt és béleld ki egy réteg királyi tésztával [összetevői: liszt, rózsavíz, cukor, vaj]; tedd bele a tölteléket, keverd össze négy uncia [113g] friss vajjal, hagyva, hogy ne legyen egy ujjnyinál mélyebb. Anélkül, hogy lefednénk, kemencében sütjük. Tetszés szerint melegen, vagy hidegen tálaljuk.”
Bartolomeo Scappi „pizza” receptje, 1570
- A cukor és a mandula a későbbi évszázadokban sem szokatlan összetevői a pre-modern, a sajtot és paradicsomot megelőző nápolyi pizzáknak.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!