Dr. BUSSAY LÁSZLÓ (1958-2014) – Kevesen lehetnek, akiknek, a borvidék szót hallva, éppen Zala jut az eszébe. Pedig, a Zalai is borvidék volt. Történelmi. Aztán, már csak csemegeszőlő termelő körzet. Rangját, Balatonmelléki néven, hatvan esztendő elteltével, az ezredforduló előtt nyerte vissza. Hogy ez így történt, Dr. Bussay Lászlónak is köszönhető.
(Ez a megemlékezés a hvg on-line oldalán is megjelent.)
Dr. Bussay László (1958-2014) Szigetváron töltötte a gyermekkorát. Műtőssegéd volt a helyi kórházban, majd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem elvégzése után, a nyolcvanas évek második felében a Baranya Megyei Kórházban kezdett dolgozni. Városi orvos lett, de az álmai, a vágyai a falu felé vitték. Huszonkilenc éves koráig élt Baranyában, ám, mielőtt még a felesége szülőföldjére, Muraszemenyére költöztek volna, körülnéztek másfelé is, borászkodásra alkalmas, nekik tetsző helyet keresve. Az Alföldön is jártak, ám hiányoztak a dombok, nem úgy, mint a Muravidéken, ahová már a hetvenes évektől járt, s ahol a szőlőművelésnek is akadtak szép hagyományai. „A vidék talált rám” – mesélte.
A Bussay családban, ahogy akkoriban még az ország nagyon sok családjában, akadt hagyománya a szőlőművelésnek, borkészítésnek. Nagyapjának is volt Baranyában pincéje, szőlője, ám a doktor úr Zalában folytatta, s nem is akárhogy. Csörnyeföldön az első tőkéket 1988-ban telepítette, majd a negyedhektáros birtok az élete végére 6,5 hektárra bővült.Olasz- és rajnai rizlinget, szükebarátot, traminit, sárgamuskotályt, pinot noirt, csókaszőlőt is termelt. 1996-tól a barátaival, Heimann Zoltánnal és Sz. Kis Lászlóval, másik 5 hektár szőlőt telepítettek Vörcsökben, az egykori Zichy-birtok „grand cru” területén, ahol a Heimann Zoltánnal Kerkaborum név alatt készített Vörcsök furmint és hárslevelű alapanyaga termett.
Kezdetben Bussay doktor is „csak úgy”, magának, s barátainak készítette a borait, mígnem Heimann Zoltán egyszer csak fel nem világosította, hogy a bor, ami nála készül, az bizony jó. S, hogy miképpen is készítette a doktor az egészen 1997-ig kereskedelmi forgalomban még csak meg sem jelenő a borait? Leginkább úgy, hogy a természetre bízta mindazt, ami egyébként is a természet dolga. Ez a lusta, ám intelligens borász mindenkori titka. Az erjesztés és érlelés fajélesztő és irányított erjesztés nélkül, tölgyfahordókban, általában 9-18 hónapig tartott. A borokat, többnyire január elejéig, finomseprőn hagyta, gyakran felkeverve, amitől a kénigény kisebb, a gyümölcsösség, s textúra pedig erőteljesebb lett. Kézműves borai még a gyengébb évjáratokban is koncentráltak és testesek lettek, a muravidéki tájra, terroir-ra jellemző erőteljes, szép savszerkezettel, a száraz, félszáraz határán.
Bussay a csörnyeföldi Kövecs-hegy, Birkás és Kapatörő dűlőkben valósította meg álmait. Első, és elismerten elsőszámú termelője lett a vidéknek. 2003-as traminije Olaszországban ért el nagy aranyérmet. 2006-ban az Esküvé 2004 cuvée-jét a Decanter Magazin a világ 10 legjobb rizlingje közé választotta. Borait országhatárokon innen, s túl is sokan ismerték.
„A bor megerősíti az élet értelmébe vetett hitet.” – nyilatkozta egyszer. Komoly mondat ez, érdemes rá emlékezni, ám szállóigévé tőle mégis az a tőmondatokba foglalt tanács vált, amit egy neki bort küldő borásznak mondott: „Bort kiönteni! Hordót elégetni! Tevékenységet megszüntetni!”
Úgy tűnik, hogy az Úrnak éppen egy csörnyeföldi orvos-borászra lehetett szüksége, hogy magához szólította. Nyugodjék békében!
- Dr. Bussay Lászlót ötvenévesen, 2009-ben Zala megye díszpolgárává választották házi orvosi és borászati tevékenysége alapján. Érdemeit 2013-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Csíki Sándor♣
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!