A CIGÁNYPECSENYE elnevezés rasszista és kirekesztő, mondják a hannoveri Forum für Sinti und Roma nagy részben ismeretlen képviselői. A romákat még ismerjük, de kik azok a sinti közösségek? Nos, megnéztem, ők a „német cigányok”. A sinti a sinto többesszáma és a jelentése leginkább „társ” lehet, mindenféle összetételben. A leghíresebb magyarországi szintó (sinto) származású zenész a Németországban élő Snétberger Ferenc gitárművész. Amúgy pedig akadnak köztük vásározók is.
„A szintók előszeretettel űznek ma is viszonylag nagy mozgási szabadsággal járó foglalkozásokat. Nyugat-Európában sokan vándorló, vagy félig letelepedett életmódot folytatnak.” (wiki)
Cigánypecsenye, cigány-szósz, cigány-gulyás
Leonard Oehle és Regardo Rose a hannoveri „Forum für Sinti und Roma” nevében először a cigány-szósznak (Zigeunersauce) estek neki. A cigány holokausztra való emlékeztetés miatt azt sérelmezték leginkább, de aztán hamar rájöttek, hogy a cigánypecsenye (Zigeunerschnitzel) név legalább annyira rasszista és diszkriminatív, mint a cigány-szósz. Ezzel kapcsolatban már a Die Welt augusztusi írásának címében is megfogalmazódott a kérdés: „A sinti és roma mártás tényleg jobb lenne?” (Wäre „Sinti-und-Roma-Sauce” denn wirklich besser?).
Heinz Zigeunersauce
Hannover város vezetése mindenesetre összeült, a kérdést napirendre vette, és döntött. Andreas Möser szóvivő szerint a cigány-szósz és cigánypecsenye témát „Megtárgyaltuk, és úgy döntöttünk, hogy [az elnevezést] többé már nem akarjuk.”
„Wir haben das diskutiert und beschlossen, dass wir das nicht mehr wollen.”
A Die Welt is felteszi a szerintem is ide kívánkozó kérdést, megengedve persze, hogy akadnak, akiknek tényleg ez a legégetőbb problémája: „Haben wir denn keine anderen Probleme?
Hát, kedves felebarátaim, 2013-ban így esett meg, hogy a hannoveri önkormányzati fenntartású menzákon a cigánypecsenye (Zigeunerschnitzel) helyett ma már a „Puszta-Schnitzel*” vagy a „Schnitzel Ungarischer Art” elnevezéseket használhatják csak. A korábban megszokott cigány-gulyás (Zigeunergulasch) helyett a jövőben az ifjúság paprika-gulyást (Paprikagulasch) rendelhet a menzákon.
Miért magyar, ha szerintük német?
A cigánypecsenye, amúgy, általában igen másként néz ki Hannoverben, mint mifelénk, és, hogy még érdekesebb legyen:
„Das Zigeunerschnitzel ist eine Rezeptbezeichnung für verschiedene Gerichte der österreichischen und deutschen Küche für kurzgebratene Schnitzel.”
Vagyis – a német wikipedia szerint – a „Zigeunerschnitzel” (cigánypecsenye) az osztrák és a német konyha étele. Ezek után, ha szerintük az osztrák/német konyha étele, akkor vajon miféle (politikai) logika szerint lett belőle mégis „Schnitzel Ungarischer Art”?
Frissítés (2022. január)
Nos, ha körbenézünk, jól láthatjuk, hogy a politika erőlködései ellenére a „Zigeunersauce” továbbra sem veszett ki a német kulináriából.
Azt is látjuk, hogy ahogy a „Zigeunersauce”, úgy a törekvés sem lankadt, aminek a legújabb példája a rasszistának értékelt „Uncle Ben’s” elnevezés eltörlése és újjal (Ben’s Original) helyettesítése 2021-ben.
Szuper írás! :)))
Hihi, pont egy hónapja írtam egy jegyzetet erről a témáról – alább bemásolom.
Cigánymártás, cigánykerék
Olvasom minap az egyik neves gasztronómiai honlapon, hogy egy német jogvédő szervezet tiltakozott a cigánymártás – Zigeunersauce – kifejezés használata ellen. Helyette, mivel ez egy húsételekhez használható csípős szósz, javasolják a pikáns-, illetve a paprikamártás kifejezést, amik mellesleg önálló mártásként is léteznek és semmi közük a cigánymártáshoz. Indoklásukban arra is kitérnek, hogy a cigány kifejezés megbélyegző és remélik, hogy a gyártók nem akarják magukra vonni, „a rasszizmus és a diszkrimináció vádját”. Na most, értem én, hogy rasszizmus meg diszkrimináció, s hogy egy ideje romának nevezzük még azokat is, akik egyébként kifejezetten büszkék a cigány és nem a roma származásukra, s még azt is értem, hogy ez pontosan azért van így, amiért afro-amerikainak nevezik a négereket Amerikában. De gondoljunk bele, milyen lenne, ha a négerkockát afro-amerikai kockának neveznénk, s hogy ne diszkrimináljuk a gazembereket, a zsiványpecsenyét mondjuk büntetett előéletű pecsenyének?! Bajban is vagyok valahányszor használnom kell írásban ezeket a kifejezéseket, hogy etikailag felelősségre vonható vagyok-e, ha például leírom azt, hogy cigányprimás. Meg egyáltalán ezek után használható-e az összes többi „cigány” előtagú szavunk, amit a köznyelvben nem megbélyegző értelemben használunk? Át kell-e írni az összest romára, pikánsra vagy paprikára? Aztán arra a következtetésre jutottam, hogy majd akkor fogom pikáns- vagy paprikamártásnak nevezni a cigánymártást, amikor a német jogvédők romakerekeznek előttem és hozzá a Száztagú pikánszenekar húzza zenei aláfestésként a pikánsmuzsikát a paprikaprímás vezényletével.
Nagyon jó! 🙂
(Sajnos nem lesz hosszú ö. ü)
” Forums für Sinti und Roma nagy részben ismeretlen képviselői” közül a Hannoverben is, de különösen Nürnberg városában jól ismert név a Rose, mint a helyi cigányok egyik tanult, az ottaniak körében is igen szimpatikus benyomást keltö vezetöje . Rose urat a 90-es évek elején személyesen is volt szerencsém megismerhetni, amikor sötétzöld Jaguar-jában harmad magammal kivitt bennünket (EU Regiók Gyülése) Nürnberg egyik parkjába, ahol a többségi (nürnbergi német) társadalom és a helyi etnikai kisebbség egészséges viszonyát demonstrálandó, népe fiainak egyik lakókocsi-táborát látogahattuk meg. A város ezt a határait diszkréten jelzett, és igen ízlésesen kialakított parkot, s az itt konkrétan erre a célra kiépített infrasturktúra (víz, csatorna, áram, müholdas TV-internet, kempinget!) használatát, amolyan közvetett szociális juttatásként, ingyen biztosítja azon vándor-mutatványos cigány családok számára, akik a cirkuszos, mutatványos, stb., nyári európai turnéik után, az ösz beálltával ide húzódnak vissza a a téli hónapokra. A saját bevallása szerint „valószínüleg” szintán „sinti” Georg Rose (Rózsa György?) úr szép kis családjával azonban egy még kellemesebb nürnbergi városrészben él, s innét indul el napi érdekképviselö dolgára. Hol egyetemi elöadóként a -szerinte is egyedül igaz, az indiai XII. századi Pandzsab-ból levezethetö- cigányságeredetröl, hol a Park lakóinak Nürenberg városától kért-remélt további juttatások, gyermekeik rapszódikus idötartamú oktatása, eü. ellátás rendezése, az állandó lakcímmel nem rendelkezök egyéb gondjainak kijárójaként.
Ma eu szerte egyre hangosabb, a valóban lelkiismeretes kisebbségi politikát folytató államokban valóságos helyzetükhöz mérten talán indokolatlanul is lekiismer-apeller, s többségében igen jól exponált (pl. eu parlamenter) a cigányság érdekképviselete. Èrdekérvényesítö megmozdulásaik még olyan helyekröl is kiderítenek -állítólagos- visszaéléseket, mint pl. az antirasszizmusáról elhíresült svéd rendörség részéröl, amely az Adóhivatal hallgatólagos beleegyezésével (többek szerint közremüködésével) családfa-nyílvántartást vezetett a látóterében fölbukkanó cigány családokról. A svédek helyenként már teátrális megdöbbenése e tény fölött ugyanakkor azért is meglepö, mert ilyen lista, vagy nyílvántartás technikai kivitelezhetöségéhez az adatok kizárólagos gondnokának, a Skatteverket-nek ugyanakkor nem kellett semmifél adatvédelmi -netán etikai- korlátot átlépniük.
Ma (még!) Svédia éppen Skatteverket által minden itt élö, itt született, ide bevándorló, életvitel szerüen itt tartózkodó személynek kiadott 10 jegyü személyi szám rendeszerü adatkezelése révén tud rendkívül jól müködni. Természetesen nekem is van ilyen, ahol a 491209- (születési adatok) adatok utáni -4176 szám semmiféle utbaigazítást nem ad a külsö szemlélönek, de még a titkok, s rejtélyek után elöszeretettel kutató (s ezek föltárása után egymást szívesen, vagy puszta hazafiságból föl is jelentgetö!) svédeknek sem. Családtagjaim velem egyidöben kapott személyi számai sem nemre, sem korra, sem egyéb személyi meghatározhatóságra utaló jegyeket nem tartalmaznak, de egymáshoz sem hasonlóak. E rend ellenére, a svédek tudatában még mindíg igen szegényes ismeretü, operettesen romantikus cigány-kép reálisabb megítélését, -az egyébként erre felé is elismert „rendes” cigányok kárára- sem a rendörségi statisztikai adatok, sem a napi hírek közt egyre gyakrabban fölbukkanó un. „kopparstöld”, vagyis réz-lopások elkövetöi (95%-ban „román”) hovatartozását (itt is) elhallgató magatarás nem segíti. Ehhez a legfrissebb: A Svéd Egyház birtokában és kezelésében(!) van a svéd épített nemzeti kincs 75%-át adó vagyon az arannyal, ezüsttel és rézzel (ilyen itt az összes eresz!) gazdagon diszített és fölszerelt templomok és intézmények formájában. A korábban is elöforduló mütárgylopásokhoz képest is ijesztö méreteket öltött 2012-ben, s föleg a déli országrészben, a rézlopások száma és mennyisége. (Az ide illö, koronában megadott több milliós összegü évenkénti réz-csatorna pótlás mennyisége, a bevándorlási görbékkel szinte azonosan, merdeken ível fölfelé). A Svédia szerte, de többnyire délen élö cigányok kb. 50ezren lehetnek, de ezek többsége is un. finn-cigány, vagy ahogy itt megtévesztöen emlegetik, „romer”. A svédiában élö cigányok családfa-rendszerü nyílvántartásra, a helyi rendörség indoklása szerint azér volt (s kijelentették, van is!) szükség, mert csak így tudják kézben tartani a családi összefonódások miatt gyakran kusza vállalkozói formációk, netán adócsalásra, horribilis összegü szociális juttatások megjátszására is alkalmat adó vándorló életmódúak kiszürését, éppen a visszaélni nemkívánó társaik védelmében is.
Ebböl a kontextusból, valamint a kellö európai tapasztalatok híján, és nem utolsó sorban a jelen svéd oktatási rendszerböl fakadó elképesztöen szegényes történelmi ismretek talaján (minden „hátrányossal” azonnal együttérzö) naiv elfogultságra szintén hajlamos svéd kulturából a „cigányos” jelzet számüzése már-már össznépi akarat szintjén jelenik meg.
Mit kezdjünk azonban mi magyarok, a családfa-nyílvántartó svédek „cigánykodásaink” miatt bennünket korábban elmarasztaló ítélete miatt igencsak rasszistának és még mindenféle más-istának is aposztrofált magyaros bánásmódunk mellett ezzel a jelenséggel: segíthetne Kazinczy bölcsessége, Karinthy humora, de leginkább az általamszemélyesen is ismert több száz józan cigány ember, akik majd eldöntik, mi lenne jobb, ha mi is, a világégés óta önmagát keresö, nemzeti identitását folyton újradefiniáló, a mai geopolitikai szerepében és gazdasági fölényében maximálosan elismert, s éppen ezért teljesen indokolatlan kompenzációs kényszer alatt nyögö németekhez hasonló blödségeket alkalmaznánk, vagy maradna minden szépen a helyén. A fejekben is.
Vagy (szükség) volna, volna épeszü javaslat jobbra?
A magam részéröl, többek között 4 évi „Vallásügyi, Nemzetiségi és Etnikai kisebbségi tanácsnoki, valamint 40%-ban cigányok lakta falu 7 évi polgármesteri szolgálat után, úgy hagynám, ahogy van, közérthetöen, operett, vagy nóta stílusban, prózában, magyarul.
– Cigány Kisebbségi Önkormányzat, – cigánykonyha, – cigányfúró, – cigányútra ment, – cigánytánc („rókatánc”), Cigánybáró, „…a cigányvajda lánya…” és még sorolhatnánk.
Mert volt falvam, a Sz.-i cigányok is megmondhatói, hogy ha van munkájuk, jövedelmük, s azáltal kellö ön- és megbecsülésük, akkor a cigánytábor akár az égbe is megy…
Nincs szüksége avatatlan, hívatlan prókátorokra, akik majd megmondják, hogy cigány emberként hogy kell éreznie magát egy olyan börben, olyan névvel és identitással, amit nem rá szabott a teremtö.
„A cigányság nem egy szenzitív téma, amiröl nem lehet beszélni?!” monja Cserdi polgármestere, a cigány Bogdán László. Isten éltesse sokáig!
Lásd ehhez https://www.youtube.com/watch?v=Ztg3aGzFEQE