A CHILEI BOROK, s általában az újvilági borok okozhatnak, s ma már akár a hazai választékot tekintve is kijelenthető, hogy okoznak is meglepetéseket. Ezt tették már a kezdet kezdetén, s ezt teszik ma is. Közhelyeink gyakorta az óceáni hajóút során készülő, egyen-borokról szólnak. Mindeközben például azok, amelyeket a közelmúltban volt alkalmam kóstolni, már egészen másról szólnak, ahogy a ma már
közel 500 pincészetet számláló chilei borászat is általában. Németh Richárd küldött üzenetet, s kérdezte, hogy lenne-e kedvem chilei borokat kóstolni egy szűkkörű rendezvény keretében. Volt kedvem. Itt ismertem meg az ifjú José Francisco Lattes Zubicuetat, képviselet vezetőt, a borok forgalmazóját is, aki egyébként echte magyar chilei. Az Allende kormány után született, s már Magyarországon.
A borok
A kóstolt borok a kisebb chilei pincészetek esetenként alig több, mint tízezer palackot számláló készletéből származtak, ami miatt a kóstoló során a minőség ígéretével szembeni várakozás fokozottan előtérbe került.
Az első bor Villard Sauvignon blanc 2009 volt. 13,5% alkohollal, 8°C hőmérsékletre hűtve, brutális, tobzódó mértékben (trópusi) gyümölcsös lecsengéssel. Az importőr anyacég piacán, Németországban éppen ezért kevésbé kedvelt ez az ízvilág, mint másutt. A savak visszafogottsága és az előtérbe toluló citrusok, gyümölcsök kétségtelenül adnak egy nagy adag „Aloha” élményt a bornak.
- A bor a chilei Casablanca völgyből (Valle Casablanca) való, ami miatt nem állhatom meg, hogy Ilsa (Ingrid Bergman) és Rick (Humphrey Bogart) ne lépjen színre az észak-afrikai Casablacában játszódó nagy „movie” zárójelenetéből idézve.
A következő bor a Valle Central bora, a Tierra Alta 2010. Egy rosé, legalábbis chilei lépték szerint rosé – nálunk azonban ez a bor már leginkább siller. 13,5% alkohol, 5,7% maradék cukor 90% merlot és 10% cabernet sauvignon házasítása. gyümölcsös bor ez is, kiváló alapanyagot sejtetve. 6-8°C-ra hűtve ajánlják, leginkább tésztákhoz, salátákhoz, amivel némiképpen más ízlés szerint párosítanak bort és ételt, mint mi, itt, a Kárpát-medencében. (A többi bornál is szabadabb és kötetlenebb a bor-étel párosítás, mint az itthon szokásos.)
A harmadik bor szintén a Valle Centralból egy Rosario 2010 Merlot volt. Nyolc hónapot tölgyfa hordóban is állt, majd palackban érlelődött. Némiképpen más merlot, mint az itthoniak, ám jól fogyasztható, szép. Az ételhez párosításban a zöldség, sonka, sajt, tonhal, tésztafélék, fehér húsok, pulyka és tyúk is előfordulnak.
A negyedik bor egy különlegesség, a fővárostól, Santiago-tól délre fekvő Maipo völgyből (Valle del Maipo) származó, sokféle borból összeállított cuvée, egy biobor, a Tarapaca+Plus 2009. Mindössze 13.000 palack készült belőle. Érdekes, szép biobor volt egy olyan országból, amely megúszta a szőlőgyökértetű pusztítását, s ahol szerencsés módon egyébként sem jellemző a permetezés.
Az ötödik, s egyben utolsó tétel egy Tarapaca Gran reservé Carmenére 2009 volt. A bor 95% carmenére és 5% shiraz házasítása 14,5% alkohollal. Érdekes, a hazai ízlésnek talán még szokatlan fajta a Chilében igen kedvelt carmenére, amely egyes vélemények szerint a Chilébe vitt merlot-ból keletkezett önálló szőlőfajta.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!