AZ EHEC a magyar orvosi nyelvben helyesen írva az „enterohaemorrhagiás Escherichia coli” nevének rövidítése. Az „enterohaemorrhagia” jelentése: belső vérzés. Kórokozója a jól ismert Escherichia coli (E.coli) baktérium, egyik típusa. Az E.coli a melegvérű állatok és az ember bélflórájában is előfordul, s számos törzse veszélytelennek számít, míg mások, mint a belső vérzést és gyulladást kiváltó E.coli (EHEC) életveszélyt jelenthet. Az enterohaemorrhagiás E.coli (EHEC) fertőzött élelmiszerekkel terjedhet, mint
amilyen a fertőzött darált (marha)hús, vagy a forralatlan, nyers tej. Első komolyabb feltűnése a 90′-es évek elején, az USA-ban volt. Az EHEC baktérium mérgező anyagot, toxint termel. Ez a toxin (verotoxin) a vérhas kórokozójának a Shigella dysenteriae baktériumnak a toxinjához (Stx) hasonló. Az EHEC baktérium 7-50°C hőmérséklet tartományban képes növekedni. Növekedése 37°C hőmérsékleten a legintenzívebb. Néhány típusa savas (pH<4,4) körülmények között is szaporodik és a száraz környezetet is elviseli. 70°C hőmérsékleten pusztul el, ezért a steakben, az alig átsütött marhahúspogácsában (hamburger) szaporodóképes maradhat. Az EHEC közegészségügyi szempontból legfontosabb szerotípusa az E. coli O157:H7. (a képen).
Hol fordulnak elő?
Az enterohaemorrhagiás Escherichia coli (EHEC) a kérődzők bélrendszerében természetes módon fordul elő és ürülékkel, például a tehénlepénnyel jut a szabadba. Elsősorban a kérődzők, mint a szarvasmarha, kecske, juh nem kellően átsült, megfőtt húsának és nyers tejének fogyasztása, valamint az állati ürülékkel trágyázott növények, zöldségfélék elfogyasztása útján fertőződhetünk meg, azonban a pisztrángban éppúgy előfordulhat, mint a háziasított és vadon élő (szarvas, bölény) kérődzőkben. Elterjedése egyes ételek fogyasztásával is összefüggésbe hozható, ezért „hamburger betegség” néven is ismert. A szervezetbe jutott baktérium nem minden esetben okoz megbetegedést, amihez – többek között – egészséges bélflóra jelenlétére is szükség van,
Az EHEC tünetei:
- Hasmenés
- Vizes székletürítés
- Véres széklet
- Hasi fájdalom
- Hasi görcsök
- Láz (ritkán)
- Fejfájás
- Izomfájdalmak
- Hányinger
- Hányás
- Kiszáradás
- Letargia
- Perianalis gyulladás
- (végbél)repedés
- Fekély
Hatnak-e az antibiotikumok?
Elterjedt a sajtóban, hogy az EHEC antibiotikumokkal nem kezelhető, amit sokan úgy értelmeznek, hogy ez a baktérium nem érzékeny az antibiotikumra. Az igazság az, hogy a kórokozó egyes antibiotikumokra ugyan érzékeny, azonban a tapasztalat szerint az antibiotikumok hatására a baktérium toxintermelése fokozódik, ezért az orvosok az antibiotikum kezelést igyekeznek elkerülni, s inkább a tüneti kezelést részesítik előnyben.
- A toxin károsítja a vörösvértesteket és a vérereket is, ez pedig vesekárosodáshoz, hemolitikus-urémiás szindróma (HUS) kialakulásához vezet. Németországban évente átlagosan 800-1000 EHEC fertőzés fordul elő, s ennek az 5-10 százaléka, átlagosan 60 eset vezet az életveszélyes hemolitikus-urémiás szindrómához, melynek 3-5 százaléka válik halálossá a WHO szerint. 2010-ben Németországban az 1000 ismert esetből 2 eset végződött halállal. Az Egyesült Államokban a becsült, mintegy 74.000 EHEC (E. coli O157:H7) megbetegedésből 2.168 eset végződött kórházi kezeléssel és ebből 61 volt a halálos esetek száma.
Védekezés, megelőzés
Az EHEC fertőzéses esetek 60-100 százaléka a nyári hónapokban fordul elő, amikor több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk és gyakoribbak a kerti hússütések is. A betegség kockázata jelentősen csökkenthető.
Fokozottan ügyeljünk a tisztaságra. Gyakran mossunk kezet, gondosan mossuk meg a zöldségeket, legfőképpen minden olyan növényt, amely földközelben nő, terem, mint az uborka is, amit meg is hámozhatunk. A húsok és zöldségek előkészítéséhez használjunk külön vágódeszkát, konyharuhát. A késeket is gyakran mossuk le. A kérődzők húsát különösen gondosan süssük, főzzük: a húsok belső hőmérséklete (maghőmérséklete) legyen 70°C felett. A nyers tej fogyasztását kerüljük, a tejet forraljuk fel.
(Május során már felvetődött az esetleges terrortámadás esélye is. )
Csíki Sándor♣
Én a sebészeten szereztem be. (elég gyakori kórházi fertőzés) Kevés antibiotikumra érzékeny,de már vannak hatásos homeopátiás készítmények. Colimentes szép napot! 🙂
Köszönöm az összefoglalást. Érthető és világos!
Kívánatos lenne, ha többen is megismerhetnék ezt a cikket és a benne foglaltakat.
Kedves Gyula! Köszönöm, lájkolni, megosztani kell, elküldeni az ismerősöknek. Így tud terjedni. 🙂
Jó írás és sikerült végre megértenem, hogy miről van szó.
Örülök, hogy rátaláltam az oldalra és végre valami okosat is tudtam olvasni ebben a témában. Még az a kérdésem lenne, hogy hogyan tud emberről emberre is terjedni?
Ilyenkor szokott kiderülni, hogy milyen és honnan származó vízzel és tápanyaggal táplálják a növényeket. Amelyek ráadásul pont úgy vannak tartva, mint a paradicsom és társai. Földet már vagy 20 éve nem látnak az uborkák, emiatt a „minden olyan növényt, amely földközelben nő” inkább csak képletesen értendő. Az uborkákat még háztáji nevelésben is felfuttatják valahova, mert a földön levő uborka, a magas vízigénye miatt nagyon gyorsan megrohad. Különösen igaz ez a kígyóuborkára.
Kedves Barbara!
Emberről emberre testi érintkezés, leggyakrabban kézfogás útján képes terjedni. A gyakori kézmosás már csak ezért is hasznos.
Hasznos írás. A nagy látogatottságú portálokon is terjeszteni kellene az ilyen írásokat és nem csak a bulvár blogok írásait kellene sztárolni, ahogy most teszik.
nagyon normális írás. megyek kezet mosni… 🙂