AZ EURÓPAI UNIÓ Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa, rövidebben szólva ECOFIN, egyike a legrégibb uniós intézményeknek. Tagjai az Európai Unió tagállamainak gazdasági- és pénzügyminiszterei, valamint a költségvetésért felelős miniszterek is, ha éppen a költségvetés a téma. Havonta egyszer üléseznek. A miniszterek pénteken kezdődött kétnapos informális találkozójának első napján Portugália támogatásának kérdése volt az egyik legfontosabb, s a világsajtót is bejárt téma.

A nemzetközi pénzügyi élet és a sajtó által is élénk figyelemmel kísért nap után egy, a korábbiaktól merőben eltérő vacsora következett. A magyar uniós elnökség egyik legnagyobb rendezvénye is éppen az április nyolcadikai, pénteki ECOFIN. A vacsora résztvevőinek száma meghaladta háromszáz főt is, ami a helyszínt illetően is új követelményeket támasztott. Így esett a választás a tágas, akár több ezer főt is befogadni és ellátni képes lovas parkra.

Gödöllőről Domonyvölgy felé tartva a város valamennyi gyalogátkelőhelyénél rendőrök posztoltak, s az arra járó a szigorú biztonsági intézkedések megannyi jelét tapasztalhatta. Este hét óra előtt a helyszínen már zajlott az érdeklődéssel kísért szabadtéri program. A hűvösödő tavaszi estén a fázósabbak plédekbe burkolózva nézték a műsort.

Kínáló falatként kétféle sajtot szolgáltak fel, s nem maradt el a pezsgő (Vincent Prestige Brut 2005, Garamvári Szőlőbirtok), a pálinka (Zsindelyes Ágyas fürtös meggy és Szabolcsi alma pálinka), a narancslé és a ásványvíz (Theodora) sem. A vendégeknek több teremben is terítettek. A miniszterek és a delegációvezetők számára tízfős asztaloknál a Tornyos csárdában terítettek.

A terítéken új kékfestő abrosz és fehér damaszt szalvéta volt. Sötétedés után a teraszokon gyertyák, fáklyák égtek. A programban cigányzene, jazz, a Gödöllő Táncegyüttes néptáncosainak műsora is helyet kapott.

Az elnökségi szóvivő, Bakos Piroska rövid üdvözlő beszéde után Gál Helga elnökségi sommelier öt kiváló magyar bor tömör és érzékletes angol nyelvű bemutatását adta. Az eddigi hagyományoktól is eltérően, ezen a vacsorán a vendégek két menüből is választhattak. Ebből a halas a böjtöt tartók kedvére lett kialakítva. A két menü részben eltérő borokkal került ajánlásra. A borok a Pannon és az Észak-Magyarországi borrégióból érkeztek.

1) Előételek és boraik

I. ételsor: Noblesse Serena 2009 (Malatinszky Csaba, Villány)

• A Villányi-hegységben fekvő népszerű és elismert Villányi borvidék leginkább vörösborairól ismert A Noblesse Serena, a Malatinszky Pincészet új fehérbora már csak ezért is formabontó ebben a menüben. Reduktív technológiával készül, s a szőlő részben már ma is organikus művelésű ültetvényről származik, ám a jövőben teljes egészében ilyen ültetvények terméséből szándékoznak készíteni. A bor kedvelt, s méltán népszerű világfajták, nagyobbrészt chardonnay és rajnai rizling, kevés muscat ottonel házasításával készült. Könnyű, az előételhez is, a halhoz is illik. Gyümölcsös, és virágos, frissítő savakkal és szép harmóniákkal.

A böjti menü előétele Fogasfilé aszpikban. A hazai gasztronómiában régről ismerős aszpikos hal zöldségekkel formázott, szeletelt. Mellette habzsákból nyomott tormahab, kapordíszítés.

II. ételsor: Degenfeld Tokaji Szamorodni 1999 (Degenfeld Szőlőbirtok, Tarcal)

• A 16. század lényeges és szerencsés eleme Tokaj-Hegyalján, hogy erre az időre esik a „szomszédság”, Lengyelország aranykora. A lengyelek szerencséje Tokaj-Hegyalja szerencséje is lett. Szélesedett a bort igénylő lengyel társadalmi rétegek köre, ezzel pedig bővültek Tokaj-Hegyalja potenciális piaci lehetőségei. Nagy mennyiségben támadt igény a lengyel fogyasztók ízlésének megfelelő borokra. A kapcsolat különleges és egyedülálló jellegére utal, hogy lengyel barátaink a magyar óborra külön szót (węgrzyn) alkottak, ahogy a szamorodni („ahogy született”) elnevezés is lengyel eredetű. A jó szamorodni alapanyaga a teljes érésben lévő, nagyobb részt botritiszes szemeket tartalmazó fürt. A száraz szamorodni az enyhe oxidatív érlelés nyomai mellett botritiszes jegyeket is mutat. 1999-ben koncentrált, íz-gazdag aszúszemek alakulhattak ki Tokaj-Hegyalján. A bor arany sárga színű. Illatában a botritisz, kenyérhéj, széna illatai keverednek. A 14,5% alkohol tartalomhoz nagy test párosul.

A menü előétele: Hideg sült libamáj, libatepertő, füstölt kolbász, paprikás- és téliszalámi, friss lilahagyma, paprika, paradicsom. A csárda-stílus hagyományos hideg előétele leginkább felvágottakat jelent, foszlós fehér kenyérrel, amit ezúttal az alkalom megkívánta libamáj is gazdagított. A magyar libamáj híre, neve évszázadnyi időre nyúlik vissza, ahogy a tokaji boroké még messzebbre, a 16. század első feléig. Egy 19. század végi francia gasztronómia térképen is éppen a libamáj és a tokaji (aszú) az a két magyar termék, amely feltűnik. Az őrölt piros paprikával ízesített kolbászok, szalámik széles körű elterjedése is leginkább a 20. század fordulójára, majd az I. világháború után évtizedekre esik. A kolbászok, szalámik az ország húsiparáról, ízléséről is információval szolgálnak. A szamorodni kétségtelenül jó választás volt mind a libamájhoz, mind a libatepertőhöz és kolbászokhoz.

2) A leves

Mindkét ételsor levese a Zöldborsóleves csipetkével. Zöldborsót már legalább hétezer esztendeje termesztenek és fogyasztanak. A középkori Európában is mindenütt elterjedt. Kezdetben szárazon, majd hüvelyével együtt, később már fejtve, frissen is kezdték főzni, ahogy manapság is elterjedt. A családi veteményeskertek kedvelt növénye, s hazánkban ez a legnagyobb területen termesztett zöldségnövény. Változatossága igen nagy, mintegy hétszáz elismert fajtája forgalmazható.

A tavaszváró ünnepi magyar konyha a fejes saláta, rántott csirke, petrezselymes újburgonya, a tojásos nokedli, fejes saláta mellett, tán leginkább a frissen fejtett zöldborsóból új zöldségekkel készített zöldborsólevest értékeli. Egyszerűségében, kellemesen édeskés, üde ízeiben, lisztes szerkezetében, izgalmas roppanóságában, viruló színeiben a tavasz, a tél végérvényes elmúlta jelenik meg vele az asztalon.

3) A főételek és boraik

I. ételsor: Kadarissimo 2008 (Szent Gaál Pincészet, Szekszárd)

• A törökök elől menekülő ortodoxvallású szerbek, görögök, macedónok (gyűjtőnéven: rácok), már a 15. századtól terjesztették a vélhetőleg albán eredetű Kadarkát (Cadarca, Gamza, Carca de Minis, Skadarska) és vele a vörösborkészítés hosszú erjesztésű, balkáni típusú technológiáját. A 18. század elejével, a török kiűzésével újra terjedő kadarka megjelenése – nem meglepően – újra csak a délről érkező rácokhoz kötődik. Ez a szőlőfajta a Szekszárdi borvidéken igazán otthonra talált. Igénytelen, edzett fajta. A Kadarissimo a várdombi ültetvényről szüretelt. A bor, mint neve is utal rá, a pincészet hagyományos erjesztéssel készült csúcs kadarkája. Testes, erőteljes színű, fűszeres kadarkás jegyekkel. A hagyományosnak tekintett magyar konyha ételeinek remek társa ez a bor.

A böjti menü főétele is hal: Harcsapaprikás túrós csuszával. Az Európai harcsa (Silurus glanis) a viza után Európa második legnagyobbra növő édesvízi hala. Régen a tokféléket és a harcsát nevezték öreg, azaz „nagy”, halnak. A Kárpát-medencében is őshonos ragadozó faj. Húsa ízlésnek megfelelő, fehér, kevéssé szálkás. Paprikásnak a 19. század végétől terjed. A túrós csuszával egyedi ételt alkot.

II. ételsor: Kopár 2007 (Gere Attila, Villány)

• A bor a nevét az egyik legjobb villányi dűlőről (Kopár) kapta. A Kopár-dűlő a legnyugatibb, északi szelektől védett, kiemelkedően kedvező mikroklímájú termőhely, amit az is mutat, hogy a tavaszi rügyfakadás itt általában hetekkel korábban kezdődik, mint Villányban másutt.  A 2007-es Kopár 50% cabernet franc, 40% merlot és 10% cabernet sauvignon házasítása. A kiemelkedő évjáratú bor 225 literes barrique hordóban 16 hónapig érlelődött. Szépen strukturált, egyensúlyban lévő, harmonikus nagybor.

Villány vörösbora mellé a főétel: Mangalica cigánypecsenye, vajas burgonya, grillezett zöldségek és rizs. A Kárpát-medencében tenyésztett történeti sertésfajták közül a legismertebbek a szalontai, a bakonyi, a hegyi disznó és a tüskés szőrű erdélyi. A magyar mangalica a 18. század fordulóján, a délről érkezett sumádia és a tenyésztésből lassan kiszoruló bakonyi és szalontai keresztezéséből jöhetett létre. A mangalica napjaink egyik legnépszerűbb fajtája lett. Pecsenyéje ízletes és a húsra szelektált sertésekétől részben eltérő. A petrezselymes, vajas burgonya a magyar konyha népszerű és tápláló körete. Mellé még ma sem ritka a rizs. A tányérra grillezett cukkini, barna és fehér csiperke, sárgarépa és lilahagyma is került, s a műfajra jellemző tálalás egzotikus elemeként sült szalonna őrölt pirospaprikába mártva. Ez utóbbi inkább csak látványelem, jelzés, mint a mai kor gyakran diétázó embere számára elfogyasztásra reálisan szóba kerülő hozzávaló.

4) A desszert

A bor: 6 puttonyos Tokaji aszú 2006 (Andrássy pincészet, Tarcal)

• A magas cukortartalmú 2006-os 6 puttonyos aszú készítésénél az alapborhoz a furmint mellett sárgamuskotályt is használtak. Az aszalt sárgabarack, narancsvirág, rózsabors és méhviasz illatát árasztó, koncentrált bor a sárgabarack és citrusok zamatával. Határozott, elegáns savak, testes, jól strukturált bor.

Mindkét ételsor desszertje: Aranygaluska vaníliasodóval. Az aranygaluska kelt tésztából készül, ezért a jó aranygaluska titka a gyúrt tészta kidolgozottságban rejlik leginkább. Az aranygaluska „arany”, mert aranyló színűre sül a kemencében, s „arany”, mert gazdagabban készül, mint az egyszerű galuska, ami éppen csak formájában hajaz rá, valamelyest. A vaníliasodó a drága vaníliával csak tovább növeli a desszert ünnepi voltát. Ízletes, magunkénak vallott desszert, amely a kiváló aszúhoz is illik.

Kávé és pálinkák

A desszert után, a kávéval Ágyas fürtös meggy és Szabolcsi alma pálinka (Zsindelyes) is felszolgálásra kerültek. A meggypálinka hazai nemesítésű újfehértói fürtös meggyből készült. Sajátos ízét további egy évig a nemesített gyümölcsön való érlelése során nyeri el. Az almapálinkához szabolcsi Jonatán, Jonagold és Idared fajtákat használnak fel. A lefőzött almapálinkát tölgyfahordóban érlelik, amivel a pálinka diszkrét fás jegyeket is nyer.

Összességében ez a vacsora majd’ minden szempontból eltért az eddigi múzeumi díszvacsoráktól. Más volt, s vélhetőleg a vendégek nem kis része számára érdekes és mozgalmas élményt jelentett. (Konyhafőnök: Madarász Balázs. A vacsorában segítői: Tóth-Zsiga Zoltán, Dankó Miklós)

• Csíki Sándor♣ eu2011.hu
• Fotó: Kovács András