MA DÉLUTÁN hivatalosan is bemutatták az uniós elnökség honlapját. A www.eu2011.hu már csak azért is közel áll a szívemhez, mert az uniós elnökség hivatalos gasztro-bloggereként én írom a vacsorák beszámolóit és sok mást is. A uniós elnökség honlapjának tegnap feltöltött nyitólapjárra három írásom került fel, ám hamarosan jön a többi is. Ezek, persze, a Food & Wine oldalon is megjelennek.
A borrégiók archív fotóit többnyire Bakos Zoltán (stúdióbakos) adja, s lesznek majd a rendezvényekről készült, s rövid időn belül az oldalra kerülő más felvételek is. A Food & Wine ezzel egyedüli gasztro-blogként, elsőként számol be a következő félévben arról a 35 kiemelt ebédről, vacsoráról, amely méltán megérdemli a megkülönböztetett figyelmet.
Az uniós elnökség nyitó honlapjára eddig felkerült írásaim:
- Borok, s borászok – A soros elnökség
- Az új magyar gasztronómia születése
- Jönnek a következők is, majd január 7-én lesz az első díszebéd, amiről már időben tájékoztatlak benneteket.
Gratulálok, Ön minden szempontból jó választás volt!
Integráló személyiség és ért ahhoz, amit ír.
Köszönöm a gratulációkat! 🙂
Az, Öreg: Általában egyetértek azzal amit ír, de itt rossz ritmusban szólalt meg és nyitott kaput döngetett.
Csíki úrnak gratulálok én is az uniós elnökség gasztroblogger címhez! 🙂
Gratulálok egy kormányközeli 🙂 bloggernek (mondjuk az előzőektől nem volt nehéz távolságot tartani, a puszta jó ízlés elég volt hozzá). Ezeket pedig meglátjuk; egyelőre elindultak a lenini úton, reméljük, nem a (gasztro)mauzóleum áll a túlvégén…
Btw, ha jól látom, a kormányközeli gasztronómiai pozíciókért vannak más ambíciók is. Nem könnyű a történelmet úgy alakítani, hogy írjuk és azt is megírjuk, mi voltunk azok, akik írták…
Sőt, ez már annyira bonyolult, hogy a továbbgondolása meghaladja a logi(szti)kai kapacitásomat… 🙂
Hapci: Én ilyen messze vezető következtetéseket azért nem vonnék le.
Ami pedig az uniós elnökség fél évét illeti, jó borok lesznek, az bizonyos, mert láttam a borok listáját, s remélhetőleg jó ételek is. Mindezekről én a legjobb tudásom szerint számolok be. Erre kértek, s örömmel vállaltam, mert szép feladat, s bizonyára magam is sokat tanulok belőle, túl azon, hogy a tudásom is átadom.
Külön öröm, hogy a bor és étel, rangjának megfelelő helyet, s figyelmet kap az uniós elnökség kommunikációjában, és az illetékeseket dicséri az is, hogy felismerték a blogger műfaj szerepét és létező értékeit.
Úgy gondolom elegendő lesz, ha azt a igényes színvonalat tartja, ami a blogon van.
Hogy gasztronómiai szóval éljek, nem akartam a lecsóba csapni, vitaindítónak szánom a következő gondolatokat is.
A Wikipédia enciklopédia szerint: „A gasztronómia a kultúra és az étel közötti összefüggés tudománya, vagy művészete. Úgy tanultam, hogy a gasztronómia szó, a görög „gastros”, (gyomor) és a „gnomos”, (tudás) szavakból tevődött össze.
Jean Anthelme Brillat-Savarin: „Az ízlés fiziológiája” című műve is (melyet ma a gasztronómia alapművének tekintünk) csak étkeket említ, italokról nem találtam említést.
A gasztronómia és a borkultúra összetartozása és kölcsönhatása vitathatatlan, lásd például a MGE által szervezett, Heimann „Borhozételt” receptversenyt. A hatások iránya egy külön téma lehet. Részt vettem például egy tudományos vitanapon, melynek az volt a témája, hogy a borászat a gasztronómiához tartozik –e?
Többségi vélemény az volt, hogy a gasztronómia az étkek, a borászat az italok tudománya.
Lehet hogy az „új magyar gasztronómia” születésekor az apa, egy gasztronómus és az anya egy borász, és a gyerek az apa nevét fogja viselni?
Elnézést a tréfás megjegyzésért, de ezzel is jelezni szeretném, hogy a bevezető sorok kivételével, a cikket üdvözlöm, és nem volt szándékom a szerző (-ismerve egymást-) szándékát megkérdőjelezni!
A gasztronómia a jó evés és jó ivás tudománya – én ennél maradok. Amúgy, ha a görög „gastros”, gyomor szó már az érvek között említésre került, meg szeretném említeni, hogy a bor, éppúgy a gyomorba jut, miként az étel.
Jean Anthelme Brillat-Savarin 185 esztendővel ezelőtt megjelent könyve kétségtelenül igen könnyen érthető, jól idézhető ma is, akárcsak egyes ókori szerzők, azonban akadnak benne már meghaladott dolgok, s konkrét tárgyi tévedések is. Napjainkban messze többet tudunk, mint neki esélye volt megtudni, ezért a művet felesleges lenne misztifikálni. Ismerni szükséges, és ajánlott, de nem kell szentté nyilvánítani.
Az,Öreg: Ebből már nem jössz ki jól! 🙂