A VILÁGOT ISMÉT KÖRBEJÁRTA a meghökkentő hír: a McDonalds hamburgerje és sült krumplija nem öregszik. Évek múltán sem penészedik, s az élelmiszerromlás szokásos és jól felismerhető jegyeit sem mutatja. Magyarországon is ismertek lettek Sally Davies ide kapcsolódó fotói a halhatatlan hamburgerekről. A McDonalds pedig hallgat, s a többi junk food előállító is jobbnak látja csendben maradni, miközben joggal örülhetnek, hogy mindig csak a McD’s hamburgerjét utálják.
Nem újdonság
A halhatatlan hamburgerről szóló hír egyáltalán nem újdonság. Évek óta keringenek már hasonló hírek. Én például bő másfél esztendővel ezelőtt, 2009. március 17-én „Burgers: áldás, vagy átok?” címmel írtam a hamburgerről, s ebben az írásban már szerepel egy akkor széles körben nézett videó a halhatatlan „bionic” hamburgerről.
A kísérlet kezdete
Attól, hogy a McDonalds ételeit nem eszem, s a fast food általában sem tartozik a kedvenceim közé, hajdani biológusként szkeptikus és kíváncsi vagyok, ha nem romló élelmiszerről hallok.
Kételkedem, mert közben azt is tudom, hogy jobbára csak a kísérleti körülmények megválasztásán múlik, hogy igazolódik-e a halhatatlan hamburgerről szóló hír, avagy nem. Ilyen előzmények után Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője biztatására 2010. november 1-én két budapesti McDonalds (McDrive) étteremben két kis hasábburgonyát, valamint az egyik helyen egy hamburgert, a másik helyen egy sajtburgert vásároltam. (A legegyszerűbb fajta hamburger volt, cipó és húspogácsa, illetve cipó, húspogácsa és sajt.) Az ételeket az eredeti csomagolásban hagyva, szobahőmérsékleten, az évszakra jellemző légköri nedvességtartalom mellett a konyhaszekrényben tároltam.
Az eredmény (+++
A vizsgálati körülmények között tárolt hamburgeren és sajtburgeren az élelmiszerromlás első jól látható jelei a 11. napon jelentek meg. Akkor váltak láthatóvá az első penész és baktériumtelepek. Erre számítottam, leszámítva a hasábburgonyát, amely a vizsgált időszakban jól tartotta magát.
Fotót nem készítettem, mivel úgy volt, hogy profi fotós dokumentálja a kísérletemet, aztán amikor kiderült, hogy mégsem, már hiába gondoltam, hogy készítek, az étel annyira nedves és büdös volt, hogy nem sok kedvem volt megfogni, s a zacskóból a fotózáshoz kivenni. Viszont találtam egy videót (amit közben el is távolítottak), ami olyan kísérleti körülményeket mutat be, amelyek között a hamburger – mint minden más élelmiszer – megromlik. Gondolom, magyarázatot igényel, hogy mi is történhetett, hogy a videón, s nálam penészes lett a hamburger, míg a világhálón megjelent, s számomra is hiteles beszámolókban akár hosszú évek múltán sem. Ellentmondásban van-e ez a két tény?
Miért nem penészedett?
Nálam megpenészedett, ám miért nem penészedik, öregszik a hamburger azokban a beszámolókban, amelyek megdöbbentették a világot? A magyarázat nem is annyira bonyolult, ám a levonható következtetések messzire mutathatnak.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mumifikálódó ipari hamburgerek négy fő tényező együttes hatására válhatnak halhatatlanná. Ezek a tényezők:
- az ételek csekély, s a száraz helyen való tárolással tovább csökkent víztartalma,
- a tartósítószerek, a higiénia, s a sütés miatt eleve alacsony kezdeti csíraszám,
- tartósítószerek, s más adalékanyagok növekedésgátló hatása,
- a mikroorganizmusok növekedéséhez szükséges tápanyagok szegényessége (!).
A hamburger
A hamburger cipó az élelmiszeripari szabványosítás, s technológia szörnyszülöttje. Ha a cipót magunknak készítjük, akkor háromtucatnyi összetevője közül legalább harmincat biztosan nem használunk. A hamburger cipót nátrium és kalcium-propionáttal (E281, E283) tartósítják. Ettől a cipó ellenáll a romlásnak, ahogy persze sok, hasonlóképpen készülő tartós pékáru, pizza stb. is az üzletek polcain., amire szintén érdemes lenne figyelemmel lennünk.
A cipóhoz képest a húspogácsa szinte már „házias„. A húspogácsa ugyanis marhahúsból, só, s fekete bors fűszerezéssel készül, s bár ez nem minden gyorséttermi húspogácsára igaz, de ebben az esetben ezzel az összetevők köre szerencsére ki is kell, hogy merüljön. A húspogácsa vékony. A vékony húspogácsa gyors romlásának ellene van, hogy magas hőmérsékleten sül át, amivel a mikroorganizmusok szaporodásához elengedhetetlen víztartalma is csökken, mellette zsírtartalma is számottevő. A sajtburger sajtja ugyancsak tartalmaz tartósítószert, ezért az sem kelendő a mikroorganizmusok között.
- Amennyiben a hamburgert végig száraz helyen, félig-meddig kibontva tároljuk, úgy igen hamar, már 3-4 nap alatt elveszíti egyébként is alacsony nedvességtartalmának több, mit 90 százalékát, amivel nedvességtartalma már eléri azt a szintet, ahol a penészgombák nem képesek elszaporodni.
A hasábburgonya
A McDonalds hasábburgonyája – úgy tűnik – tényleg nem kellett a penészgombáknak. Mi lehetett az oka? Leginkább az, hogy a McDonalds hasábburgonyája a szokásosnál vékonyabb, ezzel pedig jobban átsül (sterilizálódik, dehidratálódik). Felületét tartósító hatású sóréteg vonja be, s citromsav is. Tápanyagban meglehetősen szegény, magas zsír, ezzel együtt pedig alacsony víztartalmú. Mindez a baktériumok és penészgombák szaporodásának sem kedvez. (A következő képen a McDonalds hasábburgonyájának receptjében szereplő anyagok vannak felsorolva.)
Ezt a „halott” McD’s hasábburgonyát a mikroorganizmusok nem kedvelik, szemben az otthon frissen készítettel, amely penészes lesz, hasonlóan egy átlagos hasábburgonyához, ahogy azt a fenti videón is láthatjuk.
Utószó
Jó hír, vagy rossz, de a McDonalds semennyivel sem jobban kémiai laboratórium, mint a többi gyorséttermi lánc, így bármelyikük hamburgerével, sültkrumplijával hasonló eredményre jutnánk. Ezek a sokat kritizált ételek az egészségünk felett őrködő minden hivatal minden szabályának megfelelnek, mégse tartsuk őket egészségesnek.
- Az eddig elmondottak nem jelentik azt, hogy a gyorséttermi láncok emblematikus ételeiről is le kellene mondanunk. A hamburger például egy olyan ételcsalád, amely igazán szabad teret enged a kreativitásnak. Érdemes hát vele otthon próbálkozni, s biztos, hogy frissen elkészített, adalékanyagoktól mentes ételünk igazán „élni” fog.
Kedves Sanyi!
Nagyon örülök az írásodnak ismét!
Meg kell, hogy valljam, séfként, oktatóként és apaként is nagy ellenzője vagyok a gyorsétteremben elköltött étkezéseknek. Szerencse, hogy a cikk végén benned is felmerült megoldás már engem is megihletett és kerti sütögetés alkalmával megmutathattam a gyerekeknek, hogy milyen is az igazi hamburger, szerencsére a népes gyereksereg (…na és a tőlük lopkodó szülők) megelégedésére.
Persze azóta már kicsit bánom, hogy nem sikerült megbékélnem a „konkurencia” termékével, hiszen a körülményesebb megoldást választva azóta gyakran kell készítenem. 🙂
Én néha igen is eszem mekit… sőt a gyerekeim is!
És otthon minden este főzök és gyümölcsöt eszünk és nem permetezek a kertben és megpróbálunk tudatosan étekezni. De néha el-elbotlunk. Ez van.
Úgy látszik nem hallottatok még a Mc. Donald’s házakról, melyek az egész civilizált világban ott vannak, az anyák és hozzátartozóik megsegítésére. Mit gondoltok miből épültek ezek a helyek ? A forgalombol, a bevételből.
Ha rohanok, nincs időm enni ritkán én is beugrom a „Mekibe”. Tudom mit eszem, tudom, hogy meg tudom fizetni, tudom, hogy nem egészséges.
Nem kötelező bemenni venni bármit, de ha bemész, tudjad, hogy egy nemes cél a lényeg. Olyan, amilyet mi irigykedő büszke magyarok nem tudunk létrehozni.
Nem fikázni, hanem jobbat csinálni kell………………….
A profit a „nemes cél”. Aztán, ha évtizedek múltán néhány százalék „nemes célra” is fordítódik, az csak jót tesz az üzletmenetnek. A McDonalds részvényesei egyébként sem egy nemes cél érdekében vesznek részvényeket, hanem azért, hogy a cég évről évre növelje a profitját.
Amúgy az teljesen igaz, hogy nem kötelező bemenni, de azt sem kötelező hinni, hogy a McDonalds karitatív szervezet. Nem az, hanem egy profit termelésére, „pénzcsinálásra” szerveződött gazdasági vállalkozás.
Köszönöm, ugyanazt mondtad amit én. Örülök, hogy egyetértünk. : )))
Pedig már azt hittem, vitatkozom. 🙂
Kedves Sanyi!
Remek, volt az írás és szakmailag tökéletesen helytálló!
Már korábban is olvastam az eredeti anyagot, abban természetesen a háttér nem volt ilyen kimerítően részletezve, hiszen nem is az volt a célja. (mi is?…)
Írásodban volt egy mondat, amely viszont további gondolatokat ébresztett bennem, rávilágított az „európai” gondolkodás paradox voltára.
A jelenlegi – EU konform – gondolkodásnak megfelelő élelmiszer-biztonsági hisztéria megteremti azokat az elvárásokat, amelyeknek megfelelve a gyorséttermek teletömik ” a jelenkori tudásunk szerint egészségre nem (?) ártalmas” anyagokkal az ott árult élelmiszereket. Majdan sajnálkozunk azon, hegy ezek mennyire egészségtelenek.
Naná, hiszen amely anyagok egy baktérium vagy egy penészgomba életét megkeserítik (kioltják) azokból igen kevés (aszkorbinsav) az, amely az emberi szervezetben pozitív hatást fejthet ki, legfeljebb a mérték, ami a különbséget megteremti, ha.
Sokat poénkodtam korábban, hogy amennyiben egy hazai élelmiszer ellenőr besétálna egy igazi tapas bárba, mondjuk Sanlúcar de Barrameda környékén, valószínű, hogy a harmadik percben szívroham-gyanúval hívnának mentőt szegényhez, mégis az andalúz egészségügyi mutatók sokkal szebbek a mienknél.
Példálózok ezzel úgy, hogy ritkán, de én is betérek valamelyik gyorsétterembe, mivel hiszek abban, hogy kizárólag az egysíkú táplálkozás és a mozgásszegény életmód az, ami valóban károsítja az emberi szervezetet.
Szerintem nem elítélni kell a gyorséttermeket, hanem betenni abba a skatulyába, ahová valók: megoldás az időhiányra, mely természetesen megköveteli a maga kompromisszumait.
Szép napot!
Nagyon örültem ennek a kísérleteznek. Azért csak megromlott az az étel…:)
Van egy db levendulakrémmel töltött kekszem, amit márciusban egy gasztroblogger találkozóról hoztam. A keksz egyben van, és nem penészesedett meg.
Nem kell a mekiig menni. Nagyon sok minden függ az eljárástól.
Nagyon örülök ezeknek a tudományos írásoknak!
Ez csuda érdekes dolog, és örömmel tölt el, hogy vannak országok, amelyek be merik tiltani ezeket az ételeket (Svájc, Oroszország), amelyek a kecsegtető „zsíros haszon” lehetőségét inkább nem aknázzák ki.
Az én gyerekeimet még hatökrös szekérrel sem lehet bevontatni a Mekibe! Ellenben itthon menő a ilyenkor a szalonnasütés, és mi felnőttek iszunk házipálinkát is! Soha nem veszek light terméket. Ha tejfölt akarok tenni az ételbe, akkor az legyen tejföl, ami alapból nem lehet light! Mosatlanul esszük a kertben a gyümölcsöt, most épp ribizlit, Azt hiszem normális ételkehez szoktatott gyerek rosszul van a mekis kaja ízétől és szagától. Nálunk így van. Szeretünk enni, de soha nem kellett fogyókúráznunk! Nagyon jó a cikk!
Rémisztő, hogy gyerekkoromban a kenyér megpenészedett sokkal hamarabb mint mostanság tapasztalom (igyekszem gyakran itthon sütni, csupa élvezet! :-), na és a bolti tej! egyszerűen nem savanyodik meg! nem lesz büdös, nem lesz romlott, mint régen! A múltkoriban ott felejtettem a doboz aljában egy keveset, és ott maradt a konyhában, napokig… semmit nem változott a tej, simán kiöntöttem, szagtalan fehéres folyadék volt! Gondoltam magamban: Úristen, mi ez???