A TÜDŐNK is érez ízt, nem csupán a nyelv, pontosabban az egész szájüregben szétszórtan elhelyezkedő receptorok. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a zsír érzékelésért felelős CD36 receptorok egyéntől függő mértékben, de az egész szervezetben előfordulnak, azonban a tüdő simaizom elemeinek vizsgálata most a kutatókat is meglepte. A Nature Medicine 16, 1299 – 1304 (2010) számában, Deepak A. Deshpande és társai cikke szerint
ugyanolyan keserű ízt érzékelő receptorok (TAS2Rs) találhatók a tüdő simaizom elemeiben, mint amilyenek a nyelvben is, bár nem rendeződnek a nyelvhez hasonlóan ízlelő bimbókba.
A receptorokat különböző keserű vegyületek hatásának tették ki. Deepak A. Deshpande és társai (University of Maryland School of Medicine, Baltimore) előzetes várakozásai szerint a keserű ízű anyagok simaizom összehúzódást váltanak ki, ami már csak azért is tűnt logikusnak, mert a keserű íz evolúciósan a mérgező anyagokhoz kötődik. Az összehúzódó simaizommal pedig a tüdőbe jutott (nagy valószínűséggel) mérgező anyagok kiürülése is gyorsabb lehetne.
A várakozásokkal szemben, újabb meglepetést keltve, a keserű anyagok nem összehúzták, hanem éppenséggel ellazították a simaizmot, amivel a légutakat hatékonyabban szabadították fel, mint az ismert asztma gyógyszerek. A tüdő keserű ízt érzékelő receptorainak kutatása lehetőséget kínál asztma és hörghurut kezelésére alkalmas hatékony készítmények előállítására is.
Tisztelt Csíki úr! Az ilyen írásokért is látogatom rendszeresen ezt az oldalt. A blogja sokszínű, és valódi ismeretet közlő, amihez szívből gratulálok. Köszönöm a friss információt, hasznosnak tartom, s máskor is szívesen olvasok ilyen témát. Üdvözlettel Dr.Lehoczky
Na éppen ezért igyekszem a konyhában letüdőzni mindent, amit csak lehet!
Kedves Sándor!
Nagyon érdekes a cikk, orvos létemre nem tudtam a tüdőbeni ízérzékelésről. A tegnap előtti cikkéről jutott eszembe, hogy megkérdezzem, hogy a saját könyve mikor jelenik meg?
Üdv: Júlia
Vicces, de én például illatról meg tudom mondani, hogy elég só van-e az ételben. A nyers, illetve félkész ételeknél könnyebben, az elkészült ételeknél nehezebben.
Polimer: Neked elhiszem, s egy pillanatig azt gondoltam, hogy rámondom, hogy én is, de aztán már nem voltam benne biztos. Inkább kipróbálom, hogy nálam így van-e. A (vörös)húsnál (most, hogy az illatokat eszembe idézem) valószínűleg én is képes leszek rá. A többit még nem tudom. 🙂
Ez nagyon érdekes volt.