TEGNAP VOLT a Spiritus Primus Pálinkafőzde és a Csík zenekar pálinka kóstolóval egybekötött sajtótájékoztatója. Cseh Gábort a Pálinkafőzde kereskedelmi és marketing vezetőjét régóta ismerem, korábban borokat kóstoltunk a boldog emlékű Eszencia Magazin, s tán más magazinok tesztjein. A pálinka sikere a minőség sikere is egyben, s egyre többen vannak, akik értik és becsülik a jó pálinkát. Ezért aztán minden a minőség mellett elkötelezett cég megérdemli a figyelmet, mint a most induló Spiritus Primus, amely már nevében is jelezni kívánja, hogy termékeit az élre szánja. A címben szereplő mustár a forgalmazott termékek másik csoportjára a székelyföldi kézműves termékekre utal, mert az is akad.

Pálinka

A  Spiritus Primus hitvallásának szokatlanul őszinte bevezetője így szól:

Sokan kérdezték és kérdezik majd Tőlünk: miért hiszünk a SPIRITUS PRIMUS-ban, miért köteleztük el magunkat mellette, milyen érzelmi és értelmi motivációk vezettek a döntésünkhöz, hogy megalapítjuk vállalkozásunkat. Egy ilyen döntést nem hónapokra, nem évekre hoz meg az ember, számol és nem számolgat, tervez és nem tervezget, megálmodik és nem álmodozik, vállát veti a feladatnak és nem fejjel megy a falnak. Nagy dolgok alkotásának a legnagyobb kerékkötője a kicsinyhitűség, a tett halála az okoskodás. Jönnek majd cinikusok, jönnek becsmérelők, jönnek irigyek és hitetlenek, lebeszélők, megmondóemberek, tanácsosztogatók, centivel méricskélők. Mi ne centivel mérjünk, mi lássunk túl a pillanatemberek üres, kalandor világán. Mi arra szövetkeztünk, hogy értékek mentén további értékeket teremtsünk, az általunk megismert, nemes alapokra újabb épületet építsünk. Mert nem véletlen a szlogenünk sem, ott a helyünk, „ahol a lélek kezdődik”.

Mustár

Ha már a mustárt is megígértem, idézek az ide vonatkozó sajtóanyagból, amely a küküllőkeményfalvai (szép név!) mustárról, s általában a mustárokról így ír:

„A Székely Mustár hagyományos erdélyi székely recept alapján kizárólag természetes alapanyagokból készül. A mustármagot a történelmi idők kezdete óta ismerik és felhasználják fűszerként, erre már Kr. e. 3000-bol származó sumer szövegekben is található utalás. A mustárt a görög és római irodalom, valamint a Biblia gyakran említi; az Újszövetségben az apró mustármag a hit jelképe. Hippokratész más ókori orvosokkal együtt gyógyszerként alkalmazta sokféle betegségre, később azonban inkább fűszerként és ízesítőszerként kezdték használni.

A fűszerek közül ma világviszonylatban a mustárt forgalmazzák a legnagyobb mennyiségben. Főleg a Föld mérsékelt övi területein termesztik, elsősorban Kanada és Amerika nagy síkságain, valamint Magyarországon és Nagy-Britanniában.

Mind a fehér, mind a szareptai mustár magja gömbölyű, szagtalan, enyhén csípős ízű. A fehér mustáré világossárga, kb. 2,5 mm átmérőjű, a szareptai mustáré közel azonos méretű, ám sötét sárga. A mustármag 30-40% növényi olajat és valamivel kevesebb fehérjét tartalmaz, valamint a mirozin nevű eros enzimet. Szárazon vagy porrá őrölve a magvak szagtalanok, ám rágáskor, vagy ha az őrleményt víz éri, a beinduló kémiai reakció eredményeként olyan olaj keletkezik, amely eredetileg nem volt jelen a magban. A szareptai mustár esetében csípős szagú, fanyar ízű illóolaj jön létre, a fehér mustárban a reakció eredménye az enyhe illatú, nem illékony szinalbin mustárolaj, amely a nyelven meleg érzetet kelt.”

Hogy milyen is az a „hagyományos székely recept” – bevallom – nem tudom, mert a mustárt, szemben a pálinkákkal, nem kóstoltam, pedig érdekel.

Méz vagy zene

A mustár mellett a székelyföldi termékcsaládnak részét képezi a méz is. A méznek nálunk még nincs igazi, akár az évjáratosságig finomodó kultúrája, de egyszer talán mégis kialakul, s akkor ezek a különlegességek valódi piacra lelhetnek nálunk is.

A Csík zenekart a sajtótájékoztatón Csík János képviselte, s ebben az alfejezetben mi más is szólhatna szebben róluk, mint ők maguk.

Sok sikert kívánok az Spiritus Primus Pálinkafőzdének, s a Csík zenekarnak!

Csíki Sándor♣