MEGJELENT a BORIGO decemberi száma, benne a magazin 100-as listája.   A magazin immár ötödik alkalommal jelenteti meg a híres decemberi  BORIGO 100-at, amit éppenséggel ez a magazin találta ki és vezette be Magyarországon 2005-ben. A lista bortípusainak megoszlása: vörös 57, száraz fehér 21, rozé 12, édes 10. A borvidékek megoszlása: Tokaj: 15, Villány: 30, Balaton: 17, Szekszárd: 15, Eger: 8, Mátra: 4, Sopron: 2, Etyek-Buda: 4, Pannonhalma: 2, Mór: 1, Duna Borrégió: 1, Pécs: 1

Sokan kérdezik a Magazintól, hogy milyen ismérvek alapján történik a lista öszeállítása, nos e helyen idézem a Magazin összefoglalóját a szabályokról:

A BORIGO 100 összeállításával kapcsolatban nagyon fontos, és nem győzzük hangsúlyozni, hogy a lista NEM a borok minőségi rangsora, és természetesen nem vonatkozhat a teljes magyar borászatra. Nem, hiszen nem is kóstolunk meg minden tételt egy évben, nem biztos, hogy mindenki beküld hozzánk mindent, és még az is előfordul, hogy bizonyos bortípusokat nem is kóstolunk minden évben. A listát sokkal inkább meg lehet határozni a kicsit bonyolultnak és magyartalannak hangzó legfogyasztóbarátabb jelzővel. Lássuk csak, hogy miért?

A fenti okfejtéstől függetlenül azért mégiscsak a minőség a legfontosabb. Ez azt jelenti, hogy az egész évben a BORIGO-hoz eljuttatott minták kóstolási pontszámából indulunk ki. Ezek az év korábbi számaiban már egyszer megjelentek a lapban, most csak kiegészítjük őket még két bónuszponttal, ám ezek értéke már nem jelenik meg a 100-as listán, csak az eredeti, minőségi pontszámok, azok igazán fontosak a fogyasztó számára. Szóval, a két bónuszpont az ár (minél olcsóbb annál magasabb) és a letöltött palackszám (minél több annál jobb) függvényében változik. Nos, ha idáig eljutottunk, akkor már csak néhány egyszerű szabály van hátra, lássuk ezeket:

– Mindig a jobbik pontszámot vesszük figyelembe:

Előfordul, hogy egy éven belül egy bort többször minősítünk. Ilyenkor mindig a magasabb pontot vesszük figyelembe, azt gondoljuk, hogy a bor által elérhető maximum az irányadó.

– Csak reguláris vakteszt alkalmával tesztelt borok kerülhetnek a listára:

Ez azt jelenti, hogy ha a tesztelő a legkisebb mértékben is informált arról, hogy mit kóstol, akkor azt a tesztet már nem vesszük figyelembe. Így például nem kerülhetnek a BORIGO 100-ba a vertikális tesztek eredményei, ugyanis itt a tesztelők ismerik a pincészetet.

– Nem szerepelhet ugyanaz a tétel több évben is a 100-as listán:

Nem akarjuk, hogy esetleg egy termelő minden évben benevezzen egy jól sikerült bort annak érdekében, hogy a 100-ba kerülés marketing hatásait többször élvezhesse. Ha viszont egy tételt korábban kóstoltunk, kevésbé szerepelt jól, nem került a listára, viszont esetleg évek múlva még mindig kapható (lásd következő pont), és palackérése okán sokkal jobb pontszámot kap, nos az felkerülhet.

– Csak olyan tétel kerülhet a listára, ami a kóstolás pillanatában kapható:

Szeretnénk kizárni tehát azokat a borokat, amelyek csak itt-ott, egy-egy vinotékában, gyűjtőnél vannak jelen a kóstolás pillanatában, hiszen nem az a cél, hogy nem létező borok kerüljenek a listára. Az viszont előfordulhat, hogy a februári számban tesztelt bor decemberre elfogy, de ezt végképp nem tudjuk követni.

– A piacon előforduló legolcsóbb árat igyekszünk figyelembe venni:

A borászatoknak általában van tipikus kereskedőjük, azok legalacsonyabb (klub, karton, stb.) árát vesszük figyelembe. Ott, ahol ilyen nincs, a pincészet által a pincénél használt kiskereskedelmi ár az irányadó.

És akkor válaszoljunk meg még néhány gyakran felmerülő kérdést:

– Hogyan alakul ki a borászatok sorrendje, mitől lesz egy pince az ÉV BORÁSZATA?

A pincészetnek a listán szereplő három legjobb borának a bónuszpontokkal számolt összege (ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy legalább három borral kell szerepelni a listán). Tehát előfordulhat, hogy három nagyon jól szerepelt tétellel is nyerni lehet, de az is, hogy héttel sem. Ezt a szabályt azért hoztuk, mert borvidékenként és pincészetenként más-más a termékek portfolió szélessége, nem akartuk, hogy azok elvesszék minden esélyüket, akiknek csak pár tételük van évről évre.

– Miért van az, hogy a listán egy jobban szerepelt és olcsóbb bor hátrébb kerül, mint egy „rosszabb” és drágább?

Ez azért fordulhat elő, mert a palackszámra kapott pontszáma sokkal alacsonyabb. Tehát például csak 500 palack készült belőle, a másikból meg 100 ezer. Ez nagyon fontos, hiszen egy borászat munkáját azon (is) le lehet mérni, hogy mennyit képes egy nagyon jó tételből előállítani.

A 100-as lista első 10 helyezettje:

1. Konyári Pincészet – Sessio 2006 – (94)
2. Gere Attika  – Kopár 2006 – 92 pont
3. Törley/ Szent István Korona – Pázmándi Cabernet Sauvignon Rosé 2008 – (86)
4. Takler Pince – Primarius 2006 – (94)
5. Gróf Buttler – Egri Bikavér Nagy-Eged 2006 – (93)
6. Törley/Szent István Korona – Etyek-Budai Juhfark 2008 – (86)
7. Bock Pince – Magnifico 2006 – (94)
8. Patrícius Borház – Tokaji Furmint 2007 – (90)
9. Heimann Családi Borászat – Barbár 2006 – (92)
10. Vylyan – Villányi Portugieser 2008 – (88)

A többi kilencvenről, s a borok jellemzéséről többet olvashattok a BORIGO Magazinban.

(Forrás: BORIGO Magazin, a blog médiapartnere)