REVERZ SZFERIFIKÁCIÓ RECEPT – A szferifikációról szóló részben bemutatott igen egyszerű „joghurt ravioli” érdekes ugyan, de nem jelent túl nagy szellemi és technológiai kihívást. A most és a későbbiekben következő receptek mind ugyanazon az elven alapulnak, mint a joghurt ravioli, de alkotóik már jobban szabadjára engedték a fantáziájukat, mint a
képen is látható bundázott, „sült Béarnaise-mártás„ esetében, amit marha carpaccio-hoz tálaltak.
A reverz szferifikáció alapreceptje
Az alapreceptek azért vannak, hogy aztán legyen mit módosítani. Az előző részben megismert kálcium-laktát-glukonát kálciumjára és a nátrium-alginátra továbra is szükségünk van, hiszen ezek között jön létre a technika lényegének számító reakció. Rajtuk kívül más anyagok, főként sűrítők is számításba jöhetnek, de azok a formázásban jelentenek segítséget, mint a xantángumi.
A módszer – a gyakorlatban ez sem bonyolult
- Készítsünk 2,5%-os kálcium-laktát-glukonát oldatot abból, amit szferifikálni akarunk. (5 g kálcium-laktát-glukonát 200 ml folyadékban feloldva).
- A mérettől, formától függően szükségessé válhat a folyadék sűrítése, mivel a túl híg kalcium-laktát-glukonáttal dúsított folyadékot nátrium-alginátba cseppentve nem tudunk kellően méretes gömböket gyártani. A sűrítést a már említett xantángumival is elvégezhetjük. Megjegyzés: A xantángumit általában 0,3-0,5%-os koncentrációban használják, de az adott recepttől erősen függ, hogy mennyi az ideális mennyiség.
- Mixerrel keverjük el a kalcium-laktát-glukonátot a felhasználni kívánt folyadék kisebb mennyiségével, majd amikor jól elkeveredett, akkor öntsük hozzá a több folyadékot és kézzel fejezzük be a keverést. Megjegyzés: A buborékok zavaróak, ezért várjuk meg, amíg eltávoznak az oldatból. Vákuummal, vagy enyhe melegítéssel, esetleg a kettő kombinációjával gyorsíthatjuk a folyamatot.
- A nátrium-alginát oldat elkészítéséhez többnyire megfelelő, ha 1 g nátrium alginátot 200 ml desztillált vízhez keverünk. Ezzel nagyjából 0,5%-os nátrium-alginát oldatot állítunk elő. Megjegyzés: Ennél töményebb alginát oldatokkal is dolgoznak. Ezt az oldatot is hagyjuk állni, hogy a keverés során a folyadékba jutott levegőbuborékok eltávozzanak. A melegítés és a vákuum természetesen itt is segít.)
- Ha mindkét oldatunk elkészült, és a levegőbuborékok is eltávoztak belőle, akkor a kálciummal dúsított folyadékot fecskendővel szívjuk fel és cseppentsük a nátrium-alginát oldatba. Hagyjuk benne „főni”, majd a kaviárokat vegyük ki, és desztillált vízben öblítsük le a maradék alginátot. Ha nagyobb méretű gömbökre vágyunk, akkor kanállal merítsük a folyadékunkat az alginátba, mint az előző részben említett joghurt raviolinál.
Sült Béarnaise-mártás – recept
Mártás sütve? Ez már tényleg izgalmasan hangzik, de a fenti alaprecept után egyáltalán nem ördöngösség. Wylie Dufresne a már többször is említett WD~50 (New York) innovatív séfje volt az, aki a sült Hollandi mártást elkészítette és a nagy amerikai klasszikushoz az Eggs Benedicthez tálalta. Az ötlet tehát adott, és a reverz szferifikációval előállított gömbök még panírozhatók is. Dufresne étele igazán szép példája az új technikával történő újraértelmezésnek. Az Eggs Benedict Hollandi mártása ezzel a reverz szferifikációs/panírozásos módszerrel tényleg érdekes lett, ráadásul még étvágygerjesztő is tudott maradni. Két másik amerikai, Brian McCracken és Dana Tough az előbbi Dufresne ötlet alapján készítették el a sült Béarnaise mártást, amit marha carpaccio-hoz adott.
A recept már könnyen kitalálható azoknak, akik az eddigieket figyelmesen olvasták:
- A forró Béarnaise-szószt dúsítsuk kalciummal, azaz keverjünk hozzá kálcium-laktát-glukonátot. Megjegyzés: 2 tojás sárgájából készülő mártáshoz 1 ek. kálcium-laktát-glukonátot és 1/4 tk. xantángumit számítsunk.
- Készítsük el a ~6 %-os nátrium-alginát oldatot (6 g nátrium-alginát, 1000 ml desztillált víz).
- Mintegy 3/4 teáskanálnyit vegyünk ki a mártásból és merítsük az alginát oldatba, majd hagyjuk benne 8-10 percig.
- Vegyük ki, és langyos vízzel öblítsük le a gömböket.
- A Bérnaise (Hollandi, stb.) mártást tartalmazó kapszuláinkat forgassuk meg lisztben, mártsuk felvert tojásba, majd zsemlemorzsába és olajban süssük aranybarnára. Tegyük papírtörlőre, hogy az olaj lecsepeghessen, sózzuk, tálaljuk.
- Lásd még a molekuláris gasztrónómia alatt lévő egyéb írásokat is. Ha ez tetszett, akkor bizonyára azok sem okoznak majd csalódást.
….azt gondolom, hogy tényleg ki kell már ezt próbálnom.
MGL
jó olvasni róla, de ne gondolkodom a kipróbálásán, viszont nagyon érthetôen le van írva, az tetszik.
(nem) lemaradt az „m”