PUSZTA KOKTÉL & KONYHAI ÖRÖKSÉGÜNK – A diópálinka ugyan különösebben nem ejt zavarba, de puszta koktél annál inkább. Főleg mindaz, ami róla, róluk eszembe jutott. Kezdjük talán az örökséggel és diópálinka receptjével: „Ha a diópálinka recipéje megboldogult jó nagynénijének öröksége és már többszörösen ki van próbálva, mint a küldött receptből látható is, az mit sem tesz és nem
PÖRKÖLT, GULYÁS, PAPRIKÁS – A következő receptek a “Magyar Gazdasszony Teendői a Közéletben, Házban és Konyhában. Kézi és Segédkönyv Nők és Hajadonok számára” című könyvből származnak, amelyet Medve Imre írt, szerkesztett Pesten, 1864-ben. A könyv azért felettébb érdekes, legalábbis számomra, mert népszerű ételeink receptjét adja, s nem mellesleg kicsit másképpen mutatja a gasztronómia-történetünknek ezt a szakaszát, mint azt én korábban gondoltam volna. S, hogy én miképpen is gondoltam? Az előzőekből kiderülhet, hogy „nem egészen így”. Néhány klasszikusnak tekinthető ételünk
ROSENFELD IGNÁC ÉTTERME – Többnyire keveset tudunk a külföldön működött magyar éttermekről. A Café Boulevard, s vele Rosenfeld Ignác „felfedezése” leginkább annak köszönhető, hogy megpróbáltam megfejteni, hogy a szemem elé került „Magyar Paraszti Lakoma” közönsége hol is ülhetett asztalhoz. Budapesten, vagy New Yorkban? Mivel az étlap magyar nyelvű, akár azt is
VÁROSI PARASZTI KONYHA – A magyar konyha tárgyalásánál, a paraszti konyha súlyának megítélésénél érdemes figyelemmel lennünk a paraszti tömegek arányaira is. A jobbágyfelszabadítás idején (1848) a népességnek közel 90 százaléka tartozott a parasztság soraiba. Még a 19. század utolsó felében is ők alkották a lakosság háromnegyed részét, s a második világháborút követően is közel a felét. A 19. század végén (1880) a mezőgazdasághoz kötődő tömegeknek több mint a fele önállónak tekinthető parasztember volt, aki megélt a saját földjén.
KÜRTŐSKALÁCS – „A népszerű kürtőskalács 1990 után előbb fokozatosan nyugat felé terjedt, tehát az ország [Románia] észak-nyugati peremterületén, Partiumban vált közkedvelt édességgé, majd rendre különböző magyarországi városokban és üdülőközpontokban is meghonosodott. Ennek a folyamatnak az eredményeként, a gulyáshoz hasonlóan, a kürtőskalács napjainkban már nemcsak székely, hanem összmagyar szimbólum, a székely és a magyar identitás organikus, központi része, miközben továbbra is a Székelyföldre irányuló turizmus kiemelt eleme maradt.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!