LISZTEK – kódfejtés, lisztérzékenység

A LISZTEK LEGFONTOSABB jellemzője, hogy miféle gabonából készülnek, a gabonát milyen szemcseméretre őrlik, mennyi maghéjat (csírát) hagynak benne, mekkora a nedvesség és fehérje (sikér) tartalma. Közülük a búza, s általában a gabonák, minőségét leginkább a magban található keményítő és fehérje aránya adja. Ha a fehérje aránya magas, a búzát jó minőségűnek, „acélosnak” tartjuk.

(tovább…)

ORVOSI MÍTOSZOK – vízivás, napozás, D-vitamin, hal és tej

ORVOSI MÍTOSZOK, mítoszok, amiben időnként még az orvosok is hisznek. Gondoljunk csak arra, hogy hányan hiszik, hogy a haj és köröm még a halál után is nő, s hogy a hajvágástól a haj erősebb, vastagabb és szebb lesz? Hányan hiszik el, hogy az agyunknak alig tíz százalékát használjuk csak? Hányan gondolják, hogy naponta x pohár (liter) vizet kell innunk? Hányan gondolják, hogy a napozás rákot okozhat? S, itt álljunk is meg egy percre. A napsugárzás okozhat rákot? Igen, persze, ha a bőr (sokszor) leég, vörös, hámlik, fáj.

(tovább…)

TRANSZ-ZSÍRSAVAK – Valami van, de nem az igazi! (OÉTI)

A TRANSZ-ZSÍRSAVAK, igen dicséretes módon, már az OÉTI, vagyis az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet honlapján is megfelelő súllyal szerepelnek, ami jó. Ennek jeleként is, az OÉTI “Kereskedelmi forgalomból származó élelmiszerek transz-zsírsav tartalma” címmel, 73 oldalon sorol hazai forgalomban kapható termékeket, köztük kirívóan magas transz-zsírsav tartalmú szaloncukrokat, s egyebeket is. Jön a karácsony, ezért a szaloncukor különösen izgalmas kérdés, de nem csak az.

(tovább…)

GENETIKAI RULETT – genetikailag módosított (GMO)

A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT (GM) alapanyagok révén az emberi faj egy soha nem látott mértékű kísérlet önkéntelen résztvevőjévé válik. A genetikailag módosított (GM) élelmiszerek egészségügyi kockázatairól, kontra veszélytelenségéről, évek óta viták vannak. Most új hangok szólaltak meg, s ezek azt mondják, hogy az amerikaiak betegebbek, mint az európaiak, vagy bármely más iparosodott nemzet. Súlyos állítás. Az amerikaiak betegebbek, mint az európaiak, s a 90′-es évek óta már akadnak olyan krónikus megbetegedések is, amelyeknél a a betegek száma megduplázódott.

(tovább…)

100 ÉVIG AKARSZ ÉLNI? – aludj sokat, egyél, beszélgess

100 ÉVIG AKARSZ ÉLNI? Úgy hírlik, hogy ez nem is annyira illúzió, mint azt gyalázatos átlagéletkorral jellemzett hazánkban gondolnánk. Akadnak helyek a világban, ahol ebben joggal hisznek. 2010-ben az USA-ban az ottani Népességnyilvántartó Hivatal (Census Bureau) szerint már mintegy 72.000 százéves élt. A  százévesek száma azonban 2050-ben már akár a 600.000 főt is elérheti, tekintve, hogy az USA-ban a II. világháború után, 1946-1964 között igen sok, 76 millió gyermek született. Hazai hasonlatot keresve, ez a Ratkó korszak amerikai megfelelője, a “Baby-Boom Generáció”, akik közül több, mint fél millióan jó eséllyel lehetnek 100 évesek.

(tovább…)