SÖR ÉS BOR – Egy új, formálódó sörkultúra korát éljük. Művészi ambíciókat dédelgető, fantáziadús serfőzők ébrednek öntudatra, és sosem gondolt borivók találnak izgalmat stílusos sörökben. A bor uralta fine dining világát kézműves sörök ostromolják, s előkelő helyek söröket kínálnak hosszú sörlapokon. „Kizökkent az idő” – de jól van ez így, nagyon. Alkoholos italaink, mint az évezredek óta kedvelt bor és sör, mikroszkopikus méretű gombák termékei (is).
Sör és bor – a ritmus
A bor és a sör a legősibb komplex élelmiszereink, s miközben alapjellemzőikben igen sok hasonlóságot fedezhetünk fel, mégis nagyon különbözőek. Ezek a különbségek a nagyvilág sör- és borkultúrájára is erős hatással voltak, s lesznek mindig is. A különbség lényegi, és egyebek mellett a ritmusban ragadható meg. A bor készítése évszakos ritmusban, az év egy adott időszakában, a szőlő érését követő szüret után történik. Alapanyaga nem más, mint egy cukrokban gazdag, édes, lédús gyümölcs, a szőlő. A sör alapanyaga ezzel ellentétben a cukormentes, sem nem édes, sem nem lédús, különösebben nem is ízletes, légszáraz gabona, többnyire árpa, amit ráadásul a serfőzőnek kell cukrokban gazdagabbá, s ezzel az élesztőgombák számára is vonzóvá, fermentálhatóvá alakítani. Szemben a borkészítéssel, ez az átalakító művelet az év bármely időszakában, és a világ bármely részén
elvégezhető. E különbségek miatt a nagyivó I. János (Gambrinus) kedvelt itala, a sör, jóval univerzálisabb, mint a tivornyázó Dionüszosz (Bacchus) kultuszával misztikus magasságokba emelt bor.
Sör- és borkóstolás
A sör és bor közti rokonság kézenfekvő, így aztán, a lényegét illetően a sörkóstolás alig különbözik valamiben is a borkóstolástól. Sörhöz illő poharunkat kézbe véve, majd elsőként az ital színét vizsgálgatva, nem a héjon áztatás hosszáról, s egyebekről szerzünk információt, mint a bornál, hanem a maláta pörköléséről, érleléséről, és arról, hogy szűrt, vagy éppen szűretlen sörrel van-e dolgunk. A hab keménysége, tartóssága is beszédes a sörhöz értő kóstolónak, mivel a sörbe főzött anyagok koncentrációjára utalhat. A jó söröket éppúgy „illatoljuk”, akárcsak a borokat, s bár a széndioxid ebben zavaró lehet, a szájüregben az illat és íz végül egyszerre bontakozhat ki, a szétrobbanó gázbuborékok mechanikusan ingerlő hatásától is új dimenziókat nyerve. Az illat és az íz az eltelt idővel a bornál és a sörnél egyaránt változik. A levegőztetés ezért mindkét italnál előnyös lehet, és az illatra, ízre is erős hatással van. Az ízek, zamatok „lecsengése” ugyancsak nagyra értékelt minőségi jellemző mindkét italnál.
A borok és a sörök között egyaránt találunk az alkalomhoz és az ételekhez szépen illő italokat. Ez már csak azért is így van, mert a fermentálással előállított, s ettől közös gyökerű italokban nagyszámú azonos, vagy rokon molekulával találkozhatunk, amelyek jó molekuláris alapot biztosítanak a kölcsönös harmóniát megalapozó ételpárokhoz.
Sörre bor?
Bónuszként – tudományos alkoholfogyasztás szabályait itt találod: https://foodandwine.hu/2016/04/05/sorre-bor-a-tudomanyos-alkoholfogyasztas-aranyszabalyai/
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!