ICA MAMA IZSÁKI TÉSZTÁI – a jó izsáki tészta készítése, főzése és hasznai

IZSÁKI HÁZITÉSZTA – „Ugyebár mit tesz egy laikus: beleteszi a tésztát a lobogó ízbe, majd főzi, kóstolgatja, aztán amikor úgy értékeli, kellően puha, leveszi a lángról, sokkolja hideg vízzel és feltálalja. Ez a legrosszabb, amit csak tehetünk, hiszen a hosszas forralás kiold belőle minden tápanyagot, a tésztának és az ízeinek még csak lehetősége sem nyílik életre kelni és kibontakozni. Pedig a tésztának is lelke van, ami szépen fokozatosan nyílik csak ki

a pihentetés során, ahogy saját tempójában megduzzad. Érdemes kipróbálni!” – olvasható az Izsáki tészta honlapján, a tésztafőzési tippek között. Mint azt észrevehettétek, idén nyáron Ica Mama (Juhászné Cseri Ilona) izsáki tésztáit próbáltam ki. Jártam az üzemben is és magam sem gondoltam, hogy nem tudok tésztát főzni, de még ez is kiderült.

Ica Mamának köszönhetően, idén nyáron megtanultam magyar tojásos tésztát jól főzni.

Hagyományos cérnametélt, lúdgége és társaik

Egy tésztagyár lehet unalmas is, azonban az izsáki tésztagyár Ica Mama kalauzolásában egyáltalán nem volt az, és az is kiderült, hogy mitől más, mitől hagyományosabb megjelenésű, mitől egyedi az izsáki cérnametélt.

A honlap összefoglalásában az izsáki tészta házitészta így készül :

„A tésztához legideálisabb liszt silókban tornyosul, a tojások műanyag tálcákon, hűtőtárolókban várakoznak, a karmester összehangolja a legapróbb részleteket is, majd felcsendülnek az első akkordok. A tojásokat speciális fertőtlenítő berendezésben tisztítjuk, fertőtlenítjük, szárítjuk. Ezt követően a tojástörőbe kerülnek, onnan pedig a pasztörizálóba. Innen hűtve indulnak tovább, hogy beteljesítsék küldetésüket. A liszt, a tojáslé és – ha receptúra előírja – a víz adagolása automatikus. A massza a tésztakészítő gépbe kerül, majd a présgépbe, innen pedig már a formára vágó berendezés, úgynevezett matrica gondoskodik róla, hogy a tésztából az legyen, aminek eredetileg szánták. A tészta a felszeletelés után a kihordószalagon folytatja az útját. Először az előszárítóba, majd a szárítókeretre és a szárítókocsira kerül, végül a kellemesen meleg szárítószekrénybe.Itt 8-12 órát pihennek a tészták, ami alatt tökéletesen összeérnek az összetevők. Ez is fontos része a folyamatnak, mert ahogyan az élet minden területén, itt is meg kell érnie a dolgoknak, és erre hagyni is kell elég időt. A már száraz tésztákat rostáljuk, és innen már célegyenesbe érnek. Egyesek géppel, mások kézzel kerülnek a zacskókba. A metélt tésztákat például kizárólag kézi tasakolással lehet becsomagolni.”

Családi Manufaktúra

„Izsákon csak ránéznek a nyers tésztára és máris tudják, abból mit lehet kihozni. Családi manufaktúra lévén, ha támad egy ötletük, kikísérletezik: 30 kilogrammot meggyúrnak belőle, lefőzik, tökéletesítik. Mindeközben mára már 70 alkalmazottat foglalkoztatnak, 7 országba exportálnak. A Kecskeméttől 25 kilométerre működő cég egyike azoknak a sikertörténeteknek, amelyeket az ember szívesen hallgat, mert hitet ad neki. A családi vállalkozás 1990-ben alakult, az első tarhonyákat szó szerint egy családi ház pincéjében gyúrták és szárították. Juhász Sándor és felesége, Juhász Sándorné Ica mama mertek nagyot álmodni, és nem azzal foglalkoztak, meg lehet-e csinálni, hanem egyszerűen csak döntöttek és belevágtak. Az első szállítmányokat saját személyautójukkal vitték ki, de valószínűleg finomak is lehettek, mert a megrendelések csak úgy dőltek. Ezzel együtt bővült a cég is. Megvették az első telephelyet a Gyulai Pál utcában, amit néhány év múlva a közeli Kiskunszállási üzem elindítása követett. Később aztán, amikor 2005-ben már akkorák lettek, hogy egyéni vállalkozóból kft., Juhászné Száraztésztájából pedig Izsáki Házitészta Kft. lett, egy újabb merész lépéssel összevonták energiáikat, és felépítették a mai napig a cég székhelyéül szolgáló, Gyulai Pál utcai modern üzemet, mely iroda és raktár is egyben. Ezen kívül csak a legelső üzem maradt meg a közelben, ma is ott készül a legendás, egyesével pödört és 80 fokos páratartalomban előállított lúdgége tészta.”

Hagyomány és megújulás

„A hagyományos termékek mellett, mint a csak náluk készülő lúdgége, cérnametélt vagy kézzel tépett csusza, megjelentek olyan újdonságok is, mint a csípős csipetke, a pirított tarhonya, a rovásírás betűtészta, vagy a négyszínű durum. Változnak a kiszerelések is. Hogy ne engedjék el a vásárló kezét, feltüntetik a főzési instrukciókat, sőt néhány extra tippet is adnak, hogy teljes legyen a siker. Egyfajta gondoskodás ez, amely a vállalkozás egészét is jellemzi. Mert náluk a minőség nem csupán egy jól csengő, üres frázis. Valamennyien komolyan veszik, hogy régióbeli alapanyagokból minél jobb, táplálóbb, kifogástalan termék kerüljön az asztalra. Az Izsáki Házitészta Kft. ma a 6. legnagyobb a piacon. Bár a bevételeket, forgalmat, termelékenységet tekintve létezik náluk hatékonyabb tésztagyártó, az ő hitvallásuk, hogy megmaradnak a hagyományok, a tradicionális receptúrák mellett, és ragaszkodnak a manufakturális méretekhez és a házitészta jelleghez, annak minden technológiai, minőségbeli és emberi vonatkozásával együtt. Mert ebben látják továbbélni azt az értéket, amelyet képviselnek, amelyben hisznek, és amelyhez generációkon át hűek maradtak.”

(x)