A GARDA TÓ KINCSE, LUGANA – terroir és stílus, mesterkurzus

LUGANA – Terroir és Stílus – mesterkurzus Carlo Veronesevel és Herczeg Ágnessel 2019. június 13. “A Garda-tó titkos fehérboros kincse” – így mutatta be a Decanter oldalán Lugana DOC borait Stephen Brook. Valóban, aki a tó déli részén egy finom helyi fehér borra vágyik, annak Lugana borai nem fognak csalódást okozni. Viszont ez az állítás csak félig

igaz, hiszen a helyi borászok nem kívánják titokban tartani ezt a kincset. Herczeg Ágnes az alábbiakban foglalta össze, hogy mit is érdemes tudni róluk.

Hol található Lugana?

Lugana Olaszország északi részén, a Garda-tó déli partjánál található, egy része Lombardiához, másik része pedig Venetohoz tartozik. A Lugana borok 1967-ben kaptak DOC státuszt, ezt azt jelenti, hogy a Lugana DOC borok oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) rendelkeznek, vagyis készítésük szigorúan szabályozott. Az első védett eredetű borok között tartják számon, ami szintén bizonyítja kiemelkedő kulturális és történelmi értékét. 2017-ben 2.113 ha szőlőterület tartozott hozzá, ezt hozzávetőlegesen 196 szőlőtermelő művelte, és 113 palackozóban készítettek bort belőle.

Mitől különlegesek Lugana borai?

A Garda-tó kialakulásának kezdete 100.000 – 250.000 évvel ezelőttre tehető, a Riss glaciális időszakára. A tó mai formája nagyjából 10.000 évvel ezelőtt érte el a ma is ismert alakját. Déli részén a végmoréna sáncok tartják ma is a tó vizét. Ez a már ellaposodott, nagyon változatos talajszerkezettel bíró terület a Lugana DOC borainak az otthona. A tó hőkiegyenlítő szerepe, a lágy, állandóan mozgó szelek, és az ásványokban gazdag talaj tökéletes környezetet biztosítanak a Turbiana szőlőnek. A talaj alapvetően agyagban gazdag, a felsőbb részein ásványokban gazdag krétás-meszes-agyagos keverék van túlsúlyban, amely üde, ropogós textúrát és savakat biztosít.

Mit érdemes tudni a Turbiana szőlőről?

Fehér, helyi olasz szőlőfajta. A Turbiana-t 2005-ig Trebbiano di Lugana-nak is hívták (ami nem azonos a Trebbiano di Soave-vel). Közepes méretű, tömöttebb fürtű, nyújtott piramis alakú szőlő. Bora vibrálóan üde, neutrális-virágos-gyümölcsös jelleggel bír.

Lugana DOC borai

A jelenlegi szabályozás 5 kategóriáiban engedi készíteni a borokat:

• Lugana,
• Lugana Superiore,
• Lugana Riserva,
• Lugana Vendemmia Tardiva, és
• Spumante.

Lugana (alap): ez a borvidék motorja, hiszen közel 90%-át fedi le Lugana védett eredetű borainak. Halvány, szalmasárga szín, némi zöldes reflexekkel, bájos virágos aromák, egy kis mandulával, és ropogós citrusok, citromfű jellemzik ezeket a borokat. Az alap Lugana borok, elegáns, egyenes vezetésű borok, friss, kifinomult ízvilággal és struktúrával. Idővel a szín mélyebb sárgásra vált  aranyló reflexekkel. Kiválóan passzol a régió ízeihez, így például rizottóhoz, halakkal, tenger gyümölcseivel, de aperitifként is remek választás.

Lugana Superiore: 1998 óta létezik ez a kategória, a szüret után legalább egy évig kötelező érlelni a bort, épp ezért egy sokkal összetettebb, komplexebb ízvilágot képvisel. Színe aranyba hajló, izgalmas gyógynövényes, érett almás, citrusos, narancsvirágos jegyekkel. Ha fahordóban is volt a bor ezek kiegészülhetnek finom mogyorós, fűszeres jegyekkel is. Napjainkban a nagyobb hordók, visszafogottabb tosztolás, és főként a használt hordók kapnak szerepet a borok készítésében. Utóízükben finom minerális sósság is megfigyelhető. Az alkoholtartalmuk 12% fölöttinek kell lennie. Struktúrájuk és eleganciájuk miatt a nagy borok között van a helyük.

Lugana Riserva: a Superior borokból alakult ki, legalább 24 hónapos érlelésen megy keresztül, ebből minimum 6 hónapot kell a palackban töltenie. Összetett, mély ízvilág, balzsamos, tűzköves jegyekkel, melegebb mineralitással, de alapvetően a Superiore borokhoz hasonló komplex eleganciával.

Lugana Vendemmia Tardiva (késői szüret): viszonylag új kategória, szinte még kísérleti
státuszban van. Az alapkoncepció, hogy a szőlőt hagyják túlérni, a klasszikus szüretnél később, október végén, november elején szüretelnek. Ez a késői szüret sokkal gazdagabb, komplexebb, ugyanakkor lágyabb ízvilágot eredményez, ugyanakkor nincs mellette tapadós édes érzés, mivel a savak élénkek. A stílus alakításakor az elzászi és német késői szüretelésű borok voltak a jó követendő példák.

Lugana Spumante (pezsgő): Az első Lugana pezsgőt 1975-ben mutatták be, és bár nagyon kevés készül belőle, nagy becsben tartják a borvidéken. Tartályos és tradicionális, palackos erjesztésű pezsgőt is készítenek, mindkettő elfogadott a kategóriában. A tartályos pezsgők a könnyedebb, gyümölcsösebb, citrusos vonalat képviselik, míg a tradicionális, palackos erjesztésű pezsgők sokkal komplexebbek, elegánsabbak és kifinomultabban, méltóságteljes, üde buborékokkal.

 

(A sajtóanyag alapján szerkesztette: Csíki Sándor♣)