ILLATOK ÉS ÉRZELMEK – Amikor egy illatanyag a szaglósejtek receptorait stimulálja, a receptor sejtek elektromos jeleket küldenek a szaglógumóba, ahol az illatmintázatok különféle illatokként interpretálódnak. Mivel a szaglógumó az agy érzelmekért felelős központjának, a limbikus rendszernek a része, az illat közvetlen kapcsolatba kerül a viselkedésre, hangulatra, memóriára hatással bíró agyterületekkel (hippocampus, amygdala mag, szeptális magok).

A limbikus rendszer szoros kapcsolatban áll a hypothalamus-szal is, amely a hormonális rendszer elsődleges idegi szabályozója. Ez az ősi, tudattalan réteg a felelős mindazért, ahogy a szagok viselkedésünket tudat alatt befolyásolják. Az érzékelések integrációs központja a nagyagy. A nagyagyban állnak össze a szagmintázatok, és a szaglási emlékképek tárolása is itt történik, illetve itt asszociálódhatnak a szagok más típusú (pl. vizuális) ingerekkel.

A szaglás és a limbikus rendszer kapcsolata

Bár a viselkedésünket befolyásoló illatok tengerében éljük életünket, többnyire nem tudatosodik bennünk az illatok és érzelmeink közti kapcsolat. Ennek okaként leginkább az térben „szétkent” illatforrás lokalizációs képességének hiányát jelölik meg. Ellentétben a látással és hallással, a szaglás alapján nem vagyunk képesek a szagokról egyfajta mentális térképet alkotni, amelyen belül, összpontosítva vizsgálhatnánk a részleteket. Ezzel függhet össze, hogy a komplex illatkeverékekből 4 illatnál többnek az elkülönítése már komoly nehézséget jelent. (A szaglásról itt olvashatsz.)

Humán feromonok?

Az emberi illatok hatásáról az 1970-es évektől vannak megfigyelések.

• Közösségben élő nők menstruációs ciklusa az izzadságban lévő illatanyagok hatására szinkronizálódhat.
• 2011-ben a Florida State University vizsgálata alapján kiderült, hogy a peteérés idején a nő illata tesztoszteron növekedést idézhet elő a férfiban.
• Az illatok kiváltotta érzelmek hatásának új területeit kutatja Lilianne R. Mujica Parodi (Stony Brook University) akinek az eredményei arra utalnak, hogy (a patkányokhoz és más állatokhoz hasonlóan) szaglásunk révén átvehetjük a környezetünkben lévők érzelmi állapotait, leginkább a félelmet, szorongást és stresszes állapotokat. A „humán alarm feromonok” potenciálisan szignifikáns szerepet játszhatnak az érzelmek csoport-dinamikájában. Az első ejtőernyős ugrást végzők verejtékének megszagoltatása növelheti egy adott személy képességét arra, hogy kétértelmű érzelmi kifejezéseket megkülönböztessen. Ennek az az oka, hogy az ejtőernyős izzadságában lévő anyagok olyan riasztási jelet tartalmaznak, amelyek a címzettet egy olyan magasabb riasztási fokozatba helyezik, amelyben fokozottabban figyelemmel kíséri a részleteket.

Egy asszony illata (Tangó) (1992)

Csíki Sándor♣