ÉV PINCÉSZETE 2014 – „A Koch Borászat lett az Év Pincészete 2014-ben. Az egyik legrangosabb hazai szakmai díjat Koch Csaba hajós-bajai borász pincészete nyerte el. A szőlőművelési innovációjáról is ismert borvidéki elnök, borakadémikus borai már számtalan hazai és nemzetközi versenyen bizonyítottak. „A Hajós-Bajai Borvidék tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású szőlőterületein a legmagasabb Magyarországon a napsütéses órák száma. Fontos, hogy mindezeket a természeti adottságokat kiegészítse a borász szaktudása és alázata. „Alapelvem, hogy nem szeretnék okosabb lenni a természetnél, ezért arra törekszem, hogy a szőlő a lehető legjobban érezze magát a dűlőinkben”

– vallja Koch Csaba borász, a 2014-es Év Pincészete-díjjal kitüntetett Koch Borászat tulajdonosa és borásza, Aki még azt is hozzáfűzi, hogy csak kiváló minőségű szőlőből készülhet jó bor. Ha ugyanis a szőlő nem jó minőségű, akkor teljesen felesleges a 21. századi technológia, a drága hordó ˗ soha nem lesz jó a bor. Mint mondja,

„a szőlő ízét, aromáját és zamatát megőrizzük, ezért később elővigyázatos, kézi szüret, korszerű és kíméletes feldolgozás során segítjük borrá átlényegülni a bogyókat.”

Innováció a szőlőművelésben

Sokan felteszik a kérdést, hogyan tud a Koch Borászat ennyire versenyképes áron, számtalan hazai és nemzetközi borversenyen is visszaigazolt, magas minőségű borokat készíteni. A hagyományos szőlőművelésnél viszonylag kis felületű a növény lombozata.

Ha nagyobb lombozatot hagyunk, és természetes módon hagyjuk növekedni a növényt, jelentős mértékben nő a szőlő fotoszintetizáló képessége. Minél nagyobb árnyék vetül a szőlőültetvény talajára, minél nagyobb a lombozat, annál több napfény kerül a bogyókba, majd a poharunkba.  A szőlőnek sokkal nagyobb, és szellősebb lesz a lombozata. Jelentős mértékben csökken a zöldmunka, így a kézi munkaerő költsége, és jelentős mértékben nő a bor minősége. A magas minőségű borok a megszokottnál olcsóbban kerülhetnek a polcokra.

A jövő útjai

A borászat fejlődésének alapja a folyamatos, fenntartható fejlődés, a tanulás és az innováció. A szőlőültetvényeken minimálisra csökkentették a mesterséges anyagok használatát, rovarirtót egyáltalán nem alkalmaznak, ahogyan műtrágyát sem. Permetezőszerből is lényegesen kevesebbet használnak, amióta áttértek a saját innovációval kifejlesztett szőlőtermelési módszerükre. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével hosszúévek óta együttműködik a borászat, és Kozma Pál professzor úrral az ott szelektált szőlőklónokat a Hajós-Bajai borvidéken is tesztelik. Terveik között szerepel további 20 hektár biotermesztésre alkalmas szőlőfajta telepítése.

• A borotai központú Koch Borászat a Hajós-Bajai borvidékhez tartozik, amit egy 40 hektáros, összefüggő szőlőterület ölel át, alig egy kilométerre Borota községtől. VinArt néven működő pincészet Nagyharsányban, a Villányi borvidéken található. A pincészethez tartozó kiváló fekvésű szőlőültetvények a Villanyi borvidék egyik legjobb termőhelyen, a diósviszlói Imrevölgyben találhatóak.

Koch Csaba

• 1969-ben született, Császártöltésen nőtt fel.
• Őse, tíz generációval korábban, 1748-ban Császártöltés egyik alapítója volt, kereskedéssel és szőlő-, bortermeléssel foglalkozott.
• Első szőlőültetvényét 1991-ben kapta nagyapjától.
• Felsőfokú tanulmányaimat a szegedi József Attila Tudományegyetemen biológus hallgatóként kezdtem, majd agrármérnöki diplomát szereztem, később szőlész-borász szakmérnökként diplomáztam Kecskeméten.
• A kezdeti néhány szőlősorhoz minden évben további területeket vásárol és mára 110 hektár nagyságú szőlőbirtok és a hozzá tartozó pincészetünk van a hajós-bajai borvidéken, Borotán.
• Hajósi hegyközségi elnök, a Hajós-Bajai Borvidék elnöke, elnökségi tagja a Hegyközségek Országos Tanácsának, tagja a Magyar Bor Akadémiának
• Nős, négy gyermeke van.

(A sajtóanyag alapján szerkesztette: Csíki Sándor♣)