BIZARR HOZZÁVALÓK márpedig vannak. Régi jelenség már, hogy ami ételeinket szebbé, ízletesebbé, ellenállhatatlanabbá, vagyis eladhatóbbá teheti, az előbb-utóbb mindennapi ételeinkbe is belekerülhet, akár tudunk róla, akár nem, mert, ami ehető, azt nagy valószínűséggel meg is etetik velünk. Az arany (E175) a luxus világában élelmiszerként már évezredek óta divatos.
Ötezer esztendővel ezelőtt az egyiptomiak már a hajszálnál sokszorta vékonyabb, 0,003-0,001 mm vastag aranyfüst lemezeket állítottak el, amit az ételek díszítésére is használhattak. Az arany kulináris funkciója a középkorban sem volt más, mint azt megelőzően: a gazdagságot, a kifinomult luxust volt hivatott megmutatni. Ma az aranyfüst. desszertek bevonó anyaga is lehet és pezsgőkben, likőrökben, levesekben is találkozhatunk vele. Ezek egyike a Danziger Goldwasser, egy gyógynövényekkel és aranyfüsttel készített hagyományos lengyel-német likőr Az elfogyasztott arany gyakorlatilag változatlanul halad át a szervezeten és ürül ki. Tápértéke nincs, bár az elhanyagolhatóan csekély mennyiségű, oldatba menő arany hatásában ettől még akár hihetünk, s persze, akadnak, akik hisznek is.
Vírusok (bakteriofágok)
2006 augusztusa óta az Egyesült Államokban engedélyezetté vált egyes baktériumokat fertőző vírusok, a bakteriofágok élelmiszeripari alkalmazása, különösen a konyhakész húsáruknál. A bakteriofágok az élelmiszermérgezést okozó baktériumok elpusztításával újfajta tartósítási eljárást jelentenek. Évente mintegy két és félezer amerikai betegszik meg a Listeria momcytogenes baktérium okozta listeriozisban. A baktérium ellen kifejlesztett élelmiszer adalékot amerikaiak milliói fogyasztják és a mérgezések megelőzésére újabb bakteriofágok piacra kerülése várható.
Borax (E285)
A borax (nátrium-borát) tűzoltó anyagként, kozmetikumokban, üvegszálakban, tisztítószerként, gyógyszerkészítményekben, rovar és gombalőszerként is jól ismert. Lelőhelyei leginkább időszakos tavak helyén találhatók az Atacama sivatagban, vagy Tibetben, Törökországban. Élelmiszerekben tartósítószerként és savanyúságot szabályozó anyagként fordul elő. Egyes luxus kaviárokban és az ázsiai országok tésztaféleségeiben, húsgombócában is találkozhatunk vele.
Kátrány (alluravörös, E129)
Az alluravöröst az 1970-es években betiltott, különösen rákkeltőnek bizonyult amaranth (E123) nevű élelmiszerfesték helyettesítésére kezdték az USA-ban alkalmazni. A sötétpiros por formájában kapható alluravöröst kőszénkátrányból, nagy mennyiségben állítják elő. Bár a festék használata az EU-ban megengedett, az egyéni engedélyezés jogával élve Európa több országában is tiltott adalékanyag. Édesipari és hústermékekben, üdítőitalokban a használata engedélyezett, s bár úgy ismert, hogy nem rákkeltő, mégis számos gondot okozhat. Szalicilokra érzékeny embereknél intoleranciát, viszketést, enyhe rosszullétet válthat ki és az asztmás tüneteket is erősítheti. Benzoátokkal keverve, gyermekekben, vélhetőleg hiperaktivitást okozhat.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!