A PALEOLIT DIÉTA Amerikából indulva, széles körben sikeres lett. Elfogult híveivel, hazai „apostolával” is módom volt beszélgetni, azonban meggyőzetve mégsem lettem. Már csak azért sem, mert a paleolit diétában is akadnak olyan elemek, amelyeket nem láttam alátámasztottnak, pláne nem bizonyítottnak. A táplálkozás, a diéta, amúgy az archeológiának valódi kulcskérdése, mivel a társadalmak minden elemére közvetve, vagy közvetlenül hatással van, a gazdaságtól az egészségügyön át a környezetvédelemig,
illetve ezeknek az adott kornak megfelelő terminológiával körülírható szektoraira. Emiatt aztán a paleo-diéta kémiai módszerekkel, izotóp vizsgálatokkal történő kutatása is igen fontos és érdekes eredményeket produkáló területnek számít. Vizsgálják is sokfelé, mint Dr. Tamsin Christina O’Connell bioarcheológus is, a tekintélyes University of Cambridge (Cambridge, UK) kutatója.
O’Connell vizsgálatai szerint a hús és hal (osztriga, kagyló, rák, stb.) jóval kisebb szerepet játszott a kőkorszaki ember táplálkozásában, mint azt korábban feltételeztük. Az American Journal of Physical Anthropology 2012. novemberi számában (426-434. oldal) megjelenő cikkben leírt kutatási eredmények alapján állítható, hogy a kőkorszaki emberek táplálkozáskutatása során túlbecsülték az állati eredetű fehérje bevitelt, vagyis jóval nagyobb arányú húsfogyasztást feltételeztek, mint ami valójában volt. Ennek tükrében O’Connell és munkatársai cikkük utolsó mondatában szorgalmazzák a korábban publikált kutatási eredmények újraértékelését:
„We advocate that dietary interpretations of previously published archaeological human isotopic data are reconsidered in the light of our work.”
A korábbi kutatásokban a kőkorszak embereinek olyan mértékű húsfogyasztást (protein domináns diétát) tulajdonítottak, amilyen a ma emberénél már akár károsnak is számíthat. Mindez úgy állhatott elő, hogy a korábbi archeológiai vizsgálatokban abból a feltevésből indultak ki, hogy a fosszilizálódott csontok környezetre jellemző könnyű és nehéz nitrogén izotópjai csakis állati fehérjéből származhattak. A humán vizsgálatokban állatkísérletek eredményeit vették alapul, s az ott leszűrt eredmények alapján kalkulálták ki, hogy vajon mennyi húst is ehettek távoli őseink. Ezek alapján azt kapták, hogy a történelem előtti ember táplálkozásában a fehérje igen magas arányban (60-80%) szerepelt és ennek nagy része állati eredetű lehetett. Ez azért is volt meglepő, mert a modern ember táplálkozásában ugyanez az arány alig 45%.
- A korábban kalkulált, és a kőkorszaki emberre igaznak gondolt 60-80% fehérjebevitel és a mai ember 40-45% fehérjebevitele közti jelentős eltérés mondatta, hogy együnk minél több húst, jóval többet, mint most, ha a (soha nem létezett) „boldog aranykor” paleolit diétájának áldásait élvezni akarjuk.
Úgy fest, hogy a mezőgazdaság első forradalmának, Káin és Ábel történelmi összeütközésének korában, mintegy 12.000 évvel ezelőtt élt emberek semennyivel sem fogyasztottak több állati eredetű élelmiszert, mint napjaink modern emberei, mi. A korábbi vizsgálati eredményeket O’Connell és munkatársai vizsgálatai alapján újrakalkulálva, 40 és 50% közé tehető a kőkorszak emberének állati fehérjebevitele, s nem 60-80%-ra, ahogy azt eddig gondolták.
- A fentiek tükrében, ezúttal is visszajutottunk oda, ahová józan eszünket használva mindig: Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan!
A barlangi ember diétája: Kerüld a zsíros húsokat! Edd meg a zöldségeid! Sportolj naponta!
Az a bizonyos hazai „apostol” erősen véleményes fazon, ha Szendi Gáborra gondolsz.
Korábban nagy garral harcolt a pszichiátria ellen, veretes marhaságokat (is) mantrázva, kb. a szcientológusok „érvelési” színvonalán.
Valószínűleg a feltűnési vágy a leginkább nélkülözhetetlen és állandó eleme az egyéniségének, miközben a dramaturgiától a pszichológián át eljutott a táplálkozási szakértésig…
Rá gondoltam.
Bár nem vagyok táplálkozási szakértő, ebben a paleo diétában több dolog is sántit. A kőkorszaki ember gyűjtögető, vadászó életmódot folytatott. Olyan állatokkal táplálkozott többek között, melyek mára már kipusztultak, pl mamut, barlangi medve. Azt se hiszem, hogy olyan jó uszó volt, hogy lement osztrigát, rákot szedni, vagy hálóval halászott. A mai házi állatok és növények, melyek táplálékainkul szolgálnak, többszáz éves nemesítés révén jöttek létre, biztosan nem voltak a kőkorszakban. Ezek alapján csak vadhúst lehetne fogyasztani, bár mai formájukban ezen állatok zöme sem létezett akkoriban. Ráadásul, ha elfogadjuk, hogy a homo sapiens Afrikából, a mai Etiópia környékéről rajzott ki és jött át Európába, a neandervölgyiek után, akkor nem fogyaszthatott olyan növényeket, mint például kukorica, paprika, melyek Amerikából kerültek át hozzánk. Szóval, mint a legtöbb diéta, melyek gyakran ellentmondanak egymásnak, becsapja a híveket, s csak kitalálóiknak hoz óriási profitot.
Elnézést, hogy laikusként nyílvánítottam véleményt, de engem mindig felháborít, amikor hiszékeny embereket becsapnak, rászednek.
Maximálisan egyetértek azzal konkluzióval, melyet a végén levontál, noch dazu, ahogy a rómaiak mondták: Varietas delectat. S ez igaz a táplákozásra is.
A szívemhez kaptam, hogy netán megtértél és akkor mi lesz velünk! De szerencsére nem. És azt mérik-e, hogy a vértesszőlősi emberek esetleg mást ettek-e mint a lascauxiak? Vagy az africanusoknak is jutott-e olyan finomság mint a kamcsatkaiaknak?
Múltkor bementem egy paleo élelmiszerboltba és olyan zacskót láttam, amin egy ősember és egy öltönyös aktatáskás fickó volt. Egyik sem akarok lenni, így nem vettem meg.
A paleolit diéta a szénhidrátszegény (low-carb) és zsírszegény (low-fat) diéták ötvözete, a modern ember természetesség iránti nosztalgikus vágyával megspékelődve. Tuti recept.
Örülök, hogy terítékre került ez a téma is. Engem is érdekel.
Crohn-beteg vagyok. Nekem segít. De térjünk vissza a kérdésre mondjuk 1 év múlva.
Neked már az is segítség lehet, ahogy olvasom, ha csak főzeléket fogyasztasz.
Ha a túlzásokat elhagyjuk, a paleolit szerű táplálkozés segit. Tény, hogy az elképzelés sok helyen sántít, de egy előnye van: a megszokott táplálkozás változtatására hajaz. Ez a lényeg benne, a többi felesleges.
„A paleolit diéta a szénhidrátszegény (low-carb) és zsírszegény (low-fat) diéták ötvözete”
Ha már kritizálsz, kicsit nézz jobban utána, a paleón belül ugyanis nyugodtan lehet sok zsírt is enni (azaz ketogénebb irányba elmenni), persze ügyelni kell az omega6:omega3 arányra, és kerülni kell a transzzsírokat, de a telített zsírok (kókuszolaj, disznózsír) gyakorlatilag igen nagy mennyiségben is fogyaszthatók, alacsony CH-bevitel mellett.