A MARHAPÖRKÖLT nemzeti ügy, ehhez kétség sem férhet, még akkor sem, ha a marha körül is gondok vannak és a pörkölt sem a régi, bár, hogy milyen volt a “régi”, arról csak egyet sejtünk, a mainál biztos jobb volt. A 21. század elejére a jövedéki törvény a vörösboros marhapörköltet is végveszélybe sodorta. A törvényalkotók is honfitársaink, akiket az iskolapadokból, a grundokról, kocsmákból,

és máshonnan is ismerhetünk, így már azt is tudhatnánk, hogy csodát tőlük sem várhatunk. Tudhatnánk, hogy mikor még azt gondoltuk, hogy ismerjük őket, akkor sem változtatták a vizet borrá, és – higgyük el végre – erre most sem képesek. S, ha már a bor szóba került, jusson eszünkbe a végnapjait élő vörösboros marhapörkölt is.

A jövedéki törvény számos ponton betarthatatlan, derült ki ismét azon a felforrósodott hangulatú konferencián, amit a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) rendezett tegnap. Márpedig, ami betarthatatlan, azt legjobb lenne kidobni a kukába. A hatóság (NAV) megy, ellenőriz, büntet, s ráadásul sok lehetősége sincs, legfeljebb annyi – ha jó érzésű – hogy jelzi, nem nála kell reklamálni.

A vörösboros marhapörkölt a törvényre érzékenyen figyelő éttermek konyháin végnapjait éli. A jelenlegi szabályok szerint  a pörkölthöz vörösbort (mártáshoz likőrt, konyakot, egyebet) csak úgy lehet a konyhába vinni, ha a kibontás után, azzal a lendülettel, ahogy kézbe vettük, az üveg teljes tartalmát a pörköltre (mártásra) öntjük. Isten óvjon mindenkit, hogy az üvegben akár 1 deciliternyi bor is maradjon, amit a jó szemű ellenőr észrevehet, mert a büntetés sem marad el. A konyhában nem lehet felbontott szeszes italt tartani, még akkor sem, ha az étlapon alkoholos itallal készített étel szerepel.

  • A borok, likőrök, s más alkoholos italok fűszerként való konyhai alkalmazása során a szakács könnyen veszélybe sodorhatja a vállalkozást azzal, ha a törvényalkalmazó NAV-ellenőr rajtakapja azon, hogy a konyhában bontott üveg van. Érdemes erre figyelni, de a legérdemesebb mégis az lenne, ha az állítólag a mi üdvünket szolgáló szabályokon finomítanának.

Csíki Sándor♣