ENNEK A CÉKLALEVESNEK én vagyok az „alkotója”, ám Ilcsi néni az ihletője. Történt egyszer, évekkel ezelőtt, hogy a TV Paprika műsorában Magos Zoli Ilcsi-nénivel kart-karba öltve sétálgatott a hullámzó céklamezők szélén. Ilcsi néninek a szerepe szerint Magos Zolit kellett volna beavatni a cékla rejtelmeibe. Zoli többször is nekifutott, hogy a néhány perces műsorban minél többet megtudhassunk a cékláról, ám Ilcsi néni rendíthetetlen elszántsággal minden kérdésre a választ ugyanabba az irányba kanyarította – „mert a cékla tormával jó”.

Már műsor közben is küzdöttem a nevetéssel, de amikor a végén Zoli összefoglalta az elhangzottakat, akkor már ki is robbant belőlem…  Magos Zoli Ilcsi néni sokadik „mert a cékla tormával jó” válasza után így foglalta össze a  friss levegőn folytatott nagy ívű beszélgetést: „Kedves Nézőink, akkor most már mindent tudunk a cékláról.”

A céklaleves

Ez jutott eszembe és fakasztott újra derűre, amikor valami zöldségétel ihletére várva turkáltam, tapogattam, szagolgattam egy áruház zöldségosztályán.

• A zöldségeket nem csupán szemügyrevenni, megtapogatni, esetleg finoman megnyomogatni kell, hanem meg is kell szagolni. Az élettel teli, friss zöldségeknek más, természetesebb illata van, amit rövid gyakorlás után meg lehet tanulni felismerni.

Végül a vörös cékla mellett döntöttem, amikor beugrottak Ilcsi-néni örökbecsű szavai – „A cékla tormával jó„, így nyomban vásároltam is egy darab tormát. A céklához a burgonyát, a vöröshagymát és a sárgarépát is illendőnek éreztem a leveshez.

• Cékla többféle is akad. A nálunk legelterjedtebb és leginkább ismert vörös cékla, „a cékla”, mellett van fehér-, aranyszínű-, és csíkozott is, meg amiről nem tudok.

• A sárgarépa ugyancsak jóval változatosabb növény, mint amit ismerünk, vagy ismerhetünk. Magyarországon a narancssárga holland sárgarépa a legelterjedtebb, mással gyakorlatilag nem is találkozni. Ennél már a szomszédos Ausztria hegyvidéki falvainak konyhakertjeiben is több fajtát termesztenek, miközben mi volnánk a „mezőgazdasági” ország. (Kedves termelők: Ébresztő!)

Tormás céklaleves

• Hozzávalók: 3-4 darab alma méretű cékla, 2 közepes méretű burgonya, 1 közepes fej hagyma, 2 közepes szál sárgarépa, 1 szál (20 cm) torma, 200 ml főzőtejszín, 200ml tejföl, 1,5 liter marha-, vagy tyúkhúsleves,  50ml olívaolaj, 50g vaj, só, bors, chili. (A tejszín, tejföl el is maradhat.)

• Elkészítése: a lábost a tűzhelyre tesszük,  kevés olíva olajat (3 evőkanál, ~50ml) öntünk bele és hozzáadjuk az 50g vajat. A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk és a felforrósodott olaj-vaj keverékhez adva dinszteljük.Néhány perc elteltével  Hozzáadjuk a megtisztított, vékony karikákra vágott sárgarépát és a megtisztított, apró kockákra vágott vörös céklát. Gyakori kevergetéssel mérsékelt hőmérsékleten dinszteljük, szükség esetén kevéske vizet adunk hozzá, hogy a hagyma ne égjen meg. A torma felét is megtisztítjuk, apróra  felvágjuk és a lábosban lévő zöldségekhez adjuk. Amikor a hagyma már láthatólag jó, üveges, a zöldségeket a levessel felöntjük. Ekkor adjuk hozzá a megtisztított, apró kockákra vágott főzni való burgonyát. A zöldségeket a levesben megfelelő puhára főzzük, hülni hagyjuk, majd botmixerrel krémesre zúzzuk a zöldségeket. Ízlés szerint frissen őrölt borssal és chlivel ízesítjük, szükség szerint sózzuk. Ezután adjuk hozzá a tejszínt és a tisztított maradék tormát, reszelve. Jól megkeverjük, de már ne forraljuk.

• A céklaleves zellerrel is gazdagítható. Mind a gumós zeller, mind a szárzeller szóba jöhető lehetőség. Főzzük együtt a többi hozzávalóval és turmixoljuk is.
• A paradicsom és a fokhagyma is előfordulhat a levesben, a cékla társaságában
• A céklaleves hidegen is kiváló. Hűtsük le, és fogyasszuk úgy.
• Tormahabbal is fogyasztható.

Igazán meglepő volt, amire nem is számítottam, hogy Ilcsi néni igazsága ellenére egyáltalán nem jellemző, hogy a céklalevesbe torma kerüljön. Ezért is számít egyedinek ez a recept.

• Mielőtt megijesztene, olvasd el az „Ez csak a cékla, ne ijedj meg!” című írást.

Csíki Sándor♣