A SÚLYOS SZÁRAZSÁG következtében nagy éhínség fenyeget. Egekbe nőnek az árak, nincs takarmány. Gabona alig, a kenyér híjával. A rabbi azonnal böjtöt parancsol, ám a szomszéd falu rabbija mégis nagy lakomát rendez. „Hadd lássák odafent, hogy mi enni is szoktunk.” – magyarázza híveinek. „Ha folyton csak böjtölnénk, még azt hihetnék az égiek, hogy megvagyunk mi eledel nélkül is!”
Közép- és Kelet-Európában a magyar gasztronómia mély hatással volt a zsidóság ételeire. A Zsidó Virtuális Könyvtár (Jewish Virtual Library) a világ zsidó ételeiről értekezve különös figyelmet szentel Közép- és Kelet-Európa ételeinek. A Magyarországról szóló részben így írnak:
„Kulináris szempontból a magyar zsidóság irígylésre méltó helyzetben volt, mivel a magyar konyha biztosan kifinomultabb bármelyik Közép-európai nemzeténél.”
Az inkább csak utalásszerű, rövidke írásban a szerző felsorol olyan recepteket, amelyeket a budapesti éttermekben is megtalálhatunk, “vagy az Izraelben élő magyarok otthonában.” Pastrami, knish, shakshuka, sólet, macesz, maceszgombóc, töltött hal (Gefilte Fish), libazsír, zsidótojás, s egy halom más étel is, amely úgy más egy kicsit, hogy közben teljesen ismerős és szeretni való. A hatások persze sokfélék és visszafelé is igazak, ahogy az jól sejthető..
- ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL 2012. augusztus 26. és szeptember 4. között kerül megrendezésre. A fesztiválról bővebb részletek a honlapon olvashatók.
- #1 SÓLET: az ország legnépszerűbb sólet receptje itt látható és olvasható!
“Kulináris szempontból a magyar zsidóság irígylésre méltó helyzetben volt, mivel a magyar konyha biztosan kifinomultabb bármelyik Közép-európai nemzeténél.”
Szerethető idézet. Végre nem azt sejteti, hogy a magyarságnak nem is voltak saját ételei, mindent másoktól csipegetett.
Én a klezmer koncertre megyek. Még mindig nagyon j ez a blog!! ? 🙂
j = JÓ! 🙂