MATOLCS kisközség Szabolcs vármegye fehérgyarmati járásában a Mátészalka-zajtai vasútvonal mellett (1891) 1.182 magyar lakossal. Bajnai képekről feketén-fehéren már írtam annak idején és érdekesnek is tartottam. Matolcs egy kicsit más. Matolcs nevezetességei a templom, ami mi más is lehetne, mint “a matolcsi templom”, a PM hivatal, ami még véletlenül sem a Pénzügyminisztérium és két emlékmű, a Petőfi és a II. világháborús emlékmű. Matolcs lakossága ma alig valamivel több, mint 2.600 fő. Budapesttől 258 kilométerre fekszik.

Távolsága New Yorktól (7.250 km) és Pekingtől (7.140 km) szinte hajszálnyira azonos, mondhatnánk, kiegyensúlyozott.

Falu végén kurta kocsma

Matolcs községhez fűződik a “Falu végén kurta kocsma” című, 1847. augusztusában, Szatmárban írt Petőfi vers születése is, bár, mint írják:

“Fülpösdaróc, Csenger és Tunyogmatolcs is magáénak vallja. Az újabb irodalomtörténeti kutatások alapján a ‘kurta kocsma’ valószínűleg a matolcsi oldalon, a Szamoson közlekedő komp mellett állt. Petőfi Sándor, Luby Zsigmond birtokos barátjaként járt Luby fülpösdaróci új kastélyában. Fülpösdarócra azonban csak a matolcsi révvel lehetett eljutni, és amíg a kompra vártak betérhettek a közeli kocsmába. Az élmény nyomán születhetett később a vers. A kocsmát azonban már régen lebontották, és a kompnak is csak a helye van meg.”

Matolcsi tallér

“A matolcsi tallér jelentősen hozzájárult a pénzhamisítással kapcsolatos pénztörténeti ismereteink bővítéséhez.” – olvasható a Matolcs történelméről szóló internetes oldalon, majd így folytatódik.

A XVI. századi pénzhamisítás története, történelmünk első nagy pénzhamisítási periódusa, számos megoldatlan kérdést tartogat. A matolcsi tallér nem éppen egy jól sikerült verési technikával készült. Nyomban szembetűnik, hogy ez a hamisítvány nem hozzá értő mester munkája. Ez önmagában indokolttá teszi, hogy a tallér eredetét ne a főúri hamisító műhelyek valamelyikében keressük. További indok erre, egy – jóval a tallér feltalálása előtt-, még 1956-ban. Az akkor 94 éves Barna József-egykori pandur- volt fehérgyarmati lakos elmondta, hogy a Szamos partján- amely most holtág és Tunyogot Matolcstól választja el- emberemlékezet óta vándorcigányok telephelye volt. A cigányok teknőt készítettek, és kovácsmesterséget űztek.

Cigánykovács munka közben (Matolcs, 1928. Luby Margit felvétele)

Patkókon és szegeken kívűl az ügyesebbek ezüst dolmánygombot is csináltak. Köztudott volt a régiek között- mondta Barna József-, hogy vándorló kovács cigányok pénzt is hamisítottak. A későbbi történelmi-numizmatikai és kémiai vizsgálatok igazolták, hogy a matolcsi tallér nem egy a sok eseti pénzhamisítás rosszul sikerült darabja közül, hanem a XVI. század  hamisítványainak, a korábban tárgyalt főúri hamisítványitól eltérő új típusa. Objektíven tehát egy olyan gazdasági helyzet állt fennt a XVI. században, amely az akkor forgalomban lévő érméknél sokkal több magyar pént igényelt volna. Ezt az űrt igyekeztek kihasználni-természetesen ösztönösen- és hamis pénzzel betölteni a főurak, majd e műhelyek felszámolása után a még mindig nagyszámú hamisítványt készítő kovácshamisítók. Ezekban az időkben készült hamisítványokhoz tartozott az “egykori” matolcsi tallér is.” (Dr. Bodnár Zsuzsa, néprajzkutató – muzeológus)

Ijedtség gyógyítása ólomöntéssel (Tunyogmatolcs, Szabolcs-Szatmár m.)

Csíki Sándor♣