A MOMOT (Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság) 2012. március 23-24-én tartotta VIII. kongresszusát, melynek a jelentőségét aláhúzza, hogy a magyar lakosságnak immár a kétharmada számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. Tízből hat ember esetében foglalkozni kell az elhízással, annak következményeivel – mondta Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., címzetes egyetemi docens, A Szent Imre Kórház főigazgatója, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) és egyben a Kongresszus elnöke.

A rendezvény fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök, védnöke Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár volt.

A MOMOT VIII. Kongresszusának szünetében (Magyar Telekom Székház, 2012)

Dr.Bedros J. Róbert a MOMOT elnöke a helyszínen újságírói kérdésre elmondta, hogy az igazi problémát nem is annyira a felnőttkori, hanem a gyermekkori elhízás jelenti, s nem csupán a túlsúllyal kell foglalkozni, hanem azzal is, hogy az elhízás felnőtt korban számos betegséget okozhat. Bevezető előadásában az elhízás aktuális kérdésivel foglalkozott. Előadásának a Cardiometabolica Hungarica 2012; 5 kiadványban is megjelent absztrakja szerint:

“Jól ismert, hogy az elhízás járványszerűen terjed a fejlett és már a fejlődő országokban is. A túlsúly és az elhízás Magyarországon is jelentős népegészségügyi problémává vált. Az elhízás kialakulásában – az élet során- számos (örökletes és szerzett) tényező játszik szerepet. Legelőször az intrauterin környezet, majd a születés utáni táplálkozás. Ezt követően számos „veszélyes”periódussal számolhatunk. Ezek közé tartozik a pubertás, a párkapcsolatok (pl. házasságkötés), nőknél a szülés körüli időszakok, majd a postmenopausa. A mozgásszegény életmód mindkét nemben – évek alatt – jelentős zsírlerakódáshoz vezethet. Az hasi (intra abdominalis) zsírmennyiség gyarapodása – a testtömeg-indextől függetlenül is – jelentős metabolikus eltéréseket eredményezhet: atherogen dyslipidaemia, insulin resistentia, pro-thrombotikus állapotok, a gyulladásos markerek emelkedése stb. A túlsúly és az elhízás számos betegség bizonyított kockázati tényezője, de sajnos a kezelés gyakran elmarad, illetve nem kellően effektív. Az elhízás hosszú távú kezelése eredménytelenségének egyik velejárója a jo-jo effektus, amelynek számos káros hatása ismeretes. Az elhízás és túlsúly kezelésének alapja a megfelelő diéta. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta vonatkozásában számos kedvező eredményt közöltek. Az elhízás kezelése során nagyon fontos szerepe van a testmozgás fokozásának, és az ezzel járó életmód változtatásnak, a pszichés vezetésnek, és indokolt esetben a gyógyszeres kezelésnek. Az elhízás kezelése élethosszig tartó összetett feladat, amely minden résztvevő aktív közreműködését igényli.”

A házasság is kockázati tényezőnek számít

Több vizsgálat szerint az alacsonyabb súllyal született gyerekek felnőttkorukban nagyobb arányban híztak el. A MOMOT elnöke arra is kitért, hogy az utóbbi időben egyre több az elhízott gyermek. A gyerekek többet néznek televíziót, kevesebbet sportolnak, passzív életmódot folytatnak. Ezzel együtt többet nassolnak, sokat járnak gyorsétterembe, továbbá az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt a körükben az ízesített, cukrozott üdítők fogyasztása is.

Az elhízás szempontjából a házasság éppúgy kockázati tényező, mint a terhesség. Dr. Bedros J. Róbert felhívta a figyelmet arra a tévhitre, mely szerint a terhesség idején kétszer annyit kell enni. Normál esetén – mint mondta – 12-17 kilogramm súlygyarapodást tekinthetünk még optimálisnak. Tény az is, hogy az anya túlzott elhízása esetén a gyermek is nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos.

A MOMOT VIII. Kongresszusa a Magyar Telekom Székházban (2012)

A MOMOT diétás irányelvei

Dr. Pados Gyula Ph.D., a MOMOT főtitkára a MOMOT diétás irányelveiről tartott előadást. Ennek absztraktja:

“Az elhízás világszerte növekvő gyakorisága hazánkban is fokozódik, a korábbi 20%-ról az OTÁP felmérés szerint hazánkban 28,5%-ra emelkedett. A kezelés öt fő pillére (diéta, életmód, fizikai tréning, gyógyszer, sz.e.műtét) közül alapvető a diéta. Általában egyetértés van az energia bevitel csökkentésében, de ez sem egyértelmű. Magyarországon a 3200-ról 2800 kcalra csökkent átlagos energia bevitel mellett 5 év alatt nem fogyott, hanem hízott a lakosság. Így a tápanyag-összetétel is fontos lehet, de komponenseiről elhúzódó viták folynak. A hivatalos irányelvek 20 éve főleg a low-fat diétát szorgalmazzák, melynek előnyét azonban populáris méretekben és vizsgálatokban sem tudták bizonyítani. Az USA-ban indított zsírcsökkentő program, mely napi 6-11 egységnyi szénhidrát-dús gabonatermék, kenyér, tészták fogyasztását szorgalmazta, oda vezetett, hogy zsír helyett sokan szénhidrátot ettek, az obezitás gyakorisága viszont 30 év alatt 14,5-ről 30%-ra nőtt. Ennek hatására is, Atkins nyomán terjedtek el a low-carb diéták, arra alapozva, hogy a gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátok gyors vércukor emelkedést, inzulin-elválasztást, cukor-zsírátalakulást okoznak. A low-fat – low-carb diétákat összehasonlító vizsgálatok szerint fél év alatt majdnem mindegyik szignifikáns, egy év után inkább már csak trendszerű low-carb fölényt mutatott. Még az Atkins diéta hatása is szignifikánsan felülmúlta a ZONE, LEARN, ORNISH, Mediterrán diétákat is a testsúlycsökkentésben. Egy év után ez már nem volt olyan egyértelmű. Fél év után ugyanis nehezen tartanak bármilyen diétát, pl. a szénhidrátok korlátozását is, melyet szénhidrát-szegény lisztből készült termékekkel lehetne kompenzálni. Újabban – főleg az elsősorban növényi – fehérjefogyasztást is szorgalmazzák, specifikus dinámiás, telítő hatásuk miatt. A Magyar Elhízástudományi Társaság egy kettős ajánlás egyikeként támogatja a low-carbdiétát, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) rövid távon viszont univerzálisan is.  A nemzetközi ajánlások is visszaléptek a low-fat diéta privilegizálásától, a low-carb-ot is ekvivalensen elfogadják, legújabban a teljes őrlésű és finomított gabonafélék jelenlegi 13-87%-os arányát javasolják az USA-ban 50-50%-ra emelni. A MOMOT ajánlásában javasoljuk, hogy a testsúlycsökkenést low-calorie (1200-1500) – low-carb (45%) – lowGI – high-protein (25%), rostdús diétával indítsuk el, mely heti 0,5 kg, fél év alatt 10% fogyást hozhat, 3-4 kg-al többet, mint a low-fat diéta. Ezután a testsúly fenntartása, a kalóriabevitel további csökkentése, a betegek compliance-nek befolyásolása marad előtérben. A 2011. októberi ajánlásunkhoz az MDOSZ részéről csatlakozást jeleztek, de a részleteket illetően belső konzultációk folynak. Előadásukban összehasonlítják a MOMOT és MDOSZ jelen diétás irányelveit, azok harmonizálására törekedve.”

Dr.Pados Gyula, PhD (főtitkár), Dr.Simonyi Gábor (titkár) és Dr.Bedros J. Róbert PhD, a MOMOT elnöke

A MOMOT VIII. Kongresszusán öt témakörben osztottak ki díjat. Az egészséges életért végzett tevékenységért 2012-ben elismerésben részesültek:

  • Halmy László – a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke (tudomány),
  • Mága Zoltán – hegedűművész (művészet),
  • Monspart Sarolta –  világbajnok tájfutó (sport),
  • Rubint Réka – fitneszedző (társadalmi szerepvállalás) és a
  • B. Braun Avitum Zrt. (kiemelkedő szponzor).

Rubint Réka, Dr.Bedros J. Róbert és Mága Zoltán

  • A Kongresszus pénteki munkanapjának estéjén került sor a gálavacsorára. A vacsora előtt a MOMOT idei díjazottja, Mága Zoltán hegedűművész tartott koncertet. A koncerten az olasz Vittorio Monti népszerű “Csárdás” című darabját is meghallgathattuk.

Csíki Sándor♣