KÁDÁR JÁNOS elterjedt mondása, miszerint “a bableves legyen bableves” (helyesen: “a krumplileves legyen krumplileves”) meglehetősen egybecseng a gasztronómia évezredes felfogásával, amely a dogok önmagában való ízét emeli ki. Minden legyen olyan ízű, amilyen valójában, vagyis a bableves legyen bableves, ahogy Kádár is mondhatta volna, még ha kevéssé is valószínű, hogy a gasztronómia mélyrétegeiről a népmesék világában elterjedt piros láboskája mellett Kádár valaha is elmélkedett. A bableves régi kedvencem, egyike a leginkább kedvelt leveseimnek.

Meg is becsülöm azt a helyet, ahol jól készítik, szívvel, de legfőképpen sokféle összetevővel, sűrűn. Magam is gyakran főzök bablevest (krumplilevest is), s ha már főzök, jelentősebb mennyiség készül, ahogy sóletből is. A bableves jó, felettébb jó, szerettük régen is, szertejük ma is, pedig ez a bab Amerikából érkezett, akárcsak a paprika, paradicsom, ha éppen paradicsomot van kedvünk a bablevesbe tenni. A bableves a retronak is része, történelmünknek is része, ahogy a munkamorál is.

Csíki Sándor♣