AZ ELHÍZÁS NÉPBETEGSÉG, a fogyókúra pedig milliárdos forgalmúvá hízott üzlet lett, tucat számra megjelenő, újabb és újabb csodamódszerekkel, porokkal, tablettákkal. A Harvard School of Public Health (HSPH) kutatói a legtekintélyesebbek közé tartoznak, ha a fogyásról van szó. Óriási számú kísérleti csoportban vizsgálták az életmód hatását, azt tapasztalva, hogy a táplálkozás, a fogyasztott italok, a fizikai aktivitás, a

tévénézési szokások, az alvás időtartam mérsékelt változása is erőteljes összefüggésben volt a hosszú távú súlygyarapodással. Ahogy az kitalálható, a táplálkozásban beállt változások vannak a legszorosabb kapcsolatban a súlynövekedéssel.

A kutatók 20 éven át négyévente tanulmányozták az életmód hatását abban a három vizsgálatban, amelyben egészségügyi dolgozók vettek részt. Ez a három vizsgálat a Nurses’ Health Study (NHS), the Nurses’ Health Study II (NHS II) és a Health Professionals Follow-up Study (HPFS) voltak. Az eredmények a New England Journal of Medicine című lapban jelentek meg. (Itt olvashatod.)

Az Ápolók Egészségügyi Vizsgálata (NHS) végül 50.422 nő, az Ápolók Egészségügyi Vizsgálata II (NHS II) 47.898 nő, az Egészségügyi Szakemberek Követéses Vizsgálata (HPFS) pedig 22.557 férfi komplett adatait dolgozta fel. Az éveken át zajló vizsgálat kezdetekor valamennyien normál testsúlyúak voltak, s egyikük sem szenvedett krónikus megbetegedéstől. A vizsgálatban résztvevők testsúlya négyévente átlagosan 1,5 kilogrammal nőtt. A húszéves periódus során a súlynövekedés átlagosan mintegy 7,6 kilogramm volt.

Hizlaló ételek

A húszéves vizsgálatban a legnagyobb súlygyarapodással összefüggésbe hozható napi rendszerességgel fogyasztott ételek a következők voltak (zárójelben az átlagértékhez képest mért átlag súlynövekedés):

• Burgonyaszirom (+0,8 kg)
• Egyéb burgonya ételek (+0,6 Kg)
• Cukrozott üdítőitalok (+0,5 kg)
• Hús (+0,4 kg)
• Húskészítmények (+0.4 kg)

Fogyasztó ételek

Az előző ételek mellett akadnak olyanok is, amelyek a negyedévente mért súlygyarapodás átlagától a kisebb mértékű hízás irányába módosították a súlygyarapodást (zárójelben az átlagértékhez képest mért átlag súlycsökkenés). Az alsó 20% egyébként közel 2 kilogrammal többet hízott a négyéves periódusok során, mint a felső 20%.

• Zöldségek (-0.1 kg)
• Teljes kiőrlésű magvak (-0,17 kg)
• Gyümölcsök (-0,22 kg)
• Magvak, diók (-0,26 kg)
• Joghurt (-0,37 kg)

Néhány tanulság

Ha csupán a teljes kalória-bevitelre koncentrálunk, még nem járunk jó úton. Más szempontok, mint a teljes zsírmennyiség, az energiatartalom, vagy a cukrok előtérbe helyezése ugyancsak félrevezetőek lehetnek. Mindezek helyett inkább azt találták, hogy a legfontosabb az egészséges ételek és italok napi fogyasztása, a táplálkozás minősége. A leghasználhatóbbnak tartott táplálkozási mutatók annak érdekében, hogy megelőzzük a hosszú távú súlygyarapodást, a kutatók szerint a következők:

• Fordítsunk nagyobb figyelmet a szénhidrátokra és fogyasszunk kevesebb folyékony cukrot, mint a cukrozott üdítőitalok, s más édességek. Kevesebb keményítőt (például: burgonya) és finomított gabonaterméket (például: fehér kenyér, fehér rizs, alacsony rosttartalmú reggeli gabonatermékek, más finomított szénhidrátok) együnk.

• Együnk több alig feldolgozott élelmiszert, mit amilyenek a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, magvak, natúr joghurtok. Az ilyen egészségesebb táplálkozási minta több szempontból is befolyással van a hosszú távú elhízás megelőzésére.

Érdekes megfigyelés, hogy azok, akik 6-8 órát alszanak, az évek során kevésbé híztak,  mint azok, akik kevesebb, mint 6 órát, vagy több mint 8 órát alszanak. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy már csekély életmódbeli és táplálkozási változások is igen nagy különbségeket jelenthetnek, jó, vagy rossz irányban.

Csíki Sándor♣