KÖZÉTKEZTETÉS: 2011. augusztus 1-ei dátummal táplálkozás-egészségügyi ajánlás készült a közétkeztetők számára Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos aláírásával. Az ajánlás kidolgozása az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) feladata volt, amit az Intézet el is végzett, ám mindeközben újabb problémák előtt tárta szélesre a kaput.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy
„A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.”
Mindehhez a szakmai hátterét a legkompetensebbnek tekinthető hazai Intézet, az OÉTI nyújtja. Az OÉTI pedig
„a jogszabályi felhatalmazásnak eleget téve saját vizsgálati eredményeire építve és a legújabb szakirodalmi adatokat figyelembe véve elkészítette a táplálkozástudomány mai állásának megfelelő, a rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás-t.”
A szándék felelősségteljesnek és problémamentesnek tűnik, ám az elmúlt fél évszázad táplálkozástudományi irányelveinek súlyos következményekkel járó baklövései már fokozott óvatosságra kellene, hogy intsenek.
A zsírok mítosza
1988 júliusában az Egyesült Államok akkori egészségügyi minisztere, Dr. Everett Koop kijelenti, hogy a (zsíros) jégkrém legalább akkora közegészségügyi fenyegetést jelent, mint a dohányzás. Az országot sújtó koszorúér és számos más halálos betegségért a magas zsírtartalmú ételeket okolja. Azt állítja, hogy az erre vonatkozó tudományos háttér meggyőzőbb, mint ami a dohányzás káros egészségügyi hatásait bemutató 1964-es hivatalos beszámolóban szerepelt. Az állítás több szempontból is túlzó, egyes elemeiben nevetséges, azonban tovább erősítette a zsírszegény diéták pozícióit.
A hivatalos véleménnyel egyidejűleg a statisztikák meggyőzően és makacsul ellentmondani látszanak a zsírszegény, „light” élelmiszerek melletti érveknek. Az 1960-as években az amerikaiak kalória-bevitelének még legalább 45 százaléka származott a zsírokból, olajokból. Ezzel együtt alig 13% volt az elhízottak aránya és 1% alatt volt az elhízással összefüggésbe hozható 2-es típusú cukorbetegség (diabetes mellitus) előfordulása. Az ötvenes évek végétől induló zsír-ellenes propaganda eredményeként, az amerikaiak kalória-bevitelének ma már csupán alig egyharmada (33%) származik a zsírokból, olajokból, miközben az elhízottak aránya 34%-ra nőtt és folyamatosan emelkedik, és a lakosság 8%-a cukorbeteg.
Az elmúlt évek széleskörű és részletes vizsgálatai, többek között a Harvard School of Public Health 100 millió dolláros költséggel, közel 300.000 személy adatainak feldolgozásával végzett kutatásai ugyancsak ellentmondanak a hazánkban is továbbélő „zsírszegény táplálkozás = jó egészség” dogmának.
A zsírokat elutasító évtizedek után mára bizonyítottá vált, hogy az elfogyasztott zsírok, olajok mennyisége, legyen az sok, vagy kevés, nincs valódi összefüggésben a betegségekkel és az elhízással. Ami igazán számít, az a zsírok olajok összetétele. A rossz zsírok növelik, a jók csökkentik egyes betegségek kockázatát.
- Az ÁNTSZ ajánlás már megjelenésétől minden-irányú kritikák tárgya, számos ponton tételesen is túlhaladott, elemeiben és szemléletében is ellentmondásos. Ez a dokumentum több, mint a könyvtáraknak és egy szűk körnek szánt irodalom. Hatással lesz a közétkeztetés minden érintettjére, a társadalom széles körére. Kiemelkedő felelőssége éppen ebben rejlik.
Jó zsírok , rossz zsírok…., jó koleszterin , rossz koleszterin…, olajok…, margarinok…, az élelmiszergyártók profit éhsége , a fogyasztók megtévesztése /szívbarát margarin ?/, a felhasznált alapanyagok minőségének és milyenségének elhallgatása / növényi olajok /, a gyártási folyamatok eltitkolása / milyen a kinyerés természete/, származási hely /EU?/, gyártó ?, hozzáadott adalékok természete?, mennyisége?, melyek a kockázatok?, /pl… A dohányzás rákot okoz !/….Kötelezni kellene a gyártókat és a forgalmazókat hogy pontosan tüntessék fel a termékben található zsírok természetét és mennyiségét ! Pl.mint a BODY builder kalóriatáblázatában :
Termék Megnevezése :vaj – egy csík
Mértékegység 125 ml
Súly (g) 113.00
H2O 16 % 18.08 g.
Energiaérték 810.00 (kcal) 3.00 (kJ)
Protein (g) 1.00
Amibôl cukor (g) –
Zsír összesen (g) 92
Amibôl telített zsírok (g) 57.1
Amibôl egyszeresen telítetlen zsírok (g) 27.6
Amibôl többszörösen telítetlen zsírok (g) 3.4
Koleszterin (mg) 247
Energiatartalom (832 kcal.) 0.480% fehérje
0% szénhidrát
99.51% zsír
0% egyéb
Súly (113.00 g.) 16% víz
0.884% fehérje
0% szénhidrát
81.41% zsír
1.699% egyéb
Megjegyzés angol nyelvű : For salted butter, unsalted buttter contains 12 mg sodium per stick or 1/2 c, 1.5 mg/tbs or0.5 mg/pat. Values for vitamin A are a year-round average.
Vitaminok
A-Vitamin (RE) 852
Thiamin – B1 (mg) 0.01
Riboflavin – B2 (mg) 0.04
Niacin – B3 (mg) 0.05
Piridoxin – B6 (mg) <0.01
Folsav (µg)
M-vitamin 3
Ásványi anyagok
Kálcium (mg) 27
Magnézium (mg) 2
Foszfor (mg) 26
Kálium (mg) 29
Nátrium (mg) 935
Vas (mg) 0.18
Cink (mg) 0.06
És persze olvashatóan , nem apró betűvel mint ahogy a biztosítók és a bankok teszik !
A gyártási technológia milyenségét, pl.:hidegen sajtolt,vagy a maradékból oldószerrel .kinyert stb.Legyen világos hogy mibõl készült, mit kevertek hozzá.Az ehhez hasonló ködösítéseket nem lehet megengedni :A termék omega-3 zsírsavat tartalmaz.
/ "Ha tényleg tartalmazna omega-3 zsírsavat, akkor a margarin büdös lenne, mert ez csak a halolajban fordul elő. A gyártó valószínűleg arra gondolt, hogy olyan növényi olajat kevertek hozzá egy keveset, amelyből aztán a szervezetben keletkezhet omega-3 zsírsav. Ilyen például a repceolaj. Az emberi szervezet ugyanis megfelelő előanyagokból az omega-3 zsírsavat maga is elő tudja állítani !….."idézet:Vaj kontra margarin ,Dr. Fekete Sándor Györggyel, az Állatorvos-tudományi Kar professzorával
a lifenetwork által készített interjúból./Ezek után a többi már legyen a felhasználó felelőssége , tegyen ő is valamit a saját egészségéért !
Most jártam Horvátországban. Az jutott eszembe, hogy dagad a honfiúi kebel, ha dagad, sok az OTP Banka és Hernádi Zsolt címlapos volt egyik nap („Sanader tagadja a 10 millió eurót”), valamint a Fornetti megjelent a tengerparton (is).
Viszont kissé aggódom is (a Fornetti miatt, Hernádi Zsolt nem különösebben izgat), a hvatszkiknál a kenyérboltban és egyéb pékészeti árusoknál fel kell tüntetni a termékek összetételét…
„Hatással lesz a közétkeztetés minden érintettjére”.
Láttam a hatást a TV-ben egy riportfilmben. Alsó tagozatos gyerekek a napköziben. Az étel 80 %-a kukába került. Miközben állandóan azt hallgatjuk, hogy nem elég a pénz az egészséges táplálkozás finanszírozásához. Puff neki, egészséges kaja, sok pénz, kukába vele.
Meg, hogy egyre több gyerek megy reggeli nélkül, tízórai nélkül az iskolába, meg hogy elájulnak az éhségtől. Hol? Hogyan? Miközben a kukák tartalmának fele kidobott étel.
Engem úgy tanítottak, hogy ételt kidobni isten ellen való vétek.
Túl van itt már minden bonyolítva.
„Az egyszerűség az igazság kapuja.”
Közétkeztetőként kíváncsi lennék, hogy az Élelmezésvezetők Szövetségének havi lapjában az ajánlások megjelenése óta miért nem tervez senki mintaétlapot? Nem egy hónapra, nem négy évszakra – 10 napra, ahogy az OÉTI munkatársai szokták.
Lassan ellehetetlenítik a munkánkat. (azt hiszem mondhatom ezt élelmezésvezető kolléganőim, kollégáim nevében) Szívesen fogadnám az ajánlásokat, ha példákkal, megvalósítható, az ajánlásaiknak megfelelő idényszerű, változatos, és nem utolsó sorban a gyermekek érdekeit valóban szolgáló étlapmintákat tennének közzé. Rengeteg visszássággal találkozok mostanában, szinte nap mint nap. Érdekes módon az eddig közzétett étlapokban is mindig óriási szemet szúró hibákat fedeztem fel gyakran, no, nem mintha az én étlapom hibátlan volna, de szabad kezem nincs, sőt, lassan megvalósíthatatlannak tűnik az eddig szívvel, lélekkel végzett rutinszerű feladat. Szoktam mondani ha kritizálnak, hogy elfogadom a kritikát, valóban lehet igazad, de ilyet már ne csinálj mint én, ha kritizálsz, ettől csak sokkal jobbat érdemes mint amilyet én tudok, – erre pedig nemigen volt még vállalkozó. Most vajon lenne-e ? Szivesen fogadnék étlapmintát, de nem egyhetest, hanem legalább egy hónapost, mert úgy látom (látnánk) összességében a dolgokat. Ha tanítani akarunk valamit, akkor azt jó példával elöl járva kéne bemutatni, nem pedig ide-oda mutogatni, követhetetlen, betarthatatlan szabályokat elénk tenni.
És nem elég, hogy a szabályok betarthatatlanok, a gyermekek már annyira hozzászoktak az eddigi ételekhez, és még ha lesz is anyagi fedezet a változtatáshoz, nehéz lesz a őket – úgymond – betörni.