A THANKSGIVING DAY, vagy prózaibban „Pulykanap”, meglehetősen újvilági, az USA, s Kanada ünnepe, s így akár azt is mondhatjuk, hogy semmi közünk hozzá, ami félig igaz is. A Hálaadás Napja lényegét tekintve egy évzáró betakarítási ünnep, olyan amelyből akad a világon mindenfelé. 1863 óta az USA-ban ez az ünnep mindig november negyedik csütörtökjére, az idén (2014) november huszonhetedikére esik. (Az északabbra fekvő Kanadában már október második hétfőjén megtartják.)
Az amerikaiak többsége meg van győződve róla, hogy az első Hálaadás 1621-ben volt Massachusetts államban, Plymouth-ban, azonban korábbi történetek is ismertek.Úgy tűnik, hogy a spanyolok 1565-ben már megünnepelték ezt a napot Floridában, igaz, valamivel korábban, szeptember elején., s persze Európába nyúlnak vissza gyökerek, többek között Hollandiába.
Bárhogy is esett, a modern amerikai Thanksgiving Day Plymouth telepeseihez kapcsolódik, akiket a helyi wampanoag indiánok ismertettek meg a vadpulykával (Meleagris gallopavo), amit peru-nak neveztek (nincs köze az országhoz), az őshonos alapanyagokkal, kukoricával, tökkel. Az telepeseket az indiánok tanították meg vadászni, s halászni is. Az első Hálaadás Napját William Bradford kormányzó utasítására 1621-ben tartották meg, s a wampanoag indiánok itt (még) díszvendégek voltak.
A Hálaadás az USA-ban hivatalos ünneppé 1863. októberében, Ábrahám Lincoln rendeletére vált, ám az ünneppé nyilvánítás igazából a Godey’s Lady’s Magazine szerkesztőjének, Sarah Josepha Hale-nek köszönhető, aki 17 évig lobbizott az ünneppé nyilvánítás mellett. 1916-tól az ünnep már Pulykanap néven is szerepel, utalva a hálaadási pulyka növekvő népszerűségére.
Sültpulyka (recept)
Ha pedig pulyka és vadpulyka, akkor nincs jobb recept, mint a Nemzeti Vadpulyka Szövetség receptje:
- Hozzávalók:
- 1¼ csésze (~500g) nagyszemű tengeri só,
- 1gallon (3,8 liter) víz,
- 1 db vadpulyka helyett bébi pulyka (~3kg),
- 2 db Granny Smith alma („Kovács nagyi” almája többnyire „zöldalma” néven kapható a boltokban),
- 1 fej nagy hagyma,
- 3 szál szárzeller,
- frissen őrölt fekete bors.
Elkészítése: Oldjuk fel a sót a vízben, öntsük egy megfelelő méretű edénybe, és merítsük bele a pulykát, ügyelve, hogy ellepje. Hideg helyen 8-12 órát hagyjuk a pulykát a vízben. A sütőt előmelegítjük (200°C). A pulykát kivesszük a vízből, folyó vízben lemossuk és szárazra töröljük. (A sós vizet ne tartsuk meg!) A kimagozott almát és a megtisztított hagymát szeletekre, a megmosott zellerszárakat 5 centis darabokra vágjuk, majd a pulyka hasüregébe helyezzük. Borsot őrlünk a pulykára és a hasüregébe. Süssük sütőedényben a pulykát mellével felfelé 200°C-on, 30 percig, majd csökkentsük a hőmérsékletet 160°C-ra, fordítsuk a pulykát mellével lefelé és 1½ óráig süssük így, majd fordítsuk vissza a pulykát, hogy mellével újra felfelé legyen és süssük készre. (Fél kilogrammonként 25 percet számíthatunk.) A szeletelés előtt hagyjuk hűlni. A pulyka kitámasztására – ha szükséges – használjunk félbevágott almákat. (A Nemzeti Vadpulyka Szövetség receptje.)
Való igaz, hogy nekünk nem kell különösebben foglalkoznunk a „Hálaadás Napjával”. Ugyanúgy ez a helyzet a „Halloween”-el is. Tiszteletben kell tartanunk őket, de egy bizonyos határon túl ezzel foglalkozni nem kifejezetten előnyös.
Tetszett a videó is! 🙂
Én sem vagyok híve a tőlünk idegen ünnepek kritikátlan átvételének, de azért ma pulykacomb lesz vacsorára. 🙂
no…akkor azoknak, akik Halloween eredetéről semmit sem tudnak…..Samhain- Halloween- Mindenszentek
A Halloween ünnep-melyet Jézus születése után 800 évvel Pápai utasításra keresztény ünneppé Mindenszentekké avattak- 2000 évre nyúlik vissza, és gyökerei a kelta Samhain szüreti fesztivál, ami azt jelenti: „a nyár végén.
„Wikipédiából kigyűjtve:
A samhain (ejtsd: száuiny, vagy szaviny) a gael nyelveken beszélő népeknél a november hónap elnevezése, valamint a kelta nyelvi-kulturális kör egyik legjelentősebb ünnepe, mely október 31-én sötétedéskor kezdődik és november 1-én ér véget. Az ünnep megtalálható minden kelta népnél – igaz, különböző neveken. Különböző újpogány vallásokban (pl. wicca) szintén fontos ünnep.
Rengeteg, területenként eltérő hagyomány társult ehhez a naphoz. Az „alapkoncepció” azonban mindenhol nagyjából azonos: ezen az éjszakán a világ rendje felborul, fellibbennek az evilág és a túlvilág (természetfeletti) közötti határok. Megnyílnak a sídhk (tündérdombok), és az emberfeletti lények, valamint a halottak szabadon járhatnak köztünk. De nemcsak a holtak jutnak fel az evilágba, ilyenkor evilági hősök is könnyen bejuthatnak a sídh birodalmába. Ilyen történetet mesél el az Echtra Nerai (Nera kalandjai).
A nép körében ez az ünnep jelentette a kemény mezőgazdasági munkák után való pihenés első napját is, az örvendezést. Így – akárcsak nálunk a regösök karácsony-újév környékén – az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében, amely fizetséget aztán többnyire az ünneplésre használták fel.
Samhain ünnepéhez számtalan szertartás kapcsolódik, hiszen a pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája.
Szokás volt örömtüzek gyújtása. Ilyenkor a család körbeülte a tűzhelyet, és a tűz körül kísértethistóriákkal szórakoztatták egymást.
A különböző jelekből való jóslás is igen elterjedt volt a nép körében.
Az ünnep fontos jelképei az alma és a töklámpás. A varázséjszaka gyümölcse az alma. Ami, mint tudjuk, a termékenység, az élet szimbóluma, Venus, Aphrodité, Iduna és más anyaistennők attribútuma. A gránátalma pedig az alvilággal is kapcsolatban áll: Perszephoné gránátalmamagokat evett, így lett az alvilág királynője Hadész, a holtak ura birodalmában. Az ünnep és az alma kapcsolatát lásd itt
A töklámpa-szimbólum eredetéről vita folyik, de vagy ír, vagy skót eredetű szokás. Ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni. Aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó, bajt hozó kísértetektől, tündérektől – akik, mint tudjuk, igen nagy népsűrűségben fordultak elő azokon a tájakon.
Hát, ez nagyszerű.