DÉL-AFRIKAI BBQ, BRAAI – Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai bantu származású egyházi vezető, Johannesburg anglikán érseke volt az, aki a „One nation, one braai” (Egy nemzet, egy braai.) mondatot mondta. A történelem során akadt már más is, aki az étel közösség összetartó erejére utalt, mint Garibaldi is, aki a 19. században ezt mondta az alakulóban lévő egységes Olaszországról: „A spagetti egyesíti majd Itáliát.” És, egyesítette. A braai annyira dél-afrikainak tartott sajátosság, hogy külön napja is van, a „National Braai Day” (Nemzeti Braai Nap),
amit szeptember 24-én tartanak. A következő videón Desmond Tutu a Nemzeti Braai napon T-bone steaket süt, s közben jókat mond.
Braai és boerewors
A braai a dél-afrikai BBQ neve afrikán nyelven. Többnyire roston sült hús, kolbász, amit parázs felett sütnek. A kolbászok közül a legnevezetesebb a boerewors, amelyről a következő videó szól:
A boerewors Heston Blumenthalt is megihlette. Ő ennek a klasszikus dél-afrikai kolbásznak a húsából készített sajtos hamburgert, s természetesen szabad tűzön, faszén parázs felett.
No Women, No Braai
A következő humoros (és lényeglátó) videó egy korábbi írás, „A férfi és a grillsütés” tökéletes illusztrációja lehetne.
…vajon milyen „magyaros harapnivaló” zászlaja alatt tudnánk békességes, kisdedforma ellevésben „egyesülni”, „megbékélni”, „nemzeti megújulást eredményező erőt menteni”?… Talán „Aki magyar, gulyás eszik!” vagy „Egy a hallé, egy a nemzet!” esetleg „Rántotthús és haza a magasban!” honfi szűt büszkén feszítő jelmondatokkal?
A neten számolatlan posztban, fórumon feltétetett a kérdés: hogyan készül a „igazi” gulyás, „igazi” halászlé? Az adott kérdésre határozottan artikulált, hozzáértő(?!) válaszok érkeztek, ugyanakkor szignifikáns véleménykülönbségek generálódtak és természetesen kicsiny idő teltével a hozzászólók -egymás között- a női felmenőiknek vélelmezett másodlagos frissességű szüzességét emlegették fel, a pallérozottabb megjegyzést tevők csak csupán a másik édesmamájának a feltételezett mondén életvitelét lobbantották szemére…
Esetleg, lehetne kezdeni a bográcsok, kislábasok, fakanalak környékén fellelhető gáncsoskodások mérséklésével majd felhagyásával…
spajzcetli: Egy srófra jár az eszünk. 🙂
Én a poszt megírása utáni pillanatban már arra gondoltam, hogy ezennel zászlót is bontok, s meghirdetem a NEMZETI GULYÁS NAP-ot.
(A gulyás = gulyás/pörkölt/paprikás/lecsó)
A NEMZETI GULYÁS NAP az a nap, amikor gulyást/pörköltöt/paprikást/lecsót főzünk. Nem azonos ritmusra, és azonos recept szerint, hanem azonos szellemben.
A NEMZETI GULYÁS NAP bármikor lehet(ne), de várom a legalkalmasabbnak tartott évszakot, s dátumokat, hogy a FOOD and WINE és Olvasói elindíthassák a NEMZETI GULYÁS NAP szervezését.
Csíki Sándor
„Nem azonos ritmusra, és azonos recept szerint, HANEM AZONOS SZELLEMBEN.” !!!
Iiiiigeen! Ez emberi összetartozás, együttlevés és másság elfogadásának esszenciája: más utakon, más módszerekkel, DE AZONOS SZELLEMBEN!
(Na, e rokonszenves szemléletmód miatt járok ide olvasgatni és persze tanulni…)
„Nem azonos ritmusra, és azonos recept szerint, HANEM AZONOS SZELLEMBEN.” !!!
Ezt a lényeglátást erősíti:
„Az igazi magyar lecsó olyan, mint az Úristen. Egy, mégis anynyiféle, ahányan hiszszük.” CS-SZ A
@spajzcetli.
„Ez emberi összetartozás, együttlevés és másság elfogadásának esszenciája: más utakon, más módszerekkel, DE AZONOS SZELLEMBEN!”
Ratyi vagy spajzcetli?
… Ó, gorgonzola! Annyira örülünk itt az ilyen ritka vendégnek! Végre egy tiszta hang! Jóindulatú hozzászólásodban a tárgyszerűség ölelkezik az emelkedett szellemmel és tehetséggel! Mélyenszántó, magvas megnyilvánulásodban az országjobbító indulatot is fellelni vélem. 😀
(Melyik alja politikai fórumról, portálról tévedtél ide csekélyértelmű palánta?!…)
Spajzcetli: meglehet, csak a franszíjja lecsó és Spajzcetli között történő választásra gondolt…
Hapci: …hjaaa, ha csak a francia műveltség terén van némi pótolnivalója, akkor annulálom fentebbi dohogásom… 🙂
Csíki Sándor: nem akarok összeesküvés-elméleteket indikálni, de az utolsó két posztot mintha láttam volna fordított sorrendben is. (?)
Hapci: Láthattad, és láttad is. Van ugyanis egy olyan funkció a blog beállításai között, ami lehetővé teszi, hogy egy írást „odaragasszak” a főoldalra. Ettől a megjelenés napja persze nem változik, s a poszt mindaddig ott lesz, amíg a funkciót nem törlöm. Ekkor visszakerül a dátum szerinti helyére. Ilyen egyszerű. 🙂