AKI A TÖRTÉNETET ISMERI, most bizonyára meglepődik, vagy iróniát, gúnyt sejt a cím mögött, pedig komolyan gondolom. 2009-ben a boraival éppen Vincze Béla lehet az, aki a legjobban betartja az uniós előírásokat. Vincze Bélát borhamisítónak kiáltották ki, pedig – lényegében – nem is az. Az európai előírásokat tán megszegte, de nem borhamisító, ahogy a média leegyszerűsítve nevezni szerette.
A sztorit – éppen Márton-napon – nem szeretném azoknak is elmondani, akik eddig nem ismerték, mert felesleges lenne. Az érdeklődők a neten amúgyis megtalálják, ám essen egy-két szó a skandalum okán előtérbe került glicerinről.
A glicerin (glicerol)
A glicerin (C3H5(OH)3), avagy az alkoholok nevezéktana (-ol) szerint nevezve glicerol, az etanol és a széndioxid mellett az élesztős fermentációk egyik általánosan előforduló terméke. A borban a glicerin koncentrációjára számos tényező hat, mint:
- a szőlő érettsége,
- a szőlőn és a borászat berendezésein található mikrobiális flóra,
- a kémhatás (pH),
- az erjesztési hőmérséklet,
- a rendelkezésre álló nitrogén-források,
- a felhasznált élesztőtörzsek.
A száraz borokban a glicerin általában 4-10 mg/l koncentrációban fordul elő, azonban a bothrytizálódott, késői szüretelésű borokban a koncentrációja elérheti akár a 20 mg/litert is, esetenként pedig az ennél is magasabb koncentrációt. A szakértők általában pozitív összefüggést vélnek felfedezni a bor glicerin koncentrációja és a bor minősége között, ezért aztán – az újvilágban – adagolják is a glicerint gazdagon, s szabadon. Elegendő csak az interneten barangolni és hamarosan találhatunk is cégeket, akik borászoknak, borászati célokra kínálják a glicerint.
Veszélyes-e a glicerin?
Abban a koncentrációban, ahogy Vincze Béla szabálytalannak talált boraiban előfordult, a glicerin nem veszélyes. Ha pedig meg kívánnám fordítani a kérdést, akkor akár azt is állíthatnám, hogy glicerin éppenséggel még egészséges is, amit azok a kutatások is igazolnak, amelyek az alkohol és a glicerin együttes hatását vizsgálták a plazma antioxidáns kapacitására. A glicerint egyébként az élelmiszeriparban, a cukorkagyártásban is elterjedten használják, de a kozmetikai iparban is gyakori, és legalább 2000 más alkalmazási területe is akad ennek a tiszta, színtelen, szagtalan, viszkózus, édes ízű három szénatomos alkoholnak. A fenti kördiagramon az látható, hogy mégis milyen arányban alkalmazzák a glicerint a legkülönbözőbb iparágakban, köztük az élelmiszeriparban (23%).
Bár a glicerin – legjobb tudomásom szerint – sem a hazai, sem az európai bortörvényben nincs tételesen tiltva, ennek ellenére tudható volt, hogy az Európai Unióban nem szabad a borhoz adni (másutt igen). Vincze Béla ezt a szabályt szegte meg, s a vesszőfutásának éppen ez lett a kiváltója.
- A glicerin borhoz adagolása persze nem csak Vincze Bélának jutott eddig eszébe a szigorú Európában. 2008-ban Németországban éppenséggel több millió liter olasz és spanyol bort kifogásolt meg a német hatóság ugyane miatt.
Ez persze nem menti Bélát, aki a legutóbb, mint egy jó szamuráj, éppenséggel a Pannon Bormíves Céhbeni tagságáról mondott le, amit a Céh természetesen tüstént el is fogadott, igaz, ebben a helyzetben már nem is akadt más választása.
Kettős mérce
A Pannon Bormíves Céh közelmúltban elfogadott kiáltványa rávilágít azokra az ellentmondásokra és létező veszélyekre, amelyek az újvilági és az óvilági borok forgalmazása és megítélése között feszülnek.
Az ellentmondásokat a glicerin felől közelítve elegendő arra a kettős mércére gondolnunk, melynek eredményeképpen az áruházakban, s másutt, a borkereskedésekben akár egymáshoz közeli polcokon is találkozhatunk olyan újvilági borokkal, amelyek esetén senki nem kifogásolja a hozzáadott glicerint és olyan óvilágiakkal, köztük hazaiakkal, amelyeknél ugyanezt meghurcolás, hitelvesztés követheti.
A Pannon Bormíves Céh kiáltványa – 2009. november 6.
A Pannon Bormíves Céh a következő idézett sorokat fogalmazta meg megszívlelendő kiáltványában:
„A világ borászata kettévált. A tengerentúli tömegbortermelés az élelmiszeripar kategóriáiban gondolkodik, kemény kihívások elé állítva és komoly versenyhátrányba hozva Európát. Az európai és a magyar borászkodás nem állhat le verekedni tőle idegen szabályok szerint. Egyetlen megoldás van: megőrizni a hitelességet és a természetességet”
„…a 2004-es EU-csatlakozás óta a magyar borpiac egyensúlya megbomlott. A magyar borok mellett bizonytalan eredetű és minőségű borok jelentek meg. Az új helyzet kezelésére nem vagyunk képesek. A borpiac válságához hozzáadódott az elmúlt két év általános gazdasági válsága. A több évtizedes megtérüléssel működő szőlőültetvények pénzügyileg ellehetetlenültek. A következő években sok ezer hektárt fognak kivágni, támogatással vagy anélkül.”
„A szakmának össze kell fognia. A szétaprózott, hatalmi meccsekben egymásnak feszülő szervezetek helyett egységes, a jól felismert közös érdekeket képviselni tudó bortestületet kell létrehoznunk. Olyan szervezetet, amely méretéből és súlyából fakadóan partnerévé tud válni nemcsak a magyar hatóságoknak, hanem az Unió lobbicsatáiban is erősnek, tényezőnek mutatkozhat.”
„A bortestületet minél előbb létre kell hoznunk! Más lehetőségünk nincs. Ha rendet teszünk, a rend lehet a válság pozitív hozadéka. A rend a jövőnket jelenti”
A Pannon Bormíves Céh ülésén – ahogy azt fentebb említettem – elfogadta Vincze Béla kilépési kérlemét, így 27 tag maradt: Heimann Zoltán és Gere Attila elnök mellett Árvay János, Gere Tamás, Balla Géza, Bock József, Bussay László, Dúzsi Tamás, ifj. Figula Mihály, Frittmann János, ifj. Gál Tibor, Gergely Vince, Györgykovács Imre, Jásdi István, Jekl Béla, Légli Ottó, Lőrincz György, Takler Ferenc, Thummerer Vilmos, Tiffán Ede, Pók Tamás, Somodi Sándor, Szepsy István, Szeremley Huba, Szőke Mátyás, Vesztergombi Ferenc, Weninger Franz.
Utószó:
Vincze Béla idei (2009) borait különösen kiváncsian várom, mert most mutatkozik meg igazán az egri borász valódi tehetsége, s elszántsága. Azért is várom kíváncsian, mert napjainkban Vincze Béla már minden bizonnyal az ország legszabálykövetőbb (legbecsületesebb) borászai közé tartozik. Lássuk hát, hogy mire lesz elég a természetesség, amiben a Pannon Bormíves Céh fenti kiáltványa az egyetlen megoldást látja. Szurkolok a magyar borászoknak, mert továbbra is magyar bort szeretnék inni. Természetesen természeteset.
Csíki Sándor♣
EGER a jövő küszöbén
BBQ – hogyan válasszunk bort
10 tanács sertésifluenza (H1N1) ellen
EZ CSAK A CÉKLA, ne ijedj meg!
NÁTRIUM-GLUTAMÁT koncentrációja anyatejben
NEMZETI ÉTELEINK
és még sok más írás…
bukott egy osztályt lefelé a nevének értéke, de, minthogy hazánkban az emberek pár hónap alatt mindent elfelejtenek, jövőre vagy utána már ismét fényesen ragyoghat
mellesleg néha kell tisztáldozat is, hogy a hatóságot ne tartsa mindenki gittegyletnek
továbbá az sem világos számomra, hogyha borból készítik a glicerolt amit utána visszatesznek másik borba, akkor az meddig számít bornak és mikortól borkészítmény
Az egyik borász a hozamkorlátozással és a teljes érés kivárásával éri el a magas extraktrartalmat (és glicerintartalmat) a másik nem vállalja az előbbiekkel együtt járó kockázatokat, anyagi áldozatokat és mesterségesen vastagítja a bort.
Melyik is a becsületesebb? A kérdés majdhogynem költői.
Bort hamisított, lebukott, azóta sem tett semmilyen beismerő vagy önmagát védő nyilatkozatot.
Valóban ő lenne Magyarország legbecsületesebb borásza 2009-ben?
Inkább nem minősítem a cikk íróját és szakmai, etikai hozzáértését.
Kedves Oenophile!
Javaslom, hogy gyűrközzön neki újra, és olvassa el ezt az írást. Másodjára remélhetőleg már jobban érthetővé válik a kérdőjel, a mondandóm, és az állításaim, amit ha nem tart pontosnak, vagy szakszerűnek, s ezt a véleményét meggyőzően alá is támasztja, szívesen ki is javítom, s megköszönöm a kritikáját. A hozzászólása alapján azonban tényleg nincs mit kijavítanom, különösen, hogy ez az írás nem az indulatokról szól, s azok táplálásáról, hanem a világról, ami ilyen is, meg olyan is, óvilági is, meg újvilági is.
Üdvözlettel:
Csíki Sándor
Nem arról van szó, amit gyakran látunk: egy borász eléri az év borásza címet, egyben ez a kitüntetés (szakmai) hanyatlásának kezdete?
Ilyenkor az szokott történni, hogy a borai kelendő(bb)ek lesznek, esetleg olyan is megveszi, aki eddig annyit tudott, hogy – például – Vincze Béla egy középszerű focista. A cím elnyerését azonnali 20-40 %-os áremelés követi. Kissé később bekövetkezik a 20-40 %-os minőségromlás is, hiszen emberünk nem tudja saját termelésű, normális minőségű borral kielégíteni a hirtelen megnövekedett igényeket, de nem is akarja kielégítetlenül hagyni. Mármint az igényeket… mert nem otthonos érzés már néki kicsinynek maradni.
Hamarjában rájön arra is, borászatának és gépkocsiparkának fizimiskája nem olyan csicsás, mint ahogy az dukál egy év borászánál. Ehhez zsé szükséges, nagy mennyiségben. Banktól vagy befektetőtől (khmmm, vö. maffiózó) szerez több zsák pénzt valahogy. A borászat megszépül, neves pinceépítő dizájnerek szorgos keze munkája nyomán, ír róla a média, minden szögből fotózzák minden (szakmai) vicclapban. Emberünk már hatalmas nyugati terepjáróból néz kifelé, egyelőre derűsen…
A befektetőnek viszont – inkább előbb, mint utóbb -, lesznek gondolatai, hogyan tovább. A gondolatok középpontjában a cashflow turbózása áll. Emberünknek fokozni kell a költséghatékonyságot, iziben…
Folytassam vagy már nagyjából sejthető, mi következik?
Szép álmokat, gyerekek!
Hapci: amit írsz logikus is, valószerű is, de Vinczénél az időrend miatt borul(hat) ez a modelled.
Kukta: minden hasonlóság valós személyekkel csupán a képzeleted szüleménye… 🙂
Egy mesében az idősíkok meg-megcsúsznak néha…
Hát volt már ilyen világhírű ásványvíz, aminél kiderült, hogy évente néhányszor annyi vizet adnak el, mint amennyit kitermelnek 🙂
Sance: talán megválasztották az év ásványvizének (aqua minerale ofdöjír)?
Egyik Perrier víz esetében pld. kiderült, hogy San Antonio város (kb. Budapest méretű) ivóvízforrása és a híres ásványvízé ugyanaz.