MIELŐTT MEGÍRNÁM BESZÁMOLÓMAT a 47. Mestervacsoráról, amely – mint mondják – számos tekintetben elüt az előző negyvenhattól, néhány képet még mutatok azokról a hidegkonyhai szín- és formacsodákról, amelyeket április 18-án a Ramada Hotelban, Balatonalmádiban láthattam. Mint az előző részben már említettem, ezeket a hidegkonyhai érdekességeket sokan meglehetősen lenézik, semmibe veszik és nem tekintik többnek, mint a múlt csökevényének. Én egészen máshonnan indulva egészen mást látok ezekben az „alkotásokban”. Szépséget, formát, színeket, kompozíciókat, hosszas töprengést és elmélyültséget. Ez inkább képzőművészet, mint szakácsmesterség. Lehet utálni, lehet szeretni, de nem tudomásul venni mégsem lehet. Vannak: és egyáltalán nem könnyű elkészíteni őket.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!