UBORKA (UGORKA) SALÁTA – Végre megbizonyosodtam arról, hogy az esetek egy részében tényleg Közép-Európa része vagyunk. Persze ezt eddig is tudtam, így tanultam, ám abban a mai napig nem voltam biztos, hogy ezt rajtunk kívül mások, legfőképpen a tőlünk nyugatabbra élők is így gondolják. Aztán, amikor már-már azt hittem minden rendben van, kiderült, hogy meglehetősen sok Közép-
Európa van. Több is, mint amit ízlésem szerint normálisnak tarthatnék. Lehet, hogy Közép-Európa mégsem létezik? – bizonytalanodtam el a térképek láttán.
Közép-Európa
Közép-Európa tényleg nem lenne más, nem lenne több, mint egy fikció? Nézzük meg a térképeket, és döntsük el magunk!
Már ez sem volt kevés, de ezeknek a térképeknek az elbizonytalanító hatása tovább lenne fokozható, ha a történelmi térképeket is melléjük tenném, amitől a kép még tarkábbá, még zavarosabbá válna. A történelmi térképek inkább csak fokozzák a bizonytalanságot, miközben nem kevesen vallják, hogy Közép-Európa mégis létezik, és többek között éppen a történelmi fejlődés és a történelmi kölcsönhatások azok, amelyek Észak-, Kelet-, Nyugat- és Dél-Európától megkülönböztetik. Nem meglepő, de ha Közép-Európa határainak kijelölése ennyire bizonytalan, akkor az égtájak Európáinak határai szintén csak határozatlanok lehetnek.Ha a határok megrajzolása ennyire esetleges és szinte ízléstől függő, akkor vajon akad-e olyan, hogy Közép-európai konyha?
Közép-Európa és az ugorkasaláta
Ha nincs Közép-Európa, akkor hogyan lehet mégis konyhaművészete? Egyáltalán: beszél itt még valaki Közép-Európa konyhaművészetéről? Igen, a nagyvilágban jól ismert fogalom a „Central European Cooking”, vagy „Central European Kitchen”, azaz a Közép-európai konyha. A Zsidó Virtuális Könyvtár (Jewish Virtual Library) a világ zsidó ételeiről értekezve különös figyelmet szentel Közép- és Kelet-Európa ételeinek. A Magyarországról szóló részben így írnak:
„Kulináris szempontból a magyar zsidóság irigylésre méltó helyzetben volt, mivel a magyar konyha biztosan kifinomultabb bármelyik Közép-európai nemzeténél.”
Ugorkasaláta
A rövidke írásban a szerző felsorol olyan recepteket, amelyeket a budapesti kóser éttermekben is megtalálhatunk, „vagy az Izraelben élő magyarok otthonában.” Ezek az ételek, a tarhonya, hideg spárga dióval, marhanyelv bormártásban és az „ugorkasalata„. Az „ugorkasaláta” már csak azért is megragadta a figyelmem, mert szép hazánkban az uborkasaláta bizony már-már elvi kérdéssé fajult. Mindezek után kezdjük azzal, hogy megnézzük, hogy a Ha’aretz című napilap éttermi- és borkritikusa, Daniel Rogov szerint miképpen készítik Magyaror a jó „ugorkasalátát”.
- Hozzávalók:
- 4 meghámozott, vékonyra szeletelt közepes méretű saláta uborka
- 1/4 csésze (60 ml) borecet
- 2 evőkanál cukor
- 1 gerezd zúzott fokhagyma
- 1 csipetnyi pirospaprika
- Őrölt feketebors az ízesítéshez
- 1/ teáskanál őrölt kömény
- Finomra vágott petrezselyem zöldje, a díszítéshez
Elkészítése: a szeletelt uborkát keverőtálba tesszük, sóval meghintjük, jól összekeverjük, majd 1 óra hosszat állni hagyjuk. 1 óra elteltével kinyomkodjuk és az uborkaszeleteket papírtörölközőn megszikkasztjuk, majd visszatesszük a szárazra törölt keverőtálba. A borecetet, cukrot, fokhagymát, paprikát, fekete borsot jól összekeverjük és az uborkára öntjük, majd elkeverjük. Megszórjuk az őrölt köménymaggal és a petrezselyem zöldjével. Kissé lehűtve tálaljuk.
Uborkasaláta – Magyar Elek szerint
Az írás végén idézett Magyar Elek uborkasalátájában nem szerepel a cukor. Receptje szerint 3-4 uborkát meghámozunk, majd:
„Meggyaluljuk, besózzuk, leöntjük ecetes, esetleg olajjal is dúsított lével, megpaprikázzuk, vagy borsozzuk, végül jól összekeverve 3-4 óra hosszat állni hagyjuk, hogy az ecet alaposan keresztüljárja és megérlelje. Tálalás előtt néhány kanál tejfölt is tehetünk rá, de csak akkor, ha nem borssal készítettük.”
Cucumber salad – amerikai uborkasaláta
- Hozzávalók:
- 3 meghámozott, vékonyra szeletelt nagy méretű saláta uborka
- 1 csésze (240 ml) fehér borecet
- 3/4 csésze (180 ml) víz
- 3/4 csésze (180 ml) cukor
- 1 teáskanál só
- 1 csipetnyi cayenne bors
- 1 csipetnyi szárított petrezselyem
- 1/8 teáskanál őrölt feketebors
- 1 csipetnyi szárított bazsalikom
Elkészítése: Az uborka kivételével keverjük össze az összes hozzávalót. melegítsük fel, amíg a cukor fel nem oldódik. A meleg keveréket öntsük az uborkára. Letakarva, hűtőszekrényben tartsuk.
Gurken Salat – német uborkasaláta
A nagyi „Gurken Salat” receptjét közzétevő szerző a cukor használatában számunkra is bölcs szempontokat sorol fel, amikor felhívja rá a figyelmet, hogy akad egy dolog, amelyet valamennyiünknek tisztáznunk kell: mennyire édesen szeretjük? A kérdés ettől kezdve könnyen megválaszolható, mert ha a savanyú ízeket kedveljük, akkor inkább ne használjunk cukrot, vagy más édesítőszereket.
Ha pedig szeretjük, mert így szoktuk meg, hát használjunk cukrot, mézet az édesítéshez, ízlésünk szerint. Egy német nagyi saláta dresszingjének receptje, amit uborkához is, burgonyához is használt, a következő összetevőket tartalmazza:
- 1/2 csésze (120 ml) ecet
- 1/2 csésze (120 ml) víz
- 1/4 csésze (60 ml) cukor
- 2 evőkanál jó minőségű salátaolaj
Ha valamivel krémesebb uborkasalátát szeretnénk, akkor az előbbi marinádban érlelt uborkáról leöntjük a levet, majd tejföllel, tejszínnel, a kettő keverékével, vagy tejföl és majonéz 1:1 arányú keverékével, stb. készíthetjük.
Gurkensalat – egy másik német uborkasaláta
- Hozzávalók:
- 400 g meghámozott, vékonyra szeletelt saláta uborka
- 1/2 közepes méretű vöröshagyma
- 50 g tejföl
- 150 g joghurt
- 1 evőkanál finomra vágott kapor
- só, bors, turbolya
Elkészítése: a vöröshagymát vágjuk vékony szeletekre és keverjük össze az uborkával. A tejfölt a joghurttal, sóval, borssal, finomra vágott kaporral jól keverjük el, majd adjuk az uborkához. Hűtőszekrényben rövid ideig hagyjuk állni.
A cukor
Napjaink salátakészítő magyar társadalmát leginkább a cukor használata osztja meg. Legyen-e cukor, avagy ne legyen cukor a salátán? Eszem ágában sincs ezt a skolasztikus (és meddő) vitát újraindítani, ám annyit magam is hozzátennék, hogy mindenre akad példa, így a cukor használatára is bőséggel, ami miatt szégyenkezésnek nyomára sem leltem semerre. A saláta témához igazán érdemes hozzátenni Magyar Elek gondolatait is:
„A saláta az ételek birodalmában a szimfóniát helyettesíti. Megkomponálásához művészet, de feltétlenül szív és lélek kívántatik és pazar bőkezűség akkor, amikor az olaj, fösvénység, amikor az ecet és bölcsesség, amikor a só adagolásáról van szó.”
REMEK ÖSSZEÁLLÍTÁS, GRATULÁLOK:-)
Szerintem, és az egykori labdarúgó KKK – Közép Európa Kupa – rendezői szerint Románia nem tartozik Közép-Európához.
Hanem ez az uborkasaláta dolog nagyon érdekes. Köszi a munkát! Ha lesz időm, felteszem a svéd uborkasaláta „gyártásáról” készült képsorozatot a blogomra.
🙂
A KKK természetesen KEK akart lenni :-))
Kimaradt a receptek variációiból (az Óbudán elengedhetetlen) „snidling” (allium schoeneprasum), a hagymafélék kishercege, népies nevén a pázsithagyma, vagy metélőhagyma.
(Hívhatják schnittlauchnak, vagy cippolinának, de az uborkasaláta, e nélkül csak pórias marad, ami pedig az uborkasalátában, a cukrot illeti, tegyen bele az, aki a töltött paprikát is cukrozva szereti, mondottá volt nagyapám.)
A cukor kérdéséhez szólnék hozzá, mégpedig egy olyan szempontból, amit senki sem említett.
Én mindig teszek mindenféle ecetes öntetbe cukrot, ugyanis egy kevés cukor „elveszi” az ecet vad savanyúságát, édeskésen savanyú, selymes lesz az öntet.
Próbáljátok ki! (Persze csínyján a cukorral, nem kell édesnek lennie az öntetnek.)
Üdv. Én a lehető legegyszerűbben készítem, a nagymamám receptje szerint. Azért ilyen egyszerű, mert tanyán éltek, gazdálkodók voltak és nagyon spórolósak (svábok), ezért leginkább csak az otthon talált dolgokat használták, nehogy pénzt kelljen kiadni. (Ezt nem pejoratív értelemben mondom, sok családnak most is jót tenne ha erre az életmódra állnának át.)
Szóval: az uborka mennyiségéhez elegendő hideg víz,
ebbe fehér ecetet és cukrot teszünk, annyit, hogy jó erős ízű lét kapjuk,
ízesítjük apróra vágott, vagy csak zúzott fokhagymával (ki milyen intenzíven
szereti),
ebbe tesszük az előzőleg legyalult és besózott, a sólétől „kifacsart” uborkát.
1-2 órát állni hagyjuk. Kész.
A fejes salátát is így készítjük és a káposzta salátát is, csak ebbe nem teszünk fokhagymát, hanem köménymagot, és felforralva és forrón öntjük a vékonyra legyalult káposztára. Ezt kihűlés után fogyasztjuk.
Három gyermekem van, világjárók, nyelveket beszélnek, sok országban dolgoztak. Kettő gyerekem szakács, a harmadik pincérként dolgozik (bár külkereskedő), de nagy ínyenc és hobbi szakács.
Amikor hazajönnek csakis egyszerű, nagy magyar alföldi ételeket kérnek.
Kedves Rozalinda! Örömmel veszem a receptjeidet. Köszönöm előre is! Üdvözlettel: Csíki Sándor
Kedves Sándor! Nagyon örülök, hogy „figyelmedre méltattál”, bár velem van egy kis probléma. Nem tudom megállni, hogy körítés nélkül írjak, tehát mindig hosszú lére eresztem, mert azt szeretném, hogy az étel „kialakulásának” a körülményeit ismerjék azok, akiket érdekel a gasztronómia. Az ételek kialakulására ugyanis vitathatatlan befolyása van az életkörülményeknek és a fellelhető alapanyagoknak.
Üdvözlettel: Rozalinda