AHOGY HAZÁNKNAK van ‘”országtortája”, úgy a 30-as évek nagy gazdasági világválságának (1929-1933) is megszületett a tortája, süteménye. Ez a torták egy családja, amelyet a Nagy Válság alatt általánosan elterjedten sütöttek. A válság alatt a tej, tojás, vaj, cukor országonként eltérően ugyan, de hiányozhatott a háztartásokból, mivel egyes országokban igen megemelkedett az áruk. Jellegzetesnek számított a főzött mazsola szirup, amit mazsola, víz és fűszerek összeforralásával állítottak elő. Ezek a receptek a 19. századig és a még korábbi időkig nyúlnak vissza és szűkös időkben újra felfedeződnek.

„Nincs kenyerük? Egyenek kalácsot!”

Ezt a jól ismert mondatot Maria Antonia Josefa Johanna von Österreichnek, jól ismert nevén Maria-Antoinette-nek (1755-1793) tulajdonítják. A mai Concorde téren 1793. január 14-én lenyakazott királynő,  XVI. Lajos felesége, állítólag arra a felvetésre, hogy a szegényeknek nincs kenyerük, azt válaszolta, hogy „akkor egyenek kalácsot”. (Feltehetőleg nem így történt, de a különben sem nagyon kedvelt osztrák királynőt így még jobban sikerült besározni a nép előtt.)

Maria-Antoinete és a Wall Streetről elinduló első Nagy Válság között  Franciaország 18. század végi elszegényedése teremt kapcsolatot, ugyanis az amerikai függetlenségi háborúban (1775-1783) való erőteljes francia részvétel nem kis részben járult hozzá az államkincstár kiürüléséhez. Persze az uralkodópár fényűző életvitele sem tett jót a költségvetési egyensúlynak, ahogy az már ősidők óta lenni szokott.

Krízis időszakok receptjei

A forradalmak, háborúk, járványok, válságok idején, általánosságban a krízis időszakokban a legkisebb kényeztetés is nagy szerepet kap. A torták, sütemények így felértékelődnek egy olyan időszakban, amikor a hozzávalók hozzáférhetősége jelentősen megcsappan. A sütemények, torták a békebeli boldog idők emlékeit képesek feleleveníteni a válságokban. Szerepük ezért különösen kiemelkedővé éppen ilyenkor válik. A szükség és a hiány számos érdekes receptet szült. A háborúk megteremtették a „háborús sütiket”, amelyeket leginkább gyümölcsökből, magvakból készítettek, ha akadt, a búzalisztet pedig a frontra küldték. Az I. világháborút követő válság újra próbára tette a háziasszonyok kreativitását.

• A bankárok és brókerek a válságot, a háziasszonyok milliói pedig a „válság tortát”, a „válság sütit” teremtették meg, amivel a történelemben nem először, és nem is utoljára, ismét, és egyedül, csak a háziasszonyok érdemelték ki az elismerést.

Ezeknek az időszakoknak a kihívása abból áll, hogy a lehető legkevesebb alkotórészből, a lehető legkisebb költségráfordítással miképpen lehet ehető, sőt ízletes tortát készíteni. A jegyrendszer eleve beszűkítette a hozzávalók számát. A cukor helyett sok országban elterjed a melasz, és a gyümölcsök használata. A már említett főzött mazsola szirup gyakorivá vált, amitől sok sütemény, torta meglehetősen nedves lett a sziruptól. A fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, stb. használata is általánossá vált a tésztákban. Receptek tucatjai születtek ezekben az időkben és születnek ma is. A következő recept inkább csak ízelítő a bőségből:

♥ Recept: „Válság torta” az 1930-as évekből

Hozzávalók: 1 csésze barna cukor (vagy kristálycukor), 2 csésze mazsola, 2 csésze víz, 3/4 csésze margarin (vagy vaj), 2 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál só, 1 teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál őrölt szerecsendió, 1 teáskanál őrölt szegfűszeg, 3 csésze liszt.

Elkészítése: melegítsük elő a sütőt 175°C-ra. Margarinnal (vajjal, olajjal) kenjünk ki egy tepsit, és lisztezzük be. Egy szószos serpenyőben keverjük össze a cukrot, mazsolát, vizet és a zsiradékot. Melegítsük fel, majd kevergetve 3 percig forraljuk. Vegyük le a tűzről és hagyjuk lehűlni. Egy edényben keverjük össze a lisztet, sütőport, sót, fahéjat, szerecsendiót, szegfűszeget. Ha a mazsolás keverék lehűlt, adjuk a száraz keverékhez és jól dolgozzuk össze. Tepsibe téve 175°C-on, 35-40 percig süssük. Könnyen kiszárad, ezért ügyeljünk a sütési időre és inkább többször ellenőrizzük.

• TIPPEK:

• Gyakori, hogy az előbbi receptben szereplő víz helyett és helyén erősre főzött kávé szerepel.

• Különféle magvak, mint dió, mogyoró is gazdagíthatják a tortánkat.

• A  mazsola mellett/helyett a datolya is felbukkan.

• Számos receptben fordul elő a reszelt alma (a fenti mennyiséghez 1 közepes méretű alma elegendő).

• A sütőpor mellett akadnak receptek, amelyekben a sütőpor és szódabikarbóna 1:1 teáskanál arányú keverékét használják. Különösen a savasabb, almás változatoknál.

• Akad recept, ahol a margarin, vaj, esetleg zsír helyett olaj szerepel.

• Csokoládé darabok is belekeverhetők, vagyis minden, ami jobbá teheti, és akad a háznál, miközben a tojás és a tej hiányzik belőle. A csokoládét nem csupán darabokban adagolhatjuk a tésztához, hanem keserű csokoládét le is reszelhetünk. Az előbbi recepthez 1/2-3/4 csésze reszelt csokoládét számíthatunk.

• A vaníliaízesítés ugyancsak gyakorinak számít.

Jó sütést, jó étvágyat!

Csíki Sándor♣

Lásd még a „Válság gyermekei (2008-2012) című írást itt.